Alexy Károly Ede
szobrász. (Poprád, 1823. - Bp., 1880. máj. 10.).
A bécsi Akadémia növendéke volt. 1840-óta szerepelt kiállításokon, 1852-től Londonban, 1861-től Pesten működött, mint szobrász és rajztanár. Főként híres hadvezérekről mintázott kisméretű szobraival lett ismert külföldön is, ezek közül Mátyás-király, gr. Starhenberg Ernőt ábrázoló szobrai a Nemzeti Galériában vannak.
1903. Kisméretű Mátyás-szobrot készített.
Újsághírek: 827.

Alpár Ignác
építész. (Bp., 1855. jan.17. - Zürich, 1928. ápr. 27.).
A magyar eklektikus építészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Berlinben tanult, majd az ezeréves kiállítás történelmi főcsoportjának az épületével (Vajdahunyad várának másával) aratta első sikerét. Számