2001. december 1-től az ERDÉLYI MŰVÉSZET honlapján - WWW.ERDELYIMUVESZET.RO - bármilyen arra érdemes művészeti és kulturális eseménnyel kapcsolatos hirdetést megjelenítünk. A közölni kívánt szöveget veresp@erdelyimuveszet.ro e-mail címre várjuk a feladó nevével, posta/e-mail címével és telefonszámával együtt. A hirdetés szövegének valóságtartalmáért a hirdetést feladó személy a felelős. Bármely képzőművészettel kapcsolatos profitorientált vállalkozás hirdetése előzetes megegyezés alapján történik a reklámárat illetően. Érdeklődni a fenti e-mail címen, vagy a 00-(4)-0744-308-812-es telefonszámon lehet.

Tisztelettel:
Veres Péter
Székelyudvarhely

 

 


Súrlott Grádics a Vártemplom alatt

Fülöp Kálmán Elégia a Golgotához című verskötetét és Székely Ferenc Vadasdi krónika című falukönyvének második, javított kiadását mutatják be szerdán, január 12-én, délután négy órai kezdettel marosvásárhelyi református esperesi hivatal Bernády téri tanácstermében.


Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége Magyar Tagozata

Az AICA-díj 2010:


Művész:
Csákány István:
A képzelet tudománya című kiállításon bemutatott Bernsteinzimmer című művéért

Kurátor:
Angel Judit:
Köztes idő kiállítássorozat, Dorottya Galéria

Kritikus:
Andrási Gábor
A festék lázadása – a Kovásznai projektum. Műértő, 2010. szeptember

--------------------------------------------------------------------------------


Az AICA-díj 2010. évi jelöltjeinek szűkített névsora:


Művészek:
Csákány István
A képzelet tudománya című kiállításon bemutatott Bernsteinzimmer című művéért

Gerber Pál
Egy énekkart keresek, ahol még énekelnek és egy mosodát, ahol még mosnak – retrospektív kiállítás, Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum

Gerhes Gábor
Bolond világ című kiállítás, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár

Kurátorok:
Angel Judit
Köztes idő kiállítássorozat, Dorottya Galéria

Maurer Dóra
Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesület (OSAS) kiállításai, Vasarely Múzeum

Somogyi Hajnalka
A képzelet tudománya, Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum

Kritikusok:
Andrási Gábor:
A festék lázadása – a Kovásznai projektum. Műértő, 2010. szeptember

Hornyik Sándor:
Ideológiai kereszttűzben. Reprezentáció és performativitás a 8. Manifestán.
exindex.hu

Kürti Emese:
Dezorientáljuk a csapatokat,
exindex.hu

--------------------------------------------------------------------------------


Az AICA-díj 2010. évi jelöltjei


Művészek:
Borsos Lőrinc
Csákány István
Csáky Marianne
Csoszó Gabriella
Gerber Pál
Gerhes Gábor
Horváth Tibor - Mécs Miklós
Ivan és Igor Buharov
Keserue Zsolt
Khoor Lilla
Plágium 2000
Szabó Péter
Szentjóby Tamás
Szombathy Bálint
Uglár Csaba
Várnai Gyula

Kurátorok
András Edit
A Gender Check kiállítás magyar anyagának válogatásáért.
Bécs, Museum Moderner Kunst

Angel Judit
Köztes idő sorozat, Dorottya Galéria

Angel Judit és Steierhoffer Eszter
Összefüggő terek, Ernst Múzeum

Erőss Nikolett és Zólyom Franciska
A nagy üzlet, Szétszerelt világ. Trafó és ICA-D

Hegyi Dóra
IPUT, Badischer Kunstverein, Karlsruhe

Hock Bea - Zólyom Franciska
Agents and Provocateurs, ICA-D, Dortmund

Kálmán Rita és Stepanovic Tijana
Keleten a helyzet. Közép- és kelet-európai videoművészet, Ludwig Múzeum

Készman József
Várnai Gyula. Ugyanaz a patak, Ernst Múzeum

Maurer Dóra
OSAS kiállítások a Vasarely Múzeumban

Oltai Kata
Gerber Pál retrospektív kiállítása, Ludwig Múzeum

Páldi Lívia
BBS 50. Más hangok, más szobák, Műcsarnok

Somogyi Hajnalka
A képzelet tudománya, Ludwig Múzeum

Timár Katalin
Ludwig Múzeum gyűjteményének kiállítása

Kritikusok:
Andrási Gábor:
A festék lázadása. Műértő, 2010. szeptember

Csatlós Judit:
Az örök ígéret - "Bemegyek, Kijövök. De milyen jóóól kijövök, ha bemegyek..."
Balkon, 2010/4.

Hornyik Sándor:
A harc törvénye, avagy az avatar átka
tranzit.blog.hu

Katarina Sevic - Kálmán Rita:
Nem kacsák vagyunk egy tavon, hanem hajók a tengeren - független művészeti helyek Budapesten 1989-2009

Kürti Emese:
Dezorientáljuk a csapatokat,
exindex.hu

Mojzer Anna: Herkules oszlopai.
Műértő, 2010. január, 3. oldal.

Najmányi László: Spions sorozat,
Balkon

Timár Katalin és Iparterves: Tranzitblog kommentek

Írások megnevezése nélkül:

Dékei Krisztina
Erhardt Miklós
Fehér Dávid
Mélyi József


Ötvös József a Bernády Házban

A Súrlott Grádics irodalmi kör vendégeként Ötvös József lelkész-író, szerkesztő olvas fel december 8-án, szerdán 16 órától a marosvásárhelyi Bernády Házban. A szerzővel Bölöni Domokos beszélget. Közreműködnek: Poszet József Nándor másodéves színészjelölt és a dr. Csíky Csaba karnagy vezette Musica Humana női kórus. Belépés ingyenes, az érdeklődőket szeretettel várják.


Kosztándi Jenő és Kosztándi B. Katalin
ÁLLANDÓ
KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁRLATA

ART GALLERY KÉZDIVÁSÁRHELY , Gábor Áron tér 4. sz. emeleti galéria
Megnyitó: 2010. november 20. 12 óra

Megnyitó beszédet tart Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész
a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkönyvkiadó és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum által kiadott
Kosztándi Jenő és Kosztándi B. Katalin festőművész és pedagógusházaspár alkotói pályájának mozzanatai dokumentumok alapján
című könyv szerzője.


Bodor Ádám Az utolsó szénégetők című új kötetének bemutatója
Időpont:
2010. november 17. szerda, 19 óra

Helyszín:
Nyitott Műhely (Bp. XII. Ráth György u. 4 .)


A szerzővel és Parti Nagy Lajos íróval Sárközy Bence, a kötet szerkesztője beszélget.

Mindenkit szeretettel várunk!

 

Bodor Ádám: Az utolsó szénégetők
Válogatott tárcák
Bodor Ádám kötetbe szerkesztett tárcái 1978 és 1981 közt keletkeztek és az Utunk számára, majd közlésük után hosszú időre "feledésbe merültek", illetőleg a novellisztikusabb darabok átdolgozva bekerültek a szerző novellásköteteibe. 2006-ban, Bodor Ádám 70. születésnapja alkalmából az életműve előtt tisztelgő Székelyföld folyóirat közölte az egyik "elfeledett" tárcát (Az elvtársak üdvözletüket küldik), és ekkor Molnár Vilmos időrendbe szedte és listát készített a kötetben meg nem jelent darabokról. Nem sokkal később Báthori Csaba is összegyűjtötte ezt az anyagot, amit aztán az Élet és Irodalom újraközölt 2007 és 2010 között. Az üde nyelvezetű és humorú, ma is frissnek ható, szépirodalmi igénnyel megformált tárcákban ráismerhetünk a novellák, a Sinistra körzet és Az érsek látogatása összekeverhetetlenül Bodor Ádám-i atmoszférájára, sűrűségére és enigmatikusságára. Bár eredeti szándékuk szerint ezek a tárcák pillanatnyi, időszerű hangulatok, kisívű történetek elmesélésére születtek, egyben olvasva - könyvformában - őket, sokkalta összetettebb és izgalmasabb irodalmi kaland lehetőségét hordozzák.

A szerzőről:
1936. február 22-én született Kolozsváron, ott végzett teológiát, de nem vállalt lelkészi szolgálatot. 1960-tól levéltárosként, majd 1964-től egy másoló-fordító irodában dolgozott. 1965-ben publikálta első novelláját a kolozsvári Utunk című folyóiratban. 1968-tól szabadfoglalkozású író.

1982-ben települt át Magyarországra, ahol 1984-től a Magvető Könyvkiadó felelős szerkesztője. Már érett íróként jelent meg első, rövid prózákat tartalmazó kötete, A tanú (1969). Kisepikai műveivel egészen egyedülállót alkotott a magyar irodalomban. Ezt vallotta egy helyütt: "Semmi nincs előre készen, számomra is majdnem minden az írás folyamatában bontakozik ki. Kiindulópontnak olykor elég egy helyszín, egy érzés, egy illat, egy hely, ahol történni kezd valami. Vagy egyszerűen csak egy hangulat. Valami, amit nem lehet előre kicédulázni, rögzíteni. Ez a megfoghatatlan valami, titkos fuvallat a novella lelke. Ha ez nem lebeg valahol ott a közelünkben, jobb a dolgot nem erőltetni…"

Művei megjelentek román, angol, német, francia, norvég, dán, olasz, bolgár, szerb, horvát, szlovák nyelven is. 2007. október 4-én mutatták be Az érsek látogatása című regényéből készült filmet (Dolina) Kamondi Zoltán rendezésében.

A Magvető Kiadónál megjelent művei:

Milyen is egy hágó? (1980), Sinistra körzet (1992), Az érsek látogatása (1999), A börtön szaga. Válaszok Balla Zsófia kérdéseire (2001), Vissza a fülesbagolyhoz (2003), A részleg (2006), Az utolsó szénégetők (2010)

Díjai

Első kötetesek Díja (1969), a Román Írószövetség Prózai Díja (1970, 1975), Kritikusok Díja (1975), József Attila-díj (1986), Déry Tibor-jutalom (1989, 1992), Artisjus Irodalmi Díj (1990), Krúdy Gyula-díj (1992), A Magyar Napló Díja (1991), Kortárs-nívódíj (1991), a Soros Alapítvány életműdíja (1993), a Művészeti Alap Literatúra Díja (1996), Márai Sándor-díj (1996), a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja (1998), Magyar Irodalmi Díj (2002), Irodalmi Alkotói Díj (2002), Kossuth-díj (2003)

 


A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Gyárfás Jenő Képtárában
november 19-én 18 órakor megnyílik a

Jelek 2010
szobrászati kiállítás.
Kiállító muvészek: Bara Barnabás, Berze Imre, Éltes Barna, Gergely
Zoltán, Hosszú Zoltán, Madaras Péter, Nagy Sándor Zoltán, Petrovits
István, Pokorny Attila és Sebestyén Róbert.
A kiállítás kurátora: Éltes Barna szobrász. Megnyítja: Vécsi Nagy
Zoltán művészettörténész, házigazda: Sántha Imre Géza
művészettörténész.


A marosvásárhelyi Súrlott Grádics irodalmi kör 2010. szeptember 22-i,
szerdai vendége Nagy Miklós Kund művészeti író, a Népújság
főszerkesztője. Közreműködik a Cantuale énekegyüttes Tagjai - Bíró
Péter, Ferencz Örs, Márton Zsolt, Nyilas Szabolcs, Szabó Levente -
átveszik a Súrlott Grádics ötéves évfordulójára készült Emléklapot.

Nagy Miklós Kunddal pályájáról, munkásságáról, művelődésszervezői,
szerkesztői, irodalmi és művészeti tevékenységéről beszélget a
körvezető. A jelenlévők közvetlen kérdéseikkel bombázhatják a
meghívottat.

Kezdési idő: délután hat óra.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Bölöni Domokos

 



A csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány és a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület kiadásában, 2009. végén megjelent
Székelyföld Borvizei
című könyv bemutatójára kerül sor pénteken, február 26, délután 6 órai
kezdettel a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Gyárfás Jenő Képtárában. A könyvbemutatón jelen lesznek a kötet szerzői: Jánosi Csaba, Berszán József, Ütő Gusztáv, Szakál Sándor, Péter Éva, Kristály Ferenc és Jánosi Kincső, valamint a kiadásért felelős két szervezet munkatársai.
A kötetet méltatja Kisgyörgy Zoltán, geológus, újságíró, helytörténész.

Kultúrkör

2010. február 15. hétfő,
Kossuth rádió 20.30-21.00
Szerkesztő-műsorvezető: Antall István

Csoóri Sándor költő, író, novellák, filmforgatókönyvek és esszék szerzője igazán ritkán szólal meg a költészet és a közélet dolgain túli személyes gondolatait megosztva a közönséggel. Most, születésnapja és ünneplése idején a kényszeres ellenzéki szerepről, a költői önismeretről, az esszék és a versek rokonságáról beszél, nem feledkezve meg a közéleti anomáliák, a labanc-kuruc megosztottság végzetéről, a hazugság koráról sem. Ám eredeti elképzeléseit is megosztja velünk a költői modernitás természetrajzáról, mi több a szürrealizmus máig érő termékeny jelenlétéről a magas és a népi kultúrában.

Pál Ferenc, Pál Dániel Levente, és Pál Zsombor, apa és két fia, mindhárman műfordítók. Az édesapa a portugál irodalom magyar műfordítója, így egyszerre az óceán partján fekvő európai ország, de Afrika és Latin-Amerika portugál nyelvű eszmetörténetének ismerője, míg az egyik fiú a francia irodalom, azon belül is a középkor avatott műfordítója, míg a másik gyerek a portugál történelem tolmácsolására vállalkozott, mégpedig egy alapműben vállalt szerepével. A Magyar Írószövetségben tartott Nagyvilág esten a családban maradt a műfordítás mai gondja és helyzete, a latin nyelvű irodalmi gondolkodás hazai kiadása.

Könczey Elemér Fejadag című kötetétnek bemutatója, amely 365 rajzot tartalmaz, és amelyet az Exit kiadó jelentetett meg, a Budapesti Forrás Galéria egészítette ki egy rendkívül gazdag karikatúra kiállítással. A tárlaton a fiatal mester a székelyföldi értelmiségi család belső szabadságáról, a műszaki pálya kettétöréséről, a rendszerváltás sajtótörténetének izgalmas korszakáról, a megújuló lap és könyvkiadás technikai lehetőségeiről és az Erdélyben maradás kellemes oldaláról, a grafikai műfajok sokszínű világáról vall.


Kölcsey Ferenc a reformkor meghatározó közéleti személyisége, jogi, köz- és államigazgatási,
valamint politikai írásai időszerűbbek, mint valaha!
Széchenyi István és Wesselényi Miklós bizalmasa - akkor, amikor a két kiválóság már politikai kérdésekben gyökeresen ellenétes állásponton van.
Mindketten Kölcseyben bíznak, aki teljesíti küldetését! Költői életműve egy vékonyka kötet, de annál jelentősebb, hogy 1823. január 23-án, Szatmárcsekén írta meg a Himnuszt. Ezt Ünnepli a Kölcsey Társaság (elérhetősége: kaszto@petofi-fgy.sulinet.hu) az eseményhez legközelebb lévő, azt megelőző vasárnapon!
Az eseményt megtiszteli jelenlétével a Magyar Köztársaság Elnöke.


A Magyar Kultúra Napja

- Szatmárcsekén -

Abban a faluban, ahol 1823. január 23-án Kölcsey Ferenc megírta a Himnuszt.
2010. január 17-én vasárnap 11.00 órakor

Az ünnepség a Református templomban kezdődik, ahol
Ökumenikus Istentisztelet keretében igét hirdet:
Kocsis Fülöp
Görög-katolikus püspök és
Bölcskei Gusztáv
Református püspök.
Közreműködik:
Csorba Gergő
orgonaművész

Sólyom László
a Magyar Köztársaság elnöke az esemény díszvendége.

A Magyar Kultúra Napjáról
Jankovics Marcell
Kossuth-díjas filmrendező emlékezik meg,
aki a Kölcsey Társaság emlékplakettjét kapja ebből az alkalomból.

Csikos Sándor
Jászai Mari-díjas színművész mondja el a Himnuszt, majd
a fehérgyarmati Erkel Ferenc Városi Vegyeskar
és a mátészalkai Zenebarátok Kórusa énekel, vezényel
Balogh Ferencné

Az istentisztelet után a szatmárcsekei, csónakos fejfás műemléki védettségű
Református temetőben
a résztvevők megkoszorúzzák
Kölcsey Ferenc
síremlékét.

Forrás: Antal István


Tisztelettel meghívjuk Önt, családját és barátait a lutheránus püspökség

REMÉNYIK SÁNDOR GALÉRIÁJÁBA
2010 január 7-én 18 órára

BENEDEK ELEK BÁB- és ILLUSZTRÁCIÓ KIÁLLÍTÁS

megnyitójára

A kiállítást megnyítja: Dáné Tibor Kálmán, az EMKE elnöke és Zsigmond Emese, a Napsugár és a Szivárvány gyermeklapok főszerkesztője.
Közreműködnek: Korábián Tamás, Pattantyús Ábrahám Balázs, Péter Zsolt, Mátyás-Metz Dávid
A kiállítás megtekinthető 2010. január 17-ig, munkanapokon 10 - 18 óráig és szombaton 10 -14 óráig.

Bejárat a Bagoly könyvesbolton keresztül.


I. Esterházy Művészeti Díj „sponsored by UNIQA“ – díjkiosztó gála



Horváth Dániel, a Borsos Lőrinc művészházaspár, valamint Siegmund Ákos kapták meg az idén először kiosztásra kerülő Esterházy Művészeti díjat „sponsored by UNIQA“.
A 2009 tavaszán megalapított Esterházy Művészeti Díjat Dr. Ottrubay István, az Esterházy Magánalapítvány vezérigazgatója, Dr. Konstantin Klien az Uniqa Konszern elnök vezérigazgatója és Dr. Hegyi Lóránd, a független szakmai zsűri elnöke nyújtották át 2009. november 26-án a Szépművészeti Múzeumban a győzteseknek.
Nem volt könnyű dolga a zsűrinek az első körben benyújtott 105 pályázóból kiválasztani a második körbe továbbjutókat, végül 18 művésznek adatott meg ez a lehetőség, közülük választotta ki a zsűri az Esterházy Művészeti Díj „sponsored by Uniqa“ díjazottait.
Horváth Dániel, a Borsos Lőrinc Brand, valamint Siegmund Ákos örülhetnek az egyenként 5000 euróval jutalmazott díjnak.
„ Az Esterházy Magánalapítvány gazdag gyűjteménye az Esterházy hercegek több mint 400 éves gyűjtői szenvedélyén alapszik és egyben bizonyítékául szolgál a család mecénási tevékenységének. Ezt a hagyományt folytatva hoztuk meg azt a döntést, hogy a kortárs művészetek felé fordulva, fiatal ambíciózus művészek pályafutását támogatva, különböző kulturális kezdeményezések mögé állunk. Magyarországi kulturális tevékenységünk egyik legjelentősebb eleme a mostantól kétévenként kiosztásra kerülő Esterházy Művészeti Díj, „sponsored by Uniqa”. Külön öröm számunkra, hogy kezdeményezésünk mellé sikerült az Uniqa Biztosítóban támogató partnerre találni“ – nyilatkozta Dr. Ottrubay István, az Esterházy Magánalapítvány vezérigazgatója.
Az egyenként 5ooo euróval jutalmazott díjat kétévente, minimum kettő és maximum három 35. év alatti magyar művésznek ítéli oda a független szakmai zsűri. 2009-ben a kortárs festészet területéről vártunk képzőművészeti alkotásokat. A díj megalakításával és odaítélésével fiatal, tehetséges művészek felkarolása és pályafutásukon való elindítása a cél. Az Alapítvány a nyerteseknek az odaítélt, egyenértékű díjon felül a következő díjátadásig bezárólag saját művészeti sorozatában egy monográfiát jelentet meg valamint támogatást nyújt egy saját internetes oldal létrehozásában.



„Az UNIQA neve hosszú évek óta összefonódik a művészetekkel és a művészetek támogatásával. Az Uniqa, Ausztria legnagyobb Biztosító társaságaként, ebben a szellemben támogatja a képzőművészetet és meggyőződése, hogy ezzel a tevékenységével jelentősen hozzájárul a magas minőségű kortárs képzőművészet fejlődéséhez. Ez az elv érvényesül az Esterházy Művészeti Díjban való szerepvállalásában is.
Az Uniqa szponzorálási stratégiája nem egyszerű pénzügyi konstrukcióban testesül meg, hanem közép- és hosszú távú partnerségeken alapszik. Az így létrejött szponzori partneri kapcsolatokban az UNIQa mindig törekszik az egyedi és pontosan meghatározott igényeket felvonultató és előre kidolgozott együttműködésekre.
Kreativitás, precizitás, egyediség, humanitás, kezdeményezőkézség, ambíció és csapatszellem - ezen értékek érvényesülnek minden kulturális megmozdulásban, ugyanakkor ezek az értékek száz százalékban egybecsengenek az Uniqa által elfogadott értékekkel, és egyben alapját képzik annak a teljesítménynek , melynek eredményként a munkatársak nap mint nap hozzájárulnak az ügyfelek biztonságának megteremtéséhez.” – nyilatkozta Dr. Konstantin Klien, az Uniqa vezérigazgatója.

105 művész jelentkezett online, és juttatta el digitális formában a www.esterhazy-muveszeti-dij.at internetes oldalra pályaművét.
A független szakmai zsűri tagjai – Dr. Hegyi Lóránd, Dr. Alexander Tolnay, Niklai Judit, Tijana Stepanovic, Fenyvesi Áron, Rieder Gábor valamint a díj alapítója, az Esterházy Magánalapítvány és a díj főszponzora, az UNIQA részéről Dr. Ottrubay István és Dr. Konstantin Klien urak - döntése alapján 18 művész került kiválasztásra és jutott be a második fordulóba.
A végső döntést 2009. október 5-én hozta meg a zsűri Siegmund Ákos, Hatházi László, Győrffy László, Szabó Eszter, Horváth Dániel, Batykó Róbert, Balogh Boglárka, Bolla Rita, Borsós Lőrinc, Sándor Krisztián, Barabás Zsófi, Moizer Zsuzsa, Szabó Klára Petra, Szentesi Csaba, Kis Róka Csaba, Töttös Kata, Hidvégi Áron, Miklós Hajnal eredetiben benyújtott pályaművei alapján.
Dr. Ottrubay István, Dr. Konstantin Klien és Dr. Hegyi Lóránd köszöntötték és nyújtották át a díjazottaknak, Horváth Dánielnek, a Borsos Lőrinc Brandnek, valamint Siegmund Ákosnak az elismerést.
„Az Esterházy Díj odaítélésében elsősorban a szakmai színvonal, a művészi tehetség és következetesség, a megoldás érettsége és kiforrottsága, valamint az esztétikai szemlélet aktualitása és eredetisége játszik döntő szerepet; A díjazott fiatal művészek munkáiban korunk ifjú művészeinek vilaglátása, a társadalmi és kulturális helyzetről megfogalmazott komplex képe jelenik meg, igényes, érett, kidolgozott formában. A látható jelenségek mögött meghúzódó értékrendszerek, a hétköznapi élet realitásaiban megfogalmazódó szimulakrum a fiatal művészek közös témaköre. A mesterségesen kidolgozott és manipulált látványok és realitások összességében különböző értékek és magatartásmodellek, vágyak és célok jelennek meg, amelyek természetesen meghatarozzák a valóság vizuális formáit. A díjazott művekben ez a finom, kritikus, analitikus vilagszemlélet kap formát és ez az új narrativa határozza meg a megfogalmazás útjait.” – nyilatkozta Dr. Hegyi Lóránd, a független szakmai zsűri elnöke, aki október 29-én a Frédéric Mitterrand, francia kulturális minisztertől vehette át a francia Becsületrendet.


A díjazottak:

Horváth Dániel, 29. éves, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen Szabados Árpád tanítványaként végzett. Horváth több neves elismerésben részesült már, többek között 2003-2004-ben Daad Ösztöndíjat nyer, (Akademie der Bildenden Künste Nürnberg), 2005-ben megkapja a Kondor Béla, 2006-ban Herman Lipót díjat, majd 2007-ben pedig az osztrák Essl Award – II. helyzettje lesz, 2008-2009-es évben elnyeri a Derkovits ösztöndíjat. Horváthot olyan mélyebb emberi dolgok foglalkoztatják, mint pl. hogyan működik az ember, mennyire állatias és mennyire isteni. Mi tesz bennünket emberré, hogyan alakul a személyiség, mi alapján emlékszünk egyes eseményekre. Determináltak vagyunk-e személyiségünk miatt, vagy a determináltság társadalmi kérdés? Csak olyan dolgot szeret feldolgozni, ami megtörtént vele, amiről van emléke, amihez köze van, mindegy, hogy ez a dolog az összes emberre vonatkozik, vagy csak ő rá, a fontos, hogy valamiért nem hagyja nyugodni, és a miérteket keresi…

Borsos Lőrinc – A Borsos Lőrinc alkotópáros 2008 nyarán alakult. A brand-et Borsos János és Borsos Lőrinc Lilla képzőművészek hozták létre. Ettől fogva közös alkotásaikat ezen a néven szignózzák Lilla a formáció különleges, intuíciós vezetője, János pedig a koncepciós maximalizmusért felelős igazgató. Mindketten a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végeztek. Hitvallásukat a következőképpen fogalmazták meg: "Borsos Lőrinc olyan nekünk mint egy feneketlen tó, amiben együtt horgászunk és akármekkora halat foghatunk”.

Siegmund Ákos
A 32. életévében járó Siegmund Ákos Tölg-Molnár Zoltán és Kis-Tóth Ferenc tanítványaként végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Siegmund szerint „folyamatos diskurzus zajlik a festészet éppen aktuális pózba dermedt hullája felett mióta az eszemet tudom,és mióta foglalkozom is a festészettel,egyre kevésbé értem ezt a gyászbeszédet. Napról napra nyílnak meg a kiállítások itthon és külföldön is,festmények ezreit felvonultatva...és kommunikálnak velünk”. Vallja, hogy nemcsak „festő” festhet képet, önmagát képzőművészként aposztrofálja. Festményei alapja valamilyen fotó, filmrészlet illetve egy megszülető ötlethez keresett kép vagy beállított és reprodukált jelenet. “Sokszor használok részletet,új képkivágás, kisajátítást. Újra használok motívumokat, de sokszor csak a belső összecsengő fogalom köt össze munkákat. Összefüggések imádatában szemlélünk mindent, mely összefüggések már rég életre keltek és visszafelé manipulálnak minket. Nincsen általános trend, egyedi esetek vannak, senki nem akarja az adott korszerű formalitásból kiindulva megfogalmazni, vagy megfogalmaztatni magát. Megfigyeléseink relatívak és így még a kánon segítségével sem dönthető el semmi. Közünk azonban feltétlen van percre pontosan a jelenhez,és véleményem szerint egy saját világkép up-to-date fenntartása kötelező.”

Sajtóinformáció:
Erika Schneider
schneidererika@t-email.hu
+36309220569

**********************************************************************************************

Irodalmi est Szovátán

December 2-án, szerdán 19 órára várják az érdeklődőket a polgármesteri hivatal üléstermébe. Nagy Miklós Kund a Dr. Bernády Közművelődési Alapítvány legfrissebb kiadványát, a Galéria a Bernády Házban című albumot mutatja be. Két új könyvvel ismerkedhetnek meg az olvasók: Kibédi Varga SándorAz Üveghegyen túl - Erdélyi ki- és bevándorlók az ezredfordulón című dokumentumregényével és Bölöni Domokos Elindult a hagymalé című kispróza kötetével. Az est a Sóvidék című folyóirat második számának ismertetésével és dedikálással zárul.

Kettős könyvbemutató Segesváron

Kibédi Varga Sándor és Bölöni Domokos könyveit mutatják be Segesváron, a Gaudeamus Ház (Ecaterina Teodoroiu utca, 2. szám) dísztermében 2009. december 3-án, csütörtökön 17 órai kezdettel. Kibédi Varga Sándor Az Üveghegyen túl (Erdélyi ki- és bevándorlók az ezredfordulón) című dokumentumregényét és Bölöni Domokos Elindult a hagymalé című rövidpróza kötetét ismerhetik meg az érdeklődők. Házigazda Farkas Miklós tanár, a Ház igazgatója. A beszélgetést vezeti Gál Barna ny. magyartanár.


Két új Mentor-kiadvány

December 4-én, pénteken 18 órától a marosvásárhelyi Dr.Bernády György Közművelődési Központban kerül sor a Mentor Kiadó két új könyvének bemutatására. Kibédi Varga Sándor Az Üveghegyen túl (Erdélyi ki- és bevándorlók az ezredfordulón) és Konrád Árpád: Egy életút - szivárvány, sarkifény és délibáb alatt című köteteit Bölöni Domokos, illetve Vida Gábor méltatja.

**********************************************************************************************

Bözödi Györgyre emlékeznek

November 29-én, vasárnap a húsz esztendeje elhunyt jeles erdélyi magyar íróra, történészre, szociográfusra emlékeznek szülőfalujában, Bözödön. A délelőtti istentisztelet keretében sorra kerülő ünnepi megemlékezés szervezője a Sütő András Baráti Egyesület - együttmúködve a helybeli unitárius egyházzal és az iskolával.

**********************************************************************************************

A Moholy-Nagy-díjat ez évben Hannes Böhringer filozófus kapta.


Ünnepélyes díjátadó a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (1121 BP, Zugligeti ut 9)
2009. november 19-én csütörtökön 17 órakor, az egyetem Auditóriumában.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk a rendezvényen!

HANNES BÖHRINGER
Hannes Böhringer (*1947) a kortárs német filozófia jelentékeny alakja, aki hazájában a művészetfilozófia élvonalbeli művelőjének számít, de tanított az Egyesült Államokban, és Párizsban is. Magyarul megjelent könyvei és számos esszéje révén a hazai közönség előtt is jól ismert (rendszeresen jelennek meg írásai a művészeti és irodalmi, valamint építészeti lapokban is).

Magyarul megjelent könyvei:

Kísérletek és tévelygések. A filozófiától a művészetig és vissza.
Budapest, BAE-Balassi, 1995.

Mi a filozófia?
Budapest, Palatinus, 2004.

Szinte semmi. Életművészet és más művészetek.
Balassi Kiadó – BAE Tartóshullám
Budapest, 2006

**********************************************************************************************

DR. BERNÁDY GYÖRGY KÖZMŰVELŐDÉSI ALAPÍTVÁNY MAROSVÁSÁRHELY
és a
PALLAS-AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ CSÍKSZEREDA


Szeretettel meghívja a Pallas-est alkalmából író-olvasó találkozóra és kiállítással egybekötött könyvbemutatóra

2009. november 6-án (pénteken) 17,00 órakor a marosvásárhelyi Bernády Házban bemutatásra kerülnek a következő könyvek a szerzők jelenlétében:

Albert Ildikó: Léleképítés
Balás Árpád: Maros megye. Barangolás a Székelyföldön
Balázs Lajos: Amikor az ember nincs es ezen a
világon. Paraszti nemi kultúra és nemi erkölcs
Csíkszentdomokoson
Böjthe-Beyer Barna: Görgényi-havasok északi és
középső része. Erdély hegyei, 31.
Jánossy Alíz: Szárhegyi beszélgetések. Interjúk
Markó Béla: Egy irredenta hétköznapjai. Lehallgatási
jegyzőkönyvek, 1986–1989.
Sarány István: Toronyiránt Európában. Utak, tájak,
emberek, 10.
Váli Éva: Házimúzeum
A könyveket bemutatja: Kozma Mária főszerkesztő és
Sarány István főszerkesztő-helyettes

Könyvbemutatóval egybekötött kiállítás-megnyitó :

Jakobovits Márta (Előszó: Németh Júlia) Műterem, 29.
Nagy Pál: Cserkész tábori napló (Előszó: Páll Lajos)
Vinczeffy László (Előszó: Kántor Lajos), Műterem, 26..

A kiállítást megnyitja: Márton Árpád festőművész
A könyveket bemutatja: Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész


AZ ANIMÁCIÓ VILÁGNAPJA
program >>


Eruptio 7 – ARES’2009

Régióközi Akcióművészeti Találkozó
Intilnire Interregioanla de Arta Actionista
Interregional Action Art Meeting

Vendégművész Program
Proiectul Artist in Rezidenta
Artist in Residence Program

2009.10.23, du. 5 óra, Lábas-ház

Sepsiszentgyörgy / Sfantu Gheorghe / Saint George

2009.10.24

Csernáton - de.10 óra,

Kézdivásárhely - 12 óra,

Bálványos-fürdő - du. 3 óra,

Szent Anna-tó - du. 5 óra,

Málnás-fürdő - este 7 óra

művészek által választott helyszínek

Székelyföld
Tinutul Secuiesc
Szeklerland in Transylvania region of Romania

Háromszéki Akcióművészeti Társaság (HAT) és meghívott művészek:

DACZÓ Enikő

KISPÁL Ágnes Evelin

KOLUMBÁN Hanna

Shiro MASUYAMA – Japan

Sinéad O’DONNELL – Ézsak-Irország

PÉTER Alpár

TORÓ Attila

ÜTŐ Gusztáv

VETRÓ Barnabás

Szervező: ETNA Alapítvány

Főtámogató: Kovászna megye Tanácsa

Támogatók: Digital Design Studio és MAGMA Kortárs Művészeti Közeg

Kurátor: Ütő Gusztáv

www.actio-ts.ro

--
drs.Ütő Gusztáv
http://videos-culture.france3.fr/#/SETE/2767/Infr
http://videoteka.manna.ro/showvideo/686
http://www.youtube.com/watch?v=KW1z8nmoH3o
_______________________________________________
SYLVA mailing list
SYLVA@actio-ts.ro
http://actio-ts.ro/mailman/listinfo/sylva_actio-ts.ro


Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete –EMME 

Meghívó

Az Apáczai Galéria (str. I.C. Brătianu / Király utca 26.) rendezésében 2009.
október 19-én, 18 órakor
kerül sor a

Szín-világ
 
című, a Magyar Festészet Napja jegyében rendezett képzőművészeti tárlatmegnyitóra,
melyre szeretettel várjuk.
A tárlatot Németh Júlia műkritikus értékeli.
Oláh Mátyás (cselló) és Oláh Boglárka (zongora) előadásában elhangzik
Ludwig van Beethoven: III., A-dúr szonátája,
valamint Ligeti György: Cselló szólószonátája.

Tisztelettel: 
Vörös Alpár igazgató  Székely Géza
Apáczai Csere János Líceum képzőművész-tanár

Kolozsvár, 2009. október 12.


A kolozsvári Reményik Sándor Művész-Stúdió Alapítvány tisztelettel meghív minden érdeklődőt a Budapesten, 2009. október 3-án, szombaton követekező

X. REMÉNYIK SÁNDOR EMLÉKMŰSOR

rendezvényeire

HELYSZÍN: a Deák Téri Evangélikus Gimnázium, V. ker., Sütő u. 1. sz.

9:00 óra:

VERSMONDÓ VERSENY

Résztvesznek: a budapesti Deák Téri Evangélikus Gimnázium, a budapesti Baár-Madas Református Gimnázium, a budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium, a pécsi Kodály Zoltán Gimnázium, a debreceni Református Kollégium, a szegedi Százszorszép Gyermekház valamint Kolozsvárról a Református Kollégium, a János Zsigmond Unitárius Kollégium, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum, a Báthory István Elméleti Líceum, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum és az Onisifor Ghibu Elméleti Líceum diákjai.

10:00 óra:

IRODALMI KONFERENCIA (Díszterem)

Ünnepi köszöntők.

Előadást tartanak:

Pomogáts Béla irodalomtörténész: Reményik Sándor jelentősége a 20. század magyar költészetében – Összegzés és tanulságok

Kántor Lajos irodalomtörténész: Reményik Sándor Kolozsvárja

Dávid Gyula irodalomtörténész: Immortellák. A másik Reményik, aki a költőt megelőzte

Láng Gusztáv irodalomtörténész: Költői szerepek Reményik Sándor lírájában

Reményik Sándor Az Ige c. versét elmondja Török Katalin színművésznő.

12:00 óra:

KIÁLLÍTÁS (Válogatás a XIV. Zsoboki Képzőművészeti Tábor, Reményik Sándor verseinek ihletésére alkotott és az 1956-os magyar forradalom eseményeit feldolgozó képeiből.)

A kiállítást megnyitja: Kántor Lajos irodalomtörténész.

Közreműködik: Török-Csingó Adorján, Török-Csingó Zsuzsa és Szabó Krisztina- Henrietta.

12:30 óra:

HARANGOK TALÁLKOZÁSA - KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS REMÉNYIK SÁNDOR IDŐSZERŰSÉGÉRŐL

Moderátor: Kántor Lajos irodalomtörténész.

Reményik Sándor Ne ítélj c. versét elmondja Kubik Anna színművésznő.

18:00 óra: A REMÉNYIK SÁNDOR -DÍJAK ÁTADÁSÁVAL EGYBEKÖTÖTT

GÁLAMŰSOR

1. Erős vár a mi Istenünk (gyülekezeti ének)

2. Gáncs Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke köszönti az egybegyűlteket.

3. Szabó Réka - rövid beszámoló: Visszapillantás a Reményik Sándor emlékműsorokra.

4. Ünnepi beszédet mond: Pomogáts Béla irodalomtörténész.

5. Zene - Márkos Albert: A táncban. előadják: Szép András és Szép Bálint

6. Reményik Sándor Kegyelem c. versét elmondja Török Katalin színművésznő.

7. Zene - G.Fauré Sicilienne, előadják: Oláh Boglárka és Oláh Mátyás.

8. A szavalóverseny eredményének kiértékelése: Kubik Anna zsűrielnök.

9. A versenyzők bemutatása, ajándékcsomagok kiosztása.

10. Zene - J. S. Bach: d-mol kettős hegedűverseny

Előadják: Fodor Lilla, Kertész Adél és Starmüller Péter.

11. A III. díjat elnyerő diák verset mond.

12. Zene - Kodály Zoltán: Adagio. Előadják: Szép András és Szép Bálint.

13. A II. díjat elnyerő diák verset mond.

14. Zene - D. Popper: Magyar rapszódia. Előadják: Oláh Boglárka és Oláh Mátyás.

15. Az I. díjat elnyerő diák verset mond.

16. Zene - Barcsay Zoltán: Reményik Sándor: Hozsánna neked, aki visszajöttél. Előadják: Fodor Lilla, Kertész Adél, Szép Bálint, Oláh Mátyás és György Róbert.

17. Ünnepi beszédet mond: Dávid Gyula, az EMKE tiszteletbeli elnöke.

18. Reményik Sándor Reinkarnáció c. versét elmondja Kubik Anna színművésznő.

19. Reményik Sándor-díj Kubik Anna színművésznőnek.

– Laudációt mond: Rekita Rozália színművésznő.

20. Díjátadás.

21. Reményik Sándor-díj Török Katalin színművésznőnek.

– Laudációt mond: Jancsó Miklós színművész.

22. Díjátadás.

23. Reményik Sándor-díj Birtalan József zeneszerzőnek.

– Laudációt mond: Gáspár Attila zeneszerző.

24. Díjátadás.

25. Lángátadási jelenet.

26. Gáncs Péternek, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspökének zárógondolatai és áldása.

27. Himnusz.

 


XIV. Minimum Party alkotótábor és szakmai fórum
2009. július 27 - augusztus 9.
Kászonaltíz, Tiszástő

2009. július 27 és augusztus 9. között kerül sor a tizennegyedik Minimum Party alkotótáborra, amelynek címe A Nap: király! és amelynek keretében idén is lesz szakmai fórum Természet a művészetben, művészet a természetben címmel. A tábor keretében, augusztus 3-án este 9 órától fellép a sepsiszentgyörgyi Égvilág Trió, akiktől népzenei feldolgozásokat hallhatunk. Részletek és bejelentkezés a www.minimumparty.org honlapon.

Az idei témánk a természet: az ember és a természet, illetve a művész és a természet viszonya. Hogyan jelenik meg a természet a művészetben, illetve hogyan kerül a művészet a természetbe? A tábor címét adó szójáték is erre utal: XIV. Lajos építtette meg Versailles-t, ami az első gigantikus tájépítésnek is tekinthető, egy kis túlzással az ő építészei lehetettek az első land-art művészek. De a francia kert erőszakos természet-alakításának hadat üzent később az angolkert, többé-kevésbé művi természetességével. Ma hol tartunk? Egyre nagyobb figyelem irányul a természetes anyagok, természetes ún. "bio" élelmiszer, a természetes életmód felé. Mit tesz a művész? Kimegy a természetbe, vagy behozza természetet az életünkbe? Mennyire alakítja át azt, mennyire marad természetes, ami természetes? Ezeket, és ehhez hasonló kérdéseket fogunk a 14. Minimum Party alkotótáborban feszegetni. Elméletben-gyakorlatban.

Alkotóműhelyek:

VIZUÁLIS művészeti műhely
Vezeti: Július Gyula (Budapest, Magyarország)
Nap_Fény_Mű_Terem
A kászoni völgy tisztása tizennegyedik alkalommal is ideális napfényműterme lesz a csapatnak.
Milyen nyomai maradtak az alkotásoknak, hogyan befolyásolták a környezetet az eddig alkotott művek? A környezet kiválasztott darabjainak felmérésére, leképezésére, kiemelésére, megjelölésére teszünk kísérletet a természeti erők, jelenségek bevonásával az alkotások létrehozása során.
Nap_Fény_Mű_Terem
Nap: milyen jelképeit, jelentéseit találjuk a különböző kultúrákban az égitestnek?
Fény: a természetes és mesterséges fényt hogyan tudjuk az alkotások részévé tenni?
Mű: a természetben létrehozott művek hogyan maradhatnak a természet részei, hogyan nem "művi" a beavatkozás?
Terem: a természeti tér és a teremtés, alkotás; a teremtett és a teremt? természet.
Hozzatok tükröző felületeket, különféle anyagokat, szerszámokat, rajz és fest?eszközöket, mérőeszközöket, elemlámpákat, fényképezőgépeket, vakukat.

ZENEműhely
Vezeti: Gherasim Emil (Szatmárnémeti)
Metamorfikus kísérlet
Találkozások és átváltozások a zenei folyamatokban, ahol a változások a textúrák fáziseltolódásával jönnek létre, különös, meditatív állapotokat alkotva. Az ütem fogalma és a dallamvezetés olykor eltűnhet, helyüket improvizatív jelenetek vehetik át. A motívumok folytonos ismétlése, a polimetrikus változások és a párhuzamok találkozásai új energiákat szabadíthatnak fel. A kísérlet célja megragadni az átváltozások pillanatát és hangulatát ill. hatását a zenei folyamatokra.
Kellékek: bármilyen akusztikus hangszer (elektronika használatára nincs lehetőség).

SZÍNHÁZ műhely
Vezeti: Gáspárik Attila (Marosvásárhely) (Aug. 2-tól)
Kászonok. Természet édesanyánk ölében. Messze a média, messze az információ, a hír, a pletyka... Lehet itt hírek nélkül élni? Nem. Színházi csoportunk arra vállalkozik, hogy minden nap feldolgozza a nap fontos eseményeit a régióból, Európából, a Világból. Reggel nekifognak és az éterből (légből) kapott információk alapján, estére színházi előadást fabrikálnak. Nehogy a pár napos tábor alatt bárki is alulinformált maradjon. Minden napra új előadás! Halász Péter szellemében, Robert Cohen és Keith Johnstone módszereivel. Gáspárik Attila vezetésével!

TÁNCműhely
Vezeti: Horváth Tas (Sepsiszentgyörgy) és Ségercz Ferenc (Sepsiszentgyörgy)
Kör - a legtökéletesebbnek tekintett síkmértani alakzat. A kör a legősibb térforma, így nem csoda hogy a kis közösségekben a körbe rendeződés a legkedveltebb.
Őseink nem csak körbeültek, körbeálltak, hanem meg is mozdultak, körtáncoltak. Összefogózkodtak vadászat előtt és után, az elejtett vad körül, de bármikor örömükben, bánatukban is.
A rendelkezésünkre álló két hétben egy időutazásra hívunk, légy része a természet körforgásának! Elrévülhetsz egy tűztáncban, elandalodhatsz egy lassú körtáncban... állj be a körbe! (A műhelymunka moldvai és felcsíki táncokra fog alapozni.)
Hozzatok magatokkal kényelmes sportcipőt meg jó sok próbapólót!

FOTÓműhely
Vezeti: Molnár Zoltán (Budapest, Magyarország)
Miért nem egyforma a bal szem és a jobb szem által létrehozott kép? Miért látunk plasztikusan? A távolságok érzékeltetését, a tárgyak térbeli irányát a két szemmel való látás teszi lehetővé azáltal, hogy a jobb és bal szemünk a tárgyról különböző képet alkot. Térlátásunk alapfeltétele, hogy a közelebbi tárgyak képei jobban, a távolabbi tárgyak képei pedig kevésbé térnek el egymástól. A sztereó fotóműhely célja olyan kettős fénykép készítése, amelynek két felét két eltérő időpontban fényképezzük, hogy majd két szemmel egyidőben szemlélve térhatású képet látunk.
A műhelymunkához szükséges technikai eszközök: fényképezőgép (filmes vagy digitális), állvány, mérő, vízmérték.

FILMesműhely
A műhely keretében tábori dokumentáció készül Molnár István (Kolozsvár) és Végh Péter (Kolozsvár) irányításával. Várjuk mindazokat, akik kamerát tudnak hozni, és akik meg szeretnék örökíteni a műhelyekben történteket a tábor teljes idején. Az összegyűlt felvételekből egy-két rövidebb vagy hosszabb dokumentumfilmet készítenénk.
ÉLBOY , (zárt) műhely
Vezeti: Szabó Attila (Kolozsvár)
Inter- és multimediális kísérletező, színház- és filmjellegű egy, két, vagy háromszemélyes alkotómunka, feltehetőleg vicces végkifejlettel.

FILOZÓFIA műhely
Vezeti: Pálfalusi Zsolt (Budapest, Magyarország)
A művészettörténet Hegel után - a zsenielméletek lezárulása
Első állítás: a művészet kezdetben a mesterember (technitész) teljesítménye volt, aki a természetet egyszerűen csak átalakította.
Második állítás: a művészet aztán a zseni teljesítménye lett, aki a művészi szépet természetes szépséggé tette.
Harmadik állítás: a művészet aztán a tudattalan teljesítménye lett, ahol a természetes valami nem természetes produktuma.
A kurzus célja Hegel, O. Marquard, A. Danto, S. Freud és H. Belting néhány releváns esszéjének közös áttanulmányozása a művészet végéről tett jóslatokat és a zsenielméleteket illetően.

KÉZMŰVES műhely
Vezeti: Végh Éva (Kolozsvár) és Czirják Szilárd (Kolozsvár)
A kézműves műhelyben bábkészítést fogunk tanulni. Gyerekekkel bábokat gyerekeknek, felnőttekkel amatőrbábot vagy "profi" színpadibábot készítünk majd. Kasírozott vagy fából faragott fejek, marionett, pálcás vagy kesztyűs bábok létrehozására vállalkozunk. A műhely keretében bábelőadást is szeretnénk összeállítani, a többi műhely segítségével díszletet is készítenénk. Mindehhez várjuk az érdeklődőket.

(Katalógus)ÍRÓ műhely

Vezeti: Fekete Réka (Arad)
Egy tisztás. A tábor hangjai. Illatok. Impressziók. Lusta délutáni beszélgetések. Az ebéd. A legszebb pillanatok egyike. A merőkanál alábukik a csillogó zsírgyűrűk közé, körültáncolják, megölelik és újra fel a szabadba. Azután a kanál. Alumínium. Vagy inox. Villahadsereg.
Nincsen más dolgunk, mint megkeresni a születő mítoszokat, beleakadni a sátrak között húzódó áttetsző szálakba. Hasraesni és beleszagolni a történetekbe. Leírni az esés közben felkavart mámort.

A Szakmai fórum előadásai:
Fehér Zsuzsa: Land Art in the White Box (A természetben készült művek dokumentálása, bemutatása a múzeumban)
Július Gyula: Corpora in Si(gh)te: A környezettel együttélő mű (11. Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjának kiállításáról)
Ütő Gusztáv: Természetesen AnnART 1990-1999

További meghívott előadóink: Fekete Zsolt, Mester Béla, Pálfalusi Zsolt, Romhányi András, Zátonyi Tibor, és mások (folyamatban).
A 2009-es évi tábor támogatói:
A Román Kormány Interetnikai Kapcsolatokért Felelős Főosztálya (DRI)
Szülőföld Alap (Magyarország)
Nemzeti Kulturális Alap (Magyarország)
Communitas Alapítvány


*******************************************

37. TOKAJI ÍRÓTÁBOR
Élő nyelv, élő irodalom - Hagyomány és kihívások
2009. augusztus 12-13-14. szerda, csütörtök, péntek

Tokaj-Széphalom

A u g u s z t u s 12. szerda:

11.00 – Megnyitó a Tokaj Hétszőlő Rákóczi pincéjében

Köszöntők, méltatások, vers és koccintás

12.00 – Kazinczy Ferenc és Radnóti Miklós kiállítás megnyitása a gimnázium aulájában

14.00-16.00 Élő nyelv, élő irodalom – Hagyomány és kihívások (plenáris ülés)

16.30-18.00 Vita a munkacsoportokban:

* Magyar megfelelő * Nyelvőrzés – nyelvújítás * Kortárs szépirodalom

19.30-21.00 Tokaji esték I.

Irodalmi est a Paulay Ede Színházban: 40-éves a Forrás, 20-éves a Hitel folyóirat

21.30-23.00 Zene és irodalom Házigazda: a Műút szerkesztősége, vendégzenekar

A u g u s z t u s 13. csütörtök:

8.30 indulás autóbusszal Sz é p h a l o m r a,

az írótábori tanácskozás a Magyar Nyelv Múzeumában folytatódik.

Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója - Kazinczy Ferenc és a magyar nyelv -

A magyar nyelv a világban - Európai nyelvstratégiák

11.00 a kiállítások megtekintése,

12.00 Koszorúzás Kazinczy Ferenc sírjánál

14.00-16.00 Munkacsoport-ülések

16.15 indulás vissza Tokajba

20.30-21.30 Tokaji esték II.

Irodalmi est a kollégium kertben: az Agria (Eger),

A Vörös Postakocsi (Nyíregyháza) szerkesztősége bemutatkozik.

21.30 Borkóstolás

A u g u s z t u s 14. péntek:

9.00 Millenniumi Irodalmi Emlékpark

Kazinczy Ferenc, Radnóti Miklós emléktáblájának avatása

9.30-10.30 Radnóti Miklós költői nyelve. Filmvetítés, hozzászólások.

10.45 -11.15 a Munkacsoportok beszámolója. Összefoglaló

11.30-12.30 A Tokaji Írótábor díjának átadása az Általános Iskola aulájában – Fogadás

Várjuk a szakmai érdeklődők, a pályatársak,

írók, költők, esszéírók, esztéták, irodalomtörténészek jelentkezését!

Szállásunk és étkezésünk hagyományosan a tokaji Tokaji Ferenc Gimnázium kollégiumában lesz, a tanácskozásoknak és a kiállításoknak a gimnázium aulája ad helyet kivéve, amikor Széphalmon vendégeskedünk.

A jelentkezési határidő 2009. július 12.

Érdeklődés és bővebb tudnivalók: (46) 359-923, (20) 453 48-90

Email: tokaji.irotabor@chello.hu

Postacím: Tokaji Írótábor, 3501 Miskolc, Pf. 375

************************************

„Mennyit ér a művészet? És mennyit ér, ha magyar?"

KONFERENCIA MŰGYŰJTŐKNEK ÉS NEM-GYŰJTŐKNEK,
MŰVÉSZETI ÉS GAZDASÁGI SZAKEMBEREKNEK, LAIKUS MŰKEDVELŐKNEK

2009. JÚNIUS 9.
IBS / INTERNATIONAL BUSINESS SCHOOL, BUDAPEST

Népszerű és időszerű, a művészet és gazdaság világában, a laikus és szakmai körökben egyaránt sokakat foglalkoztató témákat jár körül az idei év egyik legjelentősebb hazai művészeti eseménye az International Business School és az EDGE Communications szervezésében. A konferencia a párbeszéd hatékony és izgalmas fóruma a gazdasági és művészeti élet szereplői, a magyar és külföldi műgyűjtők, a művészet non-profit és kereskedelmi intézményei, a műkereskedelem és a művészeti akadémia szakértői között, magas színvonalú nemzetközi eszme- és tapasztalatcsere helyszíne, egyedülálló alkalom az informális kapcsolatteremtésre.


A KONFERENCIA HELYSZÍNE ÉS IDŐPONTJA:
International Business School / Nemzetközi Üzleti Főiskola
(Budapest 1021, Tárogató út 2-4.)
2009. június 9.


REGISZTRÁCIÓ ÉS TOVÁBBI TÁJÉKOZTATÁS:
A konferenciára a következő oldalon regisztrálhat: REGISZTRÁCIÓ
További tájékoztatás: info@edge.hu; (+36 1) 239 0007.
A konferencián angol-magyar szinkrontolmácsolást biztosítunk.
Külföldről és vidékről érkező vendégeink számára a konferencia helyszínén biztosítható szálláslehetőségről érdeklődés esetén tájékoztatást adunk.


A KONFERENCIA TÉMÁI:
"Mennyit ér a művészet?" - a műalkotások értékmeghatározásának lehetőségei
Az előadások és a kerekasztal-vita a műalkotások értékét, az értékbecslés módszereit, az érték alapját képező tényezőket, az árképzés technikáját elemzi, a művészet és a körülötte kiépült piac rendkívül összetett kapcsolatát, a köz-, magán- és vállalati gyűjtemények építésekor, a műtárgyvásárláskor alkalmazható értékelési módszereket és azt, hogy mely tárgy hol és mikor mennyibe kerül, mi alapján határozható meg az alkotások ára.
"És mennyit ér, ha magyar?" - a magyar művészet esélye a világban
Az előadások és a kerekasztal-vita a magyar művészet és művészek nemzetközi megjelenésének és megismertetésének témakörét járja körül Magyarország példáját egyfajta esettanulmányként kezelve. A magyar művészek számára a nemzetközi piacra illetve külföldi gyűjteményekbe jutás lehetőségei korlátozottak, a nemzetközi gyűjtők és gyűjtemények ismeretei a magyar művészetről szűkösek. A konferencia felveti a nemzeti művészetnek a nemzetközi művészeti fórumokon, vásárokon, kiállításokon és gyűjteményekben való megjelenésének esélyeit, illetve az esélyek növelésének eszközeit.


A KONFERENCIA PROGRAMJA:
12.30-tól: regisztráció
13.30: Megnyitó, köszöntőbeszédek
(a konferencia műsorvezető házigazdája Pánczél Andrea)

"Mennyit ér a művészet?"
13.45: Mary Ann Prior (műkritikus, a Bank of America Gyűjtemény igazgatója) előadása
14.15: Einspach Gábor (igazságügyi szakértő, gyűjteményi tanácsadó, az ArtMagazin kiadója) előadása
14.45: Kerekasztal-vita. Résztvevők:
Ludman Lajos (műgyűjtő, üzletember, a Cardnet Zrt. elnöke)
Pados Gábor (az ACB Galéria és az Irokéz Gyűjtemény tulajdonosa)
Pongrácz Márta (műtárgybecsűs, az Uniqa Biztosító műtárgybiztosítási szakértője)
Tímár Katalin (művészettörténész, kurátor, közgyűjteményi szakértő)
15.30: Kávészünet

"És mennyit ér, ha magyar?"
16.00: Jane Neal (műkritikus, művészeti konzultáns, nemzetközi szakíró, az Oxford Egyetem kortárs művészettörténeti oktatója, az orosz és kelet-
európai kortárs művészettel foglalkozó londoni'Calvert 22' Alapítvány művészeti igazgatója) előadása
16.30: Bencsik Barnabás (a Ludwig Múzeum igazgatója) előadása
17.00: Kerekasztal-vita. Résztvevők:
Baán László (a Szépművészeti Múzeum igazgatója)
Gerő László (műgyűjtő, üzletember, a Candy Hoover Hungária Kft. igazgatója)
Hegyi Dóra (művészettörténész, a Tranzit művészeti alapítvány vezetője)
Makláry Kálmán (az Erdész & Makláry Fine Arts Galéria társtulajdonosa)
17.45: Záróbeszéd
18.00: Zárófogadás

 

 

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a Magyar Írószövetség szeretettel meghívja az

„Ami kimaradt”
Konferencia a kortárs magyar irodalom középiskolai oktatásáról című tanácskozásra.

2009. május 8–10.

Árkosi Kulturális Központ, Benedek Elek u. 439. sz.

május 8., péntek

12.00–14.00 érkezés, elszállásolás

14.00–15.30 ebéd

16.00 Dr. Borcsa János előadása: Holt Költők Társasága: Boér Géza

18.00–19.00 Elek Tibor előadása Király László munkásságáról

19.00–20.00 Irodalmi est Király Lászlóval

Beszélgetőtársak: Elek Tibor és Orbán János Dénes

A költő verseit Katona Éva színművésznő szavalja

21.30–22.30 vacsora

május 9., szombat

9.00–10.00 reggeli

10.00 Pécsi Györgyi előadása a 80 éves Kányádi Sándorról

12.00 Elek Tibor előadása Székely János munkásságáról

14.00–15.30 ebéd

16.00 Ambrus Ágnes előadása: Kortárs erdélyi irodalom a tankönyvekben (az előadást vita követi)

19.00: Orbán János Dénes és Sántha Attila előadása: Az Előretolt Helyőrség tegnap és ma

Felolvasnak:

Bálint Tamás, László Noémi és Király Zoltán

21.00–22.00 vacsora

május 10., vasárnap

9.00–10.00: reggeli, hazautazás

***************************************************************

András Edit: "KULTURÁLIS ÁTÖLTÖZÉS. Művészet a szocializmus romjain"
(Argumentum Kiadó)
Auditórium (Előadóterem), 1. emelet
2009. március 27. 18.00 - 20.00

A kötetet bemutatja: Mélyi József

"A rendszerváltozás óta eltelt időszak, a közelmúlt hazai és kelet-európai művészeti folyamataival számot vetni nem mindennapi feladat, hiszen nincs meg hozzá a megnyugtató történeti távlat, amely az idő multával szerkezetet ad az eseményeknek, összefüggésbe helyezi a különböző jelenségeket. A szóba kerülő személyek is zömmel köztünk vannak, a személyes érintettségek és érzékenységek finom hálózata ezért rendkívüli körültekintést igényel.
Mégis nincs érdekfeszítőbb művészettörténeti feladat annál, mint amikor valaki előremerészkedik, és mások által járatlan terepre ér, újszerű gondolatokra és felvetésekre nyitottan, a kanonizálatlan értékekre érzékenyen lát munkához.
András Edit elméleti és kritikai tevékenysége az utóbbi években a felbomlott keleti blokk poszt-szocialista művészetére fókuszált. Írásai a változások természetrajzát adják, a változás különböző aspektusait járják körül. Ezekből a „nézőpont-szeletekből” összeállítható a teljes panoráma.
Ahhoz, hogy a hazai, és általában a poszt-szocialista országok művészete élő nemzetközi közegre találjon, a művészeknek és a kritikusoknak, művészettörténészeknek is egyszerre kétfelé kell figyelniük: „kifelé”, a globális színtéren zajló folyamatokra, és „befelé”, a lokális szcéna jelenségeire. András Edit írásainak jellemzője, hogy bennük e folytonos és következetes „kétfelé figyelés” eredményei érhetők tetten. Ezen a horizonton megférnek egymással a különböző nézőpontok és kontextusok, melyek nincsenek „kijátszva” egymás ellen, hanem erősítik, magyarázzák egymást.
Az elméleti problémákat esettanulmányok viszik művészet-közelbe, melyek módszertani szempontból is például szolgálhatnak teória és praxis összeegyeztethetőségére.
A kötet nemcsak a gyakorló szakmabeliek olvasmánya lehet, hanem a művészeti pályára készülők számára is segítséget nyújthat a tájékozódásban, a kortárs művészeti diskurzus természetének megértésében." Andrási Gábor

*

András Edit művészettörténész és műkritikus az MTA Művészettörténeti Kutató Intézete tudományos főmunkatársa. Kortárs művészeti tanulmányokat, kritikákat publikált magyar (Balkon, Műértő, Új Művészet, Praesens) és külföldi (Springerin / Bécs, Idea / Kolozsvár, ThirdText / London, nparadoxa / London, artmargins / Los Angeles, profil / Pozsony) szakfolyóiratokban, magyar és idegen nyelvű katalógusokban és tanulmánykötetekben. A poszt-szocialista régió kortárs művészetével és elméletével foglalkozó, az átmenettel foglalkozó diskurzus részének tekintett írásait, tanulmányait számos nyelvre (angol, német, olasz, spanyol, szerb-horvát, holland, román, szlovák, lengyel) lefordították, és rangos tanulmánykötetekben, antológiákban közölték. Kulturális átöltözés. Művészet a szocializmus romjain kötete – a 2001-ben megjelent Kötéltánc. Tanulmányok az ezredvég amerikai művészetéről című könyvének párdarabja – a régióval kapcsolatos kritikai tevékenységét fogja egybe és tárja gazdagon illusztrált kötetben a hazai olvasó elé

***********************************************************************************

 

Noli turbare circulos meos!

Kultúrkör
Szeletek a teljességből…
2009. február 9. hétfő, Kossuth rádió 20.30-21.00
Szerkesztő-műsorvezető: Antall István

Mezey Katalin a sárvári Diákköltők és Diákírók találkozójának pályázatáról, a kiírás feltételeiről és a pályázatok várható mennyiségéről és minőségéről. Arról, hogy a sárvári Tinódi Lantos Sebestyén Gimnázium és a város milyen áldozatkészséggel vállalja immár negyvenedszer az esemény megrendezését, ahonnan - mások mellett - olyan tehetségek indultak, mint Kemény István, Tóth Krisztina és Varró Dániel. A középiskolások számára kiírt pályázata ma már az egész Kárpát-medencében jelentős érdeklődést kelt, és a határon túli fiatalok legjobbjait is elviszi Sárvárra. A város pedig számon tartja azokat, akik a magyar irodalomban vitték valamire.

Karol Wlachowsky és Kiss Gy. Csaba Mikszáth Kálmán modern fordításáról, arról a jelentős sikerről, amit az új válogatás könyvsorozata jelent a szlovák olvasók kö-rében. Mikszáth Kálmánban a kortárs irodalomelmélet a modern magyar próza előfutárát látja. Ez az életmű nemhogy nem öregszik, de sajátos közép-európai közegével, szemléle-tével, szlovák-magyar társadalmi és nyelvi közegével több, mint ismerős északi szomszédainknál. A szlovák olvasó a Monarchia idején rendkívül élénknek mondható társadalmi kapcsolatok, a nyelvek és a kultúrák közötti termékeny átjárhatóság kedélyes, szórakoztató, de a társadalomkritikát sem mellőző irodalmi mentalitását ismeri föl Mikszáthban.

Cseke Péter Kolozsvári egyetemi tanár, a Korunk szerkesztője átfogó tanulmánykötetet jelentetett meg a magyar szociográfia irodalomról, a Magyar Napló könyvkiadó gondozásában. A két világháború között virágzó szociografikus irodalmi vállalkozásoknak jelentős visszhangja támadt Erdélyben, ahol komoly vitát váltott ki a társadalmi valós-sággal való szembesülés, a megváltó eszmék és mozgalmak kritikája és a történelmi szétzilálódást követő kisebbségi lét értelmezése. A műfaj nem halt meg, csak ma kevéssé talál elmélyült szerzőre és jelentős olvasótáborra. Cseke Péter kötete egyszerre műfajelmélet és irodalomtörténeti áttekintés.

Nem lehet elmulasztani!
Utólag is: www.radio.hu / Tartalomszolgáltatás / Kossuth,
szakszerűbben:
http://real1.radio.hu/kossuth/


A kultúra körei - bármikor széttapossa azokat a hatalom -,
mindig újra rajzolják magukat.
Lásd még: Arkhimédész

 

***********************************************************************************

Szatmárcseke
Kölcsey Ferenc egykori lakhelye a magyar Himnusz születési helye!
Minden esztendőben a január 22-hez, a Magyar Kultúra napjához
a legközelebb eső hétvégén, idén:

- 2009. január 18-án, vasárnap 11 órakor -
a helyi református templomban az 1988 óta működő
Kölcsey Társaság
Melocco Miklós szobrászművész által készített Kölcsey plakettjével
kitüntetett személyiség szólhat az összegyűltekhez.
Ezalkalommal:
Szabó Dénes
Kossuth-díjas karnagy, zenepedagógus,
a világhírű Cantemus kórus vezetője osztja meg a nemzeti imádsággal,
Kölcsey Ferenccel, a magyar műveltséggel kapcsolatos gondolatait
az ünnepi istentiszteletre összesereglettekkel

A hagyomány születése, 1994 óta:
Mádl Ferenc, Szokolay Sándor, Melocco Miklós, Kányádi Sándor, Szabó István,
Csoóri Sándor, Vásárhelyi László, Kő Pál, Kallós Zoltán, Jókai Anna, Kocsár Mik-lós, Péreli Zsuzsa, Nagy Gáspár, Szilágyi István léphetett a Szatmárcsekei
Református templom szószékére.

Hagyomány immár az ünnepi emlékezést bevezető Ökumenikus Istentisztelet,
amelyen ebben az esztendőben
Ternyák Csaba egri érsek
és Bölcskei Gusztáv
a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdet igét.
Az Istentiszteleten Varnus Xavér orgonál,
a Himnuszt Csikos Sándor Jászai-díjas színművész mondja el.

Az aprócska szatmári faluban, melynek hírét egyedülálló csónakos fejfás temetője is öregbíti,
az összegyűltek megkoszorúzzák Kölcsey Ferenc sírját. A Szabó Dénes vezette Pro Musica kórus
az alkalomra választott műsorával végigkíséri az ünnepséget.

A szatmárcsekei eseménnyel kezdődik
a Magyar Kultúra Napja országos ünnepségsorozata.

A Szatmárcsekére utazóknak:


Fehérgyarmatról január 18-án, vasárnap 10 óra 15-kor indul a posta elől egy ingyenes busz, amely a ren-dezvény után visszahozza utasait Gyarmatra. Aki személygépkocsival akarja megközelíteni Szatmárcsekét az Nyíregyháza felől, az a 41-es úton jön Vásárosnaményig, ott tér el Tarpa irányába, Gulácson Fehér-gyarmat felé kanyarodik, jön Kisarig, ahol letér Szatmárcsekére. Debrecen felől a 471-es úton Mátészalká-ig, onnan Csenger felé, Győrtelken át Fehérgyarmat irányába, Gyarmatról Vásárosnamény felé megy Kisarig, onnan tér le Szatmárcsekének.


A Kölcsey Társaságról

A Kölcsey Társaság 1988-ban jött létre azzal a céllal, hogy Kölcsey és a Hymnus kultu-szának ápolását és a hagyományok méltó gazdagítását végezze. A két évtized alatt a Tár-saság kiadott 17 kötetnyi Kölcsey munkásságát feltáró dokumentumot és tanulmányt, az önkormányzatokkal együtt létrehozta az álmosdi és a szatmárcsekei múzeumot és emlék-szobát, most alakítják ki Sződemeteren is a Kölcsey emlékét méltón ápoló emlékhelyet.

Abban is döntő szerepe volt a Társaságnak, hogy január 22-ét, a Hymnus keletkezésének napját hivatalosan is a Magyar Kultúra Napjává nyilvánították. Az ezzel kapcsolatos ren-dezvények minden évben Szatmárcsekén kezdődnek a január 22-ét megelőző vasárnapon. Ennek a rendezvénynek 1994-re visszamenő hagyománya van.

A Kölcsey Társaság elnöksége úgy döntött, hogy a 2009. január 18-ai ünnepség szónoká-nak Szabó Dénes karnagyot kéri fel, aki ezen a rendezvényen a Társaság képviselőjétől átveszi az évente egyszer odaítélhető Kölcsey-emlékplakettet, amelyet Melocco Miklós készített.


A Társaság elnöke:
Imre László
akadémikus, irodalomtörténész

az esemény szervezője és a Társaság Titkára:
Kasztovszky László
középiskolai tanár
kaszto@petofi-fgy.sulinet.hu


A Kölcsey Társaság Füzetei

1. 1988. Társasági Füzetek I. szerk.: Csorba Sándor. Az alapszabályt tartalmazza, a társasági éle-tet tervezi. (Már nem kapható sehol)

2. 1990. Társasági Füzetek II. A Kölcsey évforduló ünneplésének dokumentumai (Már nem kap-ható sehol.)

3. 1991. Csorba Sándor: Kölcsey Ferenc gazdasági irataiból. Ma is nagyon keresett könyv (Már nincs belőle, csak a kötelezően őrzött 5 db.)

4. 1992. Kölcsey-művek és műértelmezések, szerk.: Hamar Péter. A legfontosabb alkotások fel-dolgozása elsősorban egyetemi hallgatók számára. (Még 2-3 db van)

5. 1993. Csorba Sándor - Nyakas Miklós: A Kölcsey-család genealógiája és címere. (Még van.)

6.1994. Gál Éva Emese: Vízesések / versek. Ő a társaság tagja, Gyergyószentmiklóson él. (Még van a könyvből.)

7. 1995. Borbély Szilárd: A Vanitatum vanitas szövegvilágáról. (Elfogyott.)

8. 1996. Wesselényi Emlékülés, szerk.: Takács Péter. (Még van néhány darab.)

9. 1997. Válogatás a XX. század Hymnus-értelmezéséből, szerk.: Csorba Sándor. (Elfogyott.)

10. 1998. S. Varga Pál: "… az ember véges állat…" A kultúrantropológia irányváltása a felvilá-gosodás után. Herder és Kölcsey (Még néhány példány akad.)

11. 1999. Kölcsey Ferenc álmosdi évei, szerk.: Hamar Péter. (Elfogyott.)

12. 2001. Amadeo Boros: Csónakutazás a halál után - a szerző a bolonyai egyetem tanára, az ő doktori disszertációja a Szatmárcsekei fejfákról. (Ennek a fordítása elfogyott.)

13. 2002. Csorba Sándor: Kölcsey Ferenc utóéletének első évtizedéből. A Kölcsey-kultusz kiala-kulása. (Még van néhány példány.)

14. 2003. Kölcsey Ferenc nótáriusi fogalmazványai Szatmár vármegye levéltárában összegyűjt.: Kiss András, szerk.: Csorba Sándor. (Még van vagy 20 darab.)

15. 2004. János István: Századok öröksége. Tanulmányok és esszék Szabolcs-Szatmár-Bereg me-gye szellemi múltjából (Még kapható)

16. 2005.Vállogatás a XX. század Hymnus-értelmezéseiből. Második kiadás (Még kapható.)

17. 2008. Kölcsey Ferenc önéletrajzi levele és válogatás Hymnusának idegen nyelvű fordításai-ból. (Kapható még.)

*****************************************************************************

Magyar Műhely Galéria
szeretettel meghívja

Elekes Károly

TUNNING IV.

című kiállításának megnyitójára,
2008. december 17-én, szerdán 18 órára.

Megnyitja: *Csizmadia Alexa művészettörténész

A kiállítás megtekinthető: 2009. január 16-ig
munkanapokon 10–17 óráig.

Elekes Károly Tunning sorozatával kapcsolatban bizonyára az a kérdés merül
fel leggyakrabban, hogy etikus-e a mások által létrehozott műalkotások
felülírása, legyenek azok műkedvelők habkönnyű tájképei vagy a
lakberendezési iparág vadhajtásai. A dadaisták, akik eredetmítoszukat a
bizánci ikonrombolókig vezeig vezetik vissza és manifesztumukban a múzeumok
és a könyvtárak lerombolását kapacitálták, bizonyára támogatnák Elekes
munkamódszerét, ahogy Duchamp is, aki kijelentette: „A halottaknak nem
szabadna több jogot birtokolniuk mint az élőknek. Meg kell tanulnunk, hogyan
feledjük el a múltat és hogyan éljük saját életünket a saját időnkben."
(Cs.A.)

*****************************************************************************

Költők estje Dicsőszentmártonban

A szerzők és a Súrlott Grádics irodalmi kör szervezésében olvasótalálkozót tartanak december 20-án, szombaton Dicsőszentmártonban. Délután 5 órakor a Magyar Házban, a szerzők részvételével mutatják be a következő új könyveket:

Bartha Béla: A vándor éneke (Versek és grafikák, Impress Kiadó Marosvásárhely, 2008)
Panácsek Erzsébet: Békák szemén innen, virágokon túl (Mesék, gyermekversek. Rím Könyvkiadó, Budapest, 2008)
Hadnagy József: Labirintus (Versek, Rím Könyvkiadó, Budapest, 2008)
Madár János: Hullong az idő (Versek, Orpheusz Könyvkiadó Budapest, 2008).

A kötetekből felolvas Rüsz Károly és Kupás Anna.
A találkozó dedikálással és Seprődi József borbemutatójával zárul.

Irodalmi házigazda: Bölöni Domokos.
(A belépés ingyenes.)

 

I. VIZUÁLIS MŰVÉSZETI SZIMPÓZIUM

Művészet és politika

2008. december 12-13.

December 12., péntek

10:00
MEGNYITÓ

10:30 Heller Ágnes: Művészet és hatalom
Vitaindító előadás


SZOCREÁL, ELLEN-SZOCREÁL

Elnök: Gulyás Gábor

11:15 Passuth Krisztina: A szembenállás stratégiái a szocreál időkben

11:45 Szeifert Judit: Rejtőzködő művészet (Nem hivatalos művészeti stratégiák Magyarországon a Rákosi-korban [1949-53])

12:15 Rieder Gábor: A szocreál körül (Az ötvenes évek művészettörténeti kontextusa)

12:45 Lakos Erika: A szocreál a táncművészetben

FILMIPAR A SZOCIALIZMUS IDEJÉN
Elnök: Sutyák Tibor

14:15 Hirsch Tibor: Támogatott nemzedékek megtűrt nemzedékképei

14:45 Harmat György: Mindig van kitörés (Autonóm kifejezési lehetőségek a filmművészetben és filmiparban a szocializmus idején)

15:15 Gelencsér Gábor: Esszéfilm versus filmesszé (Egy "átlépett" korszakküszöb)

15:45 Pólik József: Felépül végre a házunk (A Rákosi-korszak filmművészetéről)

MŰVÉSZET ÉS POLITIKA
Elnök: Beke László

16:15 Keserü Katalin: Testvériség

16:45 Hörcher Ferenc: Művészet és politika a demokrácia korában

17:15 Gulyás Gábor: A történelem ígérete

17:45 Bojár Iván András: A csoportportré a szovjet festészetben

20:00 VETÍTÉS. Nemes Csaba REMAKE című animációs filmje; El-Hassan Róza videómunkái

december 13., szombat

MŰVÉSZET ÉS IDEOLÓGIA
Elnök: Passuth Krisztina

9:30 Beke László: Szocialista művészet 1968 tükrében

10:00 Valastyán Tamás: A dolgok kagylózúgása ('68 aspektusa és kontextusa Petri lírájában)

10:30 Losoncz Alpár: A forradalom láthatósága, látvány, felület

11:00 Széplaky Gerda: A hatalom művészete - a művészet hatalma

11:30 Tímár Katalin: Face to Face: Ideológia a margón (munkacím)

12:00 - 13:00

ÉPÍTÉSZETI NARRATÍVÁK
Elnök: Bojár Iván András

13:00 Wesselényi-Garay Andor: Ellenpéldák: Az építészet mint politikakritikai médium

13:30 Berta Erzsébet: Az Új Építészet védelmétől a szocialista realista építészet proklamációjáig - és vissza (A magyar építészetelmélet fordulatai 1950-1960 között)

14:00 Nádori Eszter: A budapesti Kossuth tér térépítészetének története és a Kossuth-szobor/szobrok

14:30 Millisits Máté: A vasművesség ábrázolása a "vas- és acél országának" művészetében

15:00 KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS A KORTÁRS MŰVÉSZET ÉS A POLITIKA VISZONYÁRÓL
Moderátor: Sutyák Tibor (filozófus). Résztvevők: Babarczy Eszter (filozófus, esztéta), El-Hassan Róza (képzőművész), L. Simon László (művészeti író), Nemes Csaba (képzőművész)

16:30 KÖNYVBEMUTATÓ. Széplaky Gerda (szerk.): A zsarnokság szépsége (Tanulmányok a totalitarizmus művészetéről) című kötetet bemutatja Vajda Mihály

Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ
4026 Debrecen, Baltazár Dezső tér 1.
Postacím: 4001 Debrecen, Pf. 388.
fazakas.reka@modemart.hu
Web: www.modemart.hu
www.aba-novak.hu
Telefon: + 36 52/525-017
Fax: +36 52/555-754
Mobiltelefon: 20/971-4805

 

************************************************

Bevezetés a 21. század egyetemes művészetébe - képzőművészet a második világháború után

Az Inda Galéria folytatja azt a - tervei szerint - két éves előadássorozatot, amely Székesfehérváron a Városi Képtár-Deák Gyűjteményben tavaly lezajlott szabadegyetemi előadások némileg módosított adaptációja.

A következő előadás: 2008. december 9., kedd, 18 óra
Téma: Médiaművészet és interaktivitás
Előadó: Szegedy-Maszák Zoltán

Témák:

Kortárs fotóművészet - Petrányi Zsolt
Kortárs amerikai művészet - Sturcz János
A pop art és Andy Warhol - Gálig Zoltán
Joseph Beuys - Várnagy Tibor
Európa nagy kortárs múzeumi gyűjteményei - Ébli Gábor
Fluxus és mail art - Szombathy Bálint
Performance és installáció - Szőke Annamária
Public art - Erhardt Miklós
Művészeti vásárok Európában - P. Szabó Ernő
Médiaművészet és interaktivitás - Szegedy-Maszák Zoltán
Kortárs ékszerek gyűjtése - Spengler Katalin
Kortárs festészet az elektronika korában - Muladi Brigitta

A programok nyilvánosak, és minden érdeklődőt szeretettel várunk.
A belépés díjtalan.

*************************************

AICA Kortárs Művészeti Díj átadása

 

Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége (AICA) Magyar Tagozata és annak elnöke, Bán András tisztelettel meghívja Önt az AICA Kortárs Művészeti Díj átadására december 11-én, csütörtökön 18 órára a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum Üvegtermébe.

A díjat az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával hagyományteremtő céllal hoztuk létre. Célja az adott év kiemelkedő kortárs művészeti teljesítményeinek elismerése. A díjat az AICA Magyar Tagozatának elnöksége műkritikusi, kurátori és művész kategóriában adja ki. A díj összege mindhárom kategóriában 400.000 Ft.

A 2008-as AICA Kortárs Művészeti Díj jelöltjei

1. Műkritikus:
András Edit: An agent still at work. The trauma of collective memory of the socialist past. Springerin 3/08
György Péter: Kortárs művészet magyar múzeumokban. A paksi példa. Élet és Irodalom 2008. augusztus 29.
Mélyi József: Lebutított emlékezet, Mozgó Világ 2008/1

2. Kurátor:
Erőss Nikolett: Artur Zmijewski (Trafó, Budapest, 2008. január-március)
Hegyi Dóra: Periferic 8 Kortárs Képzőművészeti Biennále (Iasi, Románia, 2008. október)
Készman József - Nagy Edina: A Lipcse-jelenség (Műcsarnok, Budapest, 2008. március-május)

3. Művész:
Mécs Miklós: Akhilleusz és a teknősbéka (Stúdió Galéria, 2008. november)
Szabó Ádám: Svédasztal (Inda Galéria, Budapest, 2008. június-augusztus)
Várnai Gyula: Most már tudom (Na mi van? Műcsarnok, Budapest, 2008. június-augusztus)

A három kategóriában a kitüntetettek személyét nyilvános díjátadáson hirdetjük ki. Köszöntőt mond: Boros Géza, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Művészeti Főosztályának helyettes vezetője. A díjazottakat Előd Ágnes, Hock Bea és Tatai Erzsébet méltatja.

Kiosztották a műkritikus szakma díjait

Az idei év legjobb kortárs képzőművészeti, kurátori és kritikai teljesítményeit ismerték el a műkritikusok díjával csütörtökön este a Ludwig Kortárs Művészeti Múzeumban.

A hazai művészetkritikus szakma jelentős részét tömörítő AICA Műritikusok Nemzetközi Szövetsége Magyar Tagozata első ízben osztotta ki díjait, a budapesti Ludwigban, csütörtökön este.

A díj célja, hogy évről-évre kiemelkedő teljesítményeket ismerjen el a kortárs művészet különböző területein. Három területen adtak ki díjat: az év legjobb kurátori teljesítménye, az év legjobb kortárs képzőművészeti teljesítménye, illetve legjobb kritikai szövege kategóriákban ismertek el 2008-as teljesítményeket.

Mindhárom kategóriában a szervezet tagsága és elnöksége is jelölhetett. A zsűri, amely az AICA elnökségének tagjaiból állt, hármas jelöltlistákat hozott nyilvánosságra a folyamat végén, s a díjazottakat e listákból választották ki, szavazás útján. Az elismerés 400 ezer forinttal jár.

A legjobb kurátori teljesítménynek járó díjat Hegyi Dóra kapta, aki idén a romániai Iasiban rendezett Periferic 8 Kortárs Képzőművészeti Biennále kurátora volt (2008. október).

További jelölt volt még Erőss Nikolett Artur Zmijewski kiállításáért (Trafó, Budapest, 2008. január-március), illetve Készman József és Nagy Edina, a budapesti Műcsarnokban rendezett A Lipcse-jelenség című kiállításért (2008. március-május).

A legjobb kortárs művészeti teljesítményért járó díjat Szabó Ádám kapta, a budapesti INDA galériában nyáron rendezett Svédasztal című önálló kiállításáért.

Jelölt volt még Mécs Miklós Akhilleusz és a teknősbéka című munkájáért (Stúdió Galéria, Budapest, 2008. november), valamint Várnai Gyula Most már tudom című művéért, amely a Műcsarnok Na, mi van? című kiállításán szerepelt (2008. június-augusztus).

A legjobb kritikusi teljesítmény a szavazatok alapján András Edité volt. A zsűri a Springerin című osztrák folyóirat idei 3. számában megjelent cikkét díjazta, amelynek címe: A szocialista múlt kollektív emlékezete és traumája (An agent still at work. The trauma of collective memory of the socialist past). A szöveg egyébként a szerző februárban megjelenő könyvében magyarul is olvasható lesz.

Jelölt volt még György Péter, az ÉS-ben (Éles és Irodalom, aug. 29.) publikált Kortárs művészet magyar múzeumokban. A paksi példa című írásáért, valamint Mélyi József Lebutított emlékezet című cikkéért, amely a Mozgó Világban (2008.1.) jelent meg.

 

 

**************************************

FIATAL MŰVÉSZETTÖRTÉNESZEK KONFERENCIÁJA I.

Kolozsvár
2007. november 30. - december 2.

PROGRAM
Helyszín: Echinox épület, Vătăşianu terem
Kolozsvár, Mihail Kogălniceanu u. 7-9

Péntek
2007. november 30.

09:00 - 09:30 Megnyitó beszédet tart: dr. prof. Kovács András
09:30 - 10:00 Emődi Tamás: Az érábrányi premontrei templom építéstörténete
10:00 - 10:30 Szabó Tekla: A felvinci református templom újonnan feltárt középkori freskója
10:30 - 11:00 Rákossy Anna: Egy erdélyi kehely a monzai dóm kincstárában

11:00 - 11:30 kávészünet

11:30 - 12:00 Papp Szilárd: Marginális megjegyzések Kolozsmonostor és Brassó középkori építészetéhez
12:00 - 12:30 Sarkadi Márton: Gótikus kőtöredék Déváról
12:30 - 13:00 Lupescu Radu: A vajdahunyadi vár úgynevezett Mátyás-loggiája

13:00 - 15:00 ebédszünet

15:00 - 15:30 Sarkadi Nagy Emese: Az úgynevezett "Marosvásárhelyi tábla" eredetéről, avagy a regionális kutatások buktatóiról
15:30 - 16:00 P. Kovács Klára: A szamosújvári vár a történeti ábrázolások tükrében
16:00 - 16:30 Fehér János: Újabb adatok a miklósvári Kálnoky-kastély építéstörténetéhez

16:30 - 17:00 kávészünet

17:00 - 17:30 Barabás Hajnalka: A Székely Nemzeti Múzeum egykori és mai ónkészlete
17:30 - 18:00 Kovács Mária-Márta: 17. századi ötvöstárgyak a református egyházközségek gyűjteményeiben
18:00 - 18:30 Horváth Iringó: Arannyal és ezüsttel hímzett 17. és 18. századi református textíliák

Szombat
2007. december 1.

09:30 - 10:00 Kovács Zsolt: Szász János és a "Rosetum Franckianum". Egy 17. század végi dicsőítő nyomtatvány emblémái
10:00 - 10:30 Bara Júlia: A nagykárolyi Kalazanci Szent József piarista templom építéstörténete
10:30 - 11:00 Terdik Szilveszter: Gian Battista Martinelli és Balázsfalva - Egy görög katolikus püspöki központ kiépülése a 18. században

11:00 - 11:30 kávészünet

11:30 - 12:00 Serfőző Szabolcs: Vépi Máté, a nagyváradi pálos templom építésze - egy 18. századi pálos szerzetes építész pályája
12:00 - 12:30 Orbán János: A város mint megrendelő a 18. századi Marosvásárhely építészetében
12:30 - 13:00 Várallyay Réka: Bikfalvi udvarházak a 18. században

13:00 - 15:00 ebédszünet

15:00 - 15:30 Tóth Áron: Építészeti művelődés a 18. századi Erdélyben egy korabeli órajegyzet tükrében
15:30 - 16:00 Weisz Attila: Hoffmayer Simon tordai oltára
16:00 - 16:30 Eke Zsuzsanna: Mátyás király szülőháza és a magyar nemzeti ébredés

16:30 - 17:00 kávészünet

17:00 - 17:30 Stefan Júlia: A dévai vármegyeháza
17:30 - 18:00 Kalamár Gáspár Gábor: A "Párka" és a "Paradicsom". Róth Miksa két kolozsvári üvegfestményének története, stilisztikai és technikai sajátosságok
18:00 - 18:30 Székely Sebestyén György: Gondolatok a kortárs művészet történetírásáról - Kusztos Endre művészete kapcsán

20:00 - 22:00 vacsora

Vasárnap
2007. december 2.

8:00 - 20:00 Tanulmányút: Kolozsvár - Medgyes - Berethalom - Riomfalva - Szászbogács - Kolozsvár

 

ENTZ GÉZA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI ALAPÍTVÁNY KOLOZSVÁR
FUNDAŢIA DE ISTORIA CULTURII ENTZ GÉZA CLUJ-NAPOCA
ENTZ GÉZA FOUNDATION FOR CULTURAL HISTORY CLUJ-NAPOCA
Tipografiei nr. 12/1 Tel: 0264/ 590 974, 0740-215010; e-mail: ega@mail.dntcj.ro; www.ega.ro


***********************************

 

100 GRAFIKA - 100 KORTÁRS MUVÉSZ

Helyszín: Magyar Képzomuvészeti Egyetem (1062 Budapest, Andrássy út 69-71.)
Megnyitó: 2007. október 3. 18.00
Megnyitja: Bogyay Katalin, nemzetközi szakállamtitkár (OKM)
A kiállítás megtekintheto: 2007. november 3-ig
hétfo - péntek: 10.00 - 18.00
szombat: 10.00 - 14.00
www.mke.hu <http://www.mke.hu/>
barcsay@mke.hu

A Magyar Képzomuvészeti Egyetem Grafika Tanszéke nagyszabású
eseménysorozatot tervez 2007 októberében.

Az egyetem Barcsay termében "100 GRAFIKA - 100 KORTÁRS MUVÉSZ" címmel
kiállítást rendezünk abból az alkalomból, hogy a magyar grafikusmuvészet 100
éve vált a magyar muvészeti felsooktatás részévé.

A kiállítás 100 muvész egy-egy alkotásán keresztül ad áttekintést a kortárs
magyar grafika törekvéseirol és eredményeirol, és felhívja a figyelmet arra,
hogy milyen értékek rejtoznek a méltatlanul kevéssé ismert kortárs
grafikában.

A kiállítók névsora:
Aknay János, Albert Ádám, Almássy Aladár, Babinszky Csilla, Bak Imre, Balogh
László, Baranyay András, Benes Bátor, Benes József, Berentz Péter, Bikácsi
Daniella, Borgó
Butak András, Csomós Zoltán, Csontó Lajos, Csordás Zoltán, Deim Pál, Dús
László, efZámbó I., Elekes Károly, Eszik Alajos, Fajó János, feLugossy,
Formanek Barbara, Gaál József, Gacs Gábor, Gallusz Gyöngyi, Germán Fatime,
Gyulai Líviusz, Haász Á., Haász István, Hegedüs2 László, Herendi P., Horváth
Kinga, Kádár Katalin, Kalmár István, Károlyi Zsigmond, Keresztes Dóra, Kéri
Ádám, Kéri Imre, Keseru Ilona, Kiss Zoltán, Kocsis Imre, Koroknai Zsolt,
Kótai Tamás, Kovács Attila, Kovács Péter , Kovács Péter Balázs, Kovács
Tamás, Konig Frigyes, König Róbert, László Bandy, Lengyel András, Lengyel
Orsi, Lévai Ádám, Lévai Jeno, Luzsica Árpád, Madácsy István, Maurer Dóra,
Muzsnay Ákos, Nádas Alexandra, Nagy Gábor, Nagy Gábor György, Olajos György,
Orosz István, Pál Csaba, Parádi Tamás, Pásztor Gábor, Prutkay Péter, Püspöky
István, Rácmolnár Sándor, Rozanics Tibor,Sarkadi Péter, Sáros András Miklós,
Somorjak Kiss Tibor, Sóváradi Valéria, Stefanovits Péter, Sulyok Gabriella,
Szabados Árpád, Szabó Ábel, Szabó Tamás, Szemethy Imre, Szíj Kamilla,
Szikora Tamás, Szunyoghy András, Szurcsik József, Takáts Márton
Tasnádi J., Újházi Péter, Unen Enkh, Vagyóczky Károly, Varga Zsófi,
Vásárhelyi Antal, Vésey Gábor, Zemlényi Csaba, Zsankó László.

A kiállítás alkalmából katalógus jelenik meg.

2007. október 25-én a kiállításhoz kapcsolódóan nemzetközi konferenciát
tartunk cseh, szlovák, osztrák, román, német, magyar résztvevokkel.

A konferencia résztvevoi:
Egy. Doc. Magdalena Vovsova, Képzomuvészeti Akadémia, Prága,
Dr. Philip Maurer, szabadfoglalkozású muvészettörténész, az UM:DRUCK
c. grafikai lap foszerkesztoje, Bécs,
Alena Vrbanová, muvészettörténész, Besztercebányai Városi Múzeum
Univ. Prof. Mircia Dumitrescu, Képzomuvészeti Akadémia, Bukarest
N. Mészáros Júlia, muvészettörténész, Gyori Városi Múzeum
Vásárhelyi Antal , grafikusmuvész, Magyar Rézkarcoló és Litográfusmuvészek
Egyesülete
Ulrike Gauss, muvészettörténész, Stuttgart

*****************

FÜLSZÖVEG 500.

A Magyar Szak és Szépírók reprográfiai Egyesülete

és a Magyar Rádió

közös könyvkínálója a Kossuth adó reggeli műsorában

2007. Július 20-án pénteken 7.35 h-kor

a félezredik jelentkezés

A Magyar Rádió Művészeti Főszerkesztősége 2003. december első napjától, hetente háromszor jelentkezik a Kossuth rádió Reggeli Krónika című műsorában 3-4 perces könyveket bemutató beszélgetésével. A többszázezres hallgatótáborral bíró hírműsorban bemutatott könyvek iránti érdeklődés a boltokban szinte azonnal érzékelhető. Az immár 500. adását meghaladó műsort Jósvai Lídia és Antall István irodalmi szerkesztők indították tucatnyi neves riporter közreműködésével Vágó Péter, majd Völgyi Tóth Zsuzsa hathatós közreműködésével.

A műsor tovább él a Magyar Rádió műsorszerkezetének 2007. június 4-i átalakulása és a Művészeti Főszerkesztőség megszűnése, Kulturális Szerkesztőséggé szervezése után is.

A bemutatás személyessége, a megszólalás szokatlansága, az irodalom szakmaiságán túlmutató belterjesség meghaladása az alapvető megrendelői, műsorkészítői, szerkesztői szempont. Ismert színészek, rendezők, muzsikusok, énekesek, filmrendezők, sportolók, médiaszereplők, közéleti személyiségek, és persze írók, irodalomtörténészek és esztéták beszélnek friss olvasmányaikról, a közelmúltban megjelent újdonságokról, vagy éppen az újra kiadott klasszikus remekművekről. A könyvkiadás minőségi oldalát támogatva elsősorban a széppróza, a költészet, az esszéirodalom remekeit válogatva nem feledkezhetünk meg a könnyebb műfaj színvonalas darabjairól a szak és kézikönyvekről, a képzőművészetről, a sportról, az útikönyvekről, az olvasmányos lektűrökről sem. Ahogy a magyar könyvkiadásban hangsúlyos a magyar irodalom, de mellette a világirodalmi jelenségek is követhetők, úgy igyekszik a műsor is követni ezt a sokszínűséget. A határon túli magyar irodalom, a vidéki, helyi könyvműhelyek és az egyházi könyvkiadók közérdeklődésre számot tartó kiadványai szintén teret kapnak a sorozatban.

A műsorban eddig (mások mellett) könyvet ajánlottak: Bács Ferenc, Béres Ilona, Koncz Zsuzsa, Vízi E. Szilveszter, Fligauf Benedek, Piros Ildikó, Herczku Ágnes, Ráday Mihály, Berecz András, Fábry Sándor, Hegyi Iván, Kiss Gy. Csaba, Jirzi Mencel, Szemadám György, Détár Enikő, Alföldi Róbert, Schmidt Egon, Mécs Károly, Für Anikó, Kézdy György, Szarvas József, Jelenits István, Hernádi Judit, Illyés Mária, Novák Tata, Gerzson Pál, Csavlek Etelka, Hobo, Kállai Ferenc, Gyulai Líviusz, Kő Pál, Sváby Lajos, Sebő Ferenc, Lázár Ervin, Orosz István, Korbuly Péter, Grandpierre Attila, András Ferenc, Zalán Tibor, Császár Angéla, Nagy Bandó András, Vágó István, Inkey Alice, Mundruczó Kornél, Papp János, Papp Zoltán, Róbert László, Huszti Péter és sokan mások…

A bemutatni kívánt könyveket, két példányban (a megszólaló és a riporter számára) a Magyar Rádió Pollack Mihály téri postázójába várjuk, Antall István felelős szerkesztő nevére.

Bp. 1800 Bródy S. u. 5-7. / telefon : 06-20-9-555-676

emil : antallp@chello.hu

*********************************

Helyi értékek a 35. Tokaji Írótáborban.

A magyar szellemi élet, a magyar műveltség olyan nagyhagyományú városai képviseltetik magukat, mint Nagyvárad, Szatmárnémeti, Kolozsvár, Ungvár, Kassa, Eger, Nyíregyháza, Debrecen! A színházak, a folyóiratok, és a szellemi műhelyek iránt érzett önkormányzati felelősség! Az Írótársadalom az irodalom helyi pártfogóival, mecénásival találkozik. A vendéglátó Tokaj Városa színházat épít, az elmúlt évben hangversenytermet avatott. Az ötezres kisváros megmutatta, hogy nagyralátó tervekkel, hosszú távú elképzelésekkel központtá válik egy kisváros, központi döntések nélkül is.

Tokajban ott lesz mindenki, aki a magyar irodalom közéleti szerepvállalását, közösségi, közéleti, társadalomkritikai felelősségét legalább olyan fontosnak véli, mint az esztétikai rangját. Kérjük a lapok szerkesztőségeit, legyenek kedvesek hírt adni a szervezés jelen állásáról, s arról hogy kik , hol érhetnek el bennünket.

A Tokjai az irodalomban is a minőség védjegye!

35. Tokaji Írótábor

A magyar irodalom nemzetközi tanácskozása

2007. augusztus 14-15-16.

(kedd, szerda, csütörtök)

Magyar tájhazák

Nemzeti kultúra, regionalizmus, európai integráció

A helyi értékek európai horizontját az esélyek egyenlősége húzza meg. A vendéglátó Tokaj úgy lehetett a világörökség része, hogy megőrizte hagyományait, kultúráját, önigazgatási képességét, demokratikus történelmi hagyományait.

A Tokaji Írótábor háromnapos tanácskozása ezalkalommal túltekint az irodalom belügyein. A társadalmi önszerveződés, a nemzetközi jelenlét, az önkormányzatiság és a demokrácia, a helyi művelődés határokon átnyúló összefüggéseit, ennek szellemtörténeti vonatkozásait vizsgálja úgy, hogy első alkalommal invitálja meg az egymással szomszédos kistájak, városok, régiók vezetőit, szellemi életük - jobbára színházaik - reprezentánsait.

Debrecen, Eger, Miskolc, Nyíregyháza, Kassa, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Beregszász, Kolozsvár, Ungvár szellemisége jelenik meg e három napon, a támogatók, a vendéglátó Tokaj és Borsod-Abaúj-Zemplén megye jóvoltából.

A finanszírozással kapcsolatos kétségek miatt meglehetősen hosszú ideig tartó várakozás után, immár bizonyos, hogy ha magasabb részvételi díj mellett is, de lesz harmincötödször is Tokaji Írótábor!

A tanácskozás helyszíne a

Tokaji Ferenc Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium

(3910 Tokaj Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20.)

Részvételi díj: a tanácskozás cselekvő résztvevői

(írók, irodalomtörténészek, kritikusok)

számára 8000 Ft

Az érdeklődők, a jelentkezők, a részt venni szándékozók részére jelentkezési lapot (ezzel együtt átutalási csekket) küldünk.

A 35. Tokaji Írótáborba való jelentkezést legkésőbb

2007. július 21-ig (szombatig)

fogadja el a kuratórium titkársága.

Tokaji Írótábor Egyesület, 3501 Miskolc, Pf.: 375.

E-mail: tokaji.irotabor@chello.hu

********************

Az idejekorán hetvenkedő

Gyulai Líviusz

grafikus, illusztrátor, rajzfilmrendező,

Munkácsy, Kossuth-díjas, Érdemes művész

születésnapi kiállítása

2007. június 12-én, kedden 17 órakor

várja az érdeklődőket

Pesterzsébeten, a Gál Imre Galériában

(1203 Budapest Kossuth Lajos utca 39. sz. Telefon: 283-1779/283-0031)

Az a stílusa, hogy nincs neki stílusa, miközben minden ecsetlendülése, tollvonása azonnal fölismerhető. A művészettörténet bármely korszakának jelmezét magára tudja ölteni, műveiben meg tudja idézni, modernitásához mégsem férhet kétség. Úgy korszerű, hogy bármely korhoz köze van. Ami szervessé teszi munkásságát az nem az izzadtságszagú, nehezen kitalált és unalomig ismételt képi külsőség felöltött formanyelve, hanem a szellem. Neki a műveltség nem teher, hanem a földtől elemelő légáramlás, az irodalmi élmény nem teszi leckét felmondó elbeszélővé, neki az olvasmány csak ihlet, amely a költészet másik formájában teremt alkotó lélekállapotot. Állóképeiben éppúgy adott a mozgás, ahogy filmjeiben jelenvaló az a kikezdhetetlen időtlenség. Ezért mindegy mit csinál. Tollrajzai a karikatúrák esetlenségétől, keresetlenségétől a kelme leheletfinom mívességéig mindent tudnak. Dolgozhat kőre, metszhet linót, karcolhat tűvel, marathat rezet, lavírozhat vízzel, felhőket eregethet áttetsző akvarellel, sötétíthet fedőfestékkel, Gyulai Líviusznak minden mindegy. Mert semmi sem az: a játékban mindig ott a dráma, az együgyűségig letisztult humorban egyszerre van ott az esendő és az egyetemes, a legegyszerűbb rajzi gesztusban a föllelhető filozófia kifinomultsága. Líviusz, ez a ezüst csigás üstökű kamasz, hetven éves! Lesz decemberben. Ám Pesterzsébet elébe megy az alkalomnak, hogy minden nap ünnep legyen addig és azután is. A teremtő ember ünnepe.

A mester és a kiállítás látogató közönség

Berecz András

ének és mesemondó,

valamint

Homor Zsuzsanna

zongoraművész

tehetségét is ünnepelheti ezalkalommal!

A kiállítást

Antall István

a Magyar Rádió irodalmi szerkesztője

ajánlja a közönség figyelmébe.

Ugyanitt, 2007 június 19-én, szintén kedden 18 órától Gyulai Líviusz rajzfilmjeit vetítik és a jelenlévők erről beszélgethetnek az alkotóval!



Gyulai Líviusz
1937. december 2-án Erdélyben, Erdővidéken, Baróton született szerelemgyermekként. Anyai ágon a Gyulai Pál féle rokonságot, apai örökségként az Erdélyben megtelepedett olasz kőfaragó Marco família hagyományait kapja útravalóul. Szülőföldjén Baróti Szabó Dávid és Benedek Elek munkássága élő hagyomány.

1944-ben a román megszállás elől édesanyja Magyarországra menekül, gyermekét rokonokra hagyva.

1946-ban végre követhette édesanyját Sopronba. A kilenc esztendős gyermek a család nehezen elviselhető légköre elől az olvasásba menekül. Az Ágoston Ernő vezette körben kezd rajzolni.

1952-ben Budapestre a Képzőművészeti Gimnáziumban folytatja tanulmányait. Itt Komjáthy Gyula igazította művészeti érdeklődését.

1956-ban veszik föl a Képzőművészeti Főiskolára. Kmetty János a mestere, de tanítja Fónyi Géza és Ék Sándor is. Tollrajzait megcsodálja Barcsay Jenő. Ekkor már a saját útját járva részt vesz a Főiskola grafikai műhelyének újrateremtésében. Bernáth Aurél legszebb festményeit ő viszi kőre, a színes litográfiák által bensőséges barátságba keveredve a mesterrel. Fiatalabb pályatársként, barátként tanúja és részese Kondor Béla egyre teljesebb művészi kibontakozásának.

1962-ben diplomázik a Főiskola grafika szakán. A hetvenes évek közepére sajátos hangulatú, bravúros technikai tudásról, remek rajzkészségről, nagy műveltségről, összetéveszthetetlen iróniáról számot adó egyedi és sokszorosított grafikai lapjaival, illusztrációival tette ismertté magát itthon és külföldön. Különös színvilágú rajzai, festményei szervesen illeszkednek életművébe. Budapesten az Átrium Hayett és a Taverna szállókban murális munkáit is csodálhatjuk.

1964-ben feleségül veszi Balla Katalint.

1968-ban megszületik Kati leánya.

A hetvenes évek közepén indul rajzfilmes pályafutása. A Delfínia (1976), az Új lakók (1978), a Jómadarak (TV sorozat 1979-80), a Tinti kalandjai (TV sorozat 1987-89), Jónás (1996), a Golyós mese (1996), Szindbád, Bon voyage (1999) Az én kis városom (2002) a hazai és nemzetközi filmes elismerést is meghozta számára. Igényesség, humánum, finom humor, mitológiai és művelődéstörténeti tájékozottság, eredetiség jellemzik filmjeit. Emlékezetesek televíziós sorozatai, de készített hagyományos gyermek diafilmeket is. Forgatókönyveit, történeteit maga írja. Kötetre való gyermekverse született immár.

1985-től egyedül neveli leányát.

1998-ban megszületik unokája Vendel.

1990-ben feleségül veszi Vennes Emmy szín-művésznőt.

Fontosabb kiállításai: Dürer terem (1966), Bécs (1968), Amszterdam (1973), Fészek klub (1974), Csók Galéria (1975), Miskolc (l980), Dorottya utcai galéria (1981) München (1982), Sopron (1985), Kecskemét (1988), Barót (1990), Sárospatak (1992), Kazincbarcika (1998), Vigadó Galéria (1998), Helsinki (1999), Stockholm (1999), Brüsszel (1999), Budapest, Madách Színház (2000) Kaunas (2000), Brüsszel (2000), Berlin (2001), Révkomárom (2002) Erdély (2007)

Elismerések: a Firenzei Grafikai Biennálé aranyérme (1971), Lipcsei Könyvművészeti Biennálé, IBA oklevél (1964), aranyérem (1972), ezüstérem (1980).

1973-ban Munkácsy-díjat kap. Kairói Filmfesztivál Arany Nofretete díja (1978), Lipcsei Rövidfilmfesztivál Ezüstgalamb díj (1978). Illusztrációiért, könyvterveiért több tucatszor nyerte el a Szép Magyar könyv díjat. A Művészeti Alap kiállítási nívódíja (1984), Csillag Albert alapítvány díja (1987).

1989-ben Érdemes művész. Cannes-i Film-fesztivál oklevele (1999) Az első Internet Fesztivál I. díja (2002).

2001-ben önálló grafikai lapokkal (litográfiával) illusztrált Babits Kötete jelenik meg. A Jónás könyve.

2002 decemberében megjelent a munkásságát összefoglaló Időutazás álló és mozgóképeken című könyv.

2004-ben kap Kossuth-díjat.

*****************

 

35. Tokaji Írótábor

A magyar irodalom nemzetközi tanácskozása

2007. augusztus 14-15-16.

(kedd, szerda, csütörtök)

Magyar tájhazák

Nemzeti kultúra, regionalizmus, európai integráció

A helyi értékek európai horizontját az esélyek egyenlősége húzza meg. A vendéglátó Tokaj úgy lehetett a világörökség része, hogy megőrizte hagyományait, kultúráját, önigazgatási képességét, demokratikus történelmi hagyományait.

A Tokaji Írótábor háromnapos tanácskozása ezalkalommal túltekint az irodalom belügyein. A társadalmi önszerveződés, a nemzetközi jelenlét, az önkormányzatiság és a demokrácia, a helyi művelődés határokon átnyúló összefüggéseit, ennek szellemtörténeti vonatkozásait vizsgálja úgy, hogy első alkalommal invitálja meg az egymással szomszédos kistájak, városok, régiók vezetőit, szellemi életük - jobbára színházaik - reprezentánsait.

Debrecen, Eger, Miskolc, Nyíregyháza, Kassa, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Beregszász, Kolozsvár, Ungvár szellemisége jelenik meg e három napon, a támogatók, a vendéglátó Tokaj és Borsod-Abaúj-Zemplén megye jóvoltából.

A finanszírozással kapcsolatos kétségek miatt meglehetősen hosszú ideig tartó várakozás után, immár bizonyos, hogy ha magasabb részvételi díj mellett is, de lesz harmincötödször is Tokaji Írótábor!

A tanácskozás helyszíne a Tokaji Ferenc Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium (3910 Tokaj Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20.)

Részvételi díj: a tanácskozás cselekvő résztvevői (írók, irodalomtörténészek, kritikusok) számára 8000 Ft

Az érdeklődők, a jelentkezők, a részt venni szándékozók részére jelentkezési lapot (ezzel együtt átutalási csekket) küldünk.

A 35. Tokaji Írótáborba való jelentkezést legkésőbb

2007. július 21-ig (szombatig)

fogadja el a kuratórium titkársága.

Tokaji Írótábor Egyesület, 3501 Miskolc, Pf.: 375.

E-mail: tokaji.irotabor@chello.hu

*************************************

Műkritikusok tiltakoznak a Műcsarnok privatizációja kapcsán
péntek, 2007. június 1. Süvecz Emese


A Műkritikusok Nemzetközi Egyesületének magyar tagozata (AICA Magyar Tagozat) a Műcsarnok átszervezésével kapcsolatos állásfoglalásában a hiányzó szakmai és költségvetési garanciákra hívja fel a figyelmet. Az ország vezető kiállítóhelyének nonprofit Kft-vé történő átalakítása a közeli határidő ellenére is számos kérdésben még mind a mai napig tisztázatlan.

Hogy mennyiben tekinthető privatizációnak a nonprofit Kft-vé történő átalakítás, lényegében definíció kérdése. Sokkal egyértelműbbek azonban azok a szempontok, amelyeket a neves nemzetközi szervezet hazai képviselői múlt pénteken közösen fogalmaztak meg a Műcsarnok előadótermében, egy szakmai konferencia keretében. Eszerint a Műcsarnok "precedens nélküli jogi státuszba kerül, amelynek gyakorlati működésével kapcsolatban semmilyen tapasztalattal nem rendelkezünk". A műkritikusok állásfoglalásukban ezért elengedhetetlennek tartják egy olyan hosszú távú megegyezés meghozatalát, amely a Műcsarnok NKft. éves közpénzből biztosított támogatásának legalább egy részére az állam garanciát nyújt. Az AICA állásfoglalása hiányolja továbbá a szervezeti átalakulásból fakadó költség fedezetre vonatkozó szabályozást is. Vagyis, az állásfoglalás szerint, a racionalizálás plusz költségeit ne a Műcsarnok NKft, hanem az Oktatási és Kulturális Minisztérium állja. Az állásfoglalás szeretne minisztériumi biztosítékot kapni, hogy az NKftben az állam mellett más tulajdonos ne lehessen. Az állásfoglalók azt is el szeretnék érni, hogy a tulajdonos (a magyar államot képviselő Minisztérium) az újonnan megalapított Műcsarnok NKft. szakmai és gazdasági hatékonyságát alávesse egy, a szakmai érdekképviseletek által delegált bizottság felülvizsgálatának és ennek eredményeit hozzáférhetővé is tegye a nyilvánosság számára. Az átláthatóság és társadalmi egyeztetés szükségszerűségének kérdése a rendezvény több résztvevője által megfogalmazott kritikaként jelentkezett.

Az állásfoglalás utal a jelenlegi intézményi helyzet tarthatatlanságára is, a megfogalmazók az üzleti szféra irányába történő nyitást is alapvetően szükségesnek tekintik. Felmerül azonban a kérdés, hogy a több évtizede halogatott szervezetfejlesztésnek az elősegítése, vagy esetleg az állami szerepvállalás (közfinanszírozás) radikális korlátozása lenne-e a Minisztérium elsődleges célja? A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy míg a nyugat európai országok művészeti intézményeiben többnyire a kilencvenes évek során megvalósult szervezet-átalakítások nem feltétlen jártak az állami támogatás radikális csökkentésével, addig a kelet európai országokban a modernizációs törekvések puszta ürügyként szolgáltak az állami támogatások lényegi korlátozására. Mélyi József műkritikus, független kurátor előadásában szemléletes példákkal illusztrálta a német nyelvterületeken az elmúlt évtizedben lezajlott intézményi reformokat. Ezek általános jellemzője a körültekintő szakmai előkészítés, nem utolsó sorban parlamenti jóváhagyás útján lebonyolított döntéshozatali eljárás. Magyarországon ezzel szemben elhamarkodott döntések jellemzik a kulturális intézmények jövőjének kérdését. Példaként erre Bencsik Barnabás a Nemzetközi Kortárs Képzőművészeti Iroda vezetője előadásában a nemrégiben kiadott Állami Számvevőszék a Művészetek Palotája beruházás kapcsán hozott elmarasztaló jelentését említette, mely állami kiadás a teljes kultúrára fordított éves költségvetés 10%-át teszi ki. Azaz, három művészeti intézmény fenntartási költsége viszi el a teljes kulturális költségvetés egy tizedét az elkövetkező harminc év során! Az intézmények programjainak költségvetését a kérdéses összeg nem fedezi. Nem meglepő tehát a műkritikusok aggodalma a változások kimenetelét illetően.

Az állami kulturális szektor szervezeti és finanszírozási problémái mellett a magánszféra expanziójára is több előadás utalt. Gréczy Emőke szociológus, szakújságíró a magántőke páratlan globális térhódítását ecsetelte a képzőművészet nemzetközi vonatkozásában, míg Bencsik a hazai állami kulturális szektor zsugorodásáról beszélt. Amíg az elmúlt évtizedben a kulturális intézményrendszer tekintetében a hazai magán szféra (kereskedelmi galériák, nemzetközi nagyvállalatok gyűjteményei, magán kiállító helyek, aukciós házak) dinamikusan fejlődött, addig a nonprofit civil szféra a puszta megmaradásáért küzd. Erről a küzdelemről hallhattak beszámolót a jelenlevők László Zsuzsa közvetítésében, aki a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesületet (FKSE) képviselete. A képzőművészek fiatal generációját országos szinten egyedüliként megjelenítő, közel 50 éves szervezet, a rendszerváltás után megújulva tekintélyes rangot vívott ki magának a nemzetközi művészeti színtéren. A fiatal művészeket különféle szakmai tanácsadással, kiállítási lehetőségekkel, nemzetközi kapcsolatokkal, kezdetben még szociális támogatással is támogató szakmai szerveződés jelen pillanatban minisztériumi támogatás nélkül, önkéntes alapon működik! Szakmai programjainak tekintélyes részét kénytelen külföldi pályázatok sikerére építeni.


Az AICA által szervezett fórumon a privatizáció ténye illetve lehetséges veszélyei a szakma számára is újdonság volt. Ennek oka az NKft jogi státuszának egyéni értelmezési nehézségeivel magyarázható. Az értelmezési nehezség másik oka, a kultúra területén lehetséges privatizációs eljárások hazai ismeretlensége. A nemzetközi gyakorlatban az önkéntes munka bevezetésétől az egyes tevékenységek kiszervezésén át rendkívül sokféle beavatkozást tekintenek privatizációnak. Az erre vonatkozó nemzetközi esetek nem pusztán a formai lebonyolításra szolgálnak modell értékű megoldásokkal - vagy épp ellenkezőleg - tanulságokkal. A privatizációs eljárást magát - mint kulturális politikát - rendkívül kiélezett társadalmi viták övezik a nyolcvanas évektől napjainkig. A társadalom kritikus párhuzamok recepciójának hazai megkésettsége miatt a kulturális szférán túlmutató kérdések az AICA által szervezett konferencián (még) nem kerültek terítékre. A tudatosság hiányának a számlájára írható továbbá az is, hogy a szakmai napon bemutatott esetek között a jelenlegi helyzet legkiszolgáltatottabb szereplőit, a nonprofit civil szféra művészeti intézményeit csupán egyetlen szervezet képviselte (FKSE). Az Artpool Művészetkutató Központ, a C3 Alapítvány, vagy a Balázs Béla Stúdió megoldatlan finanszírozási gondjainak bemutatása segítségével koherensebb képet nyerhettünk volna azokról a problémákról, melyek az alternatív művészeti helyszíneket súlytják világszerte. A szakmai szolidaritás a Műcsarnok esetében azonban megszületett, amit a jelenlegi főigazgató a jelenlevőknek külön meg is köszönt. Az AICA állásfoglaláshoz a nyilvánosságra hozatal után aláírásokkal akár egyénileg, akár szervezeti szinten is csatlakozni lehet.

Támogató nyilatkozat elküldése: ikon@ikon.hu

FORRÁS: http://hungary.indymedia.org

*************************************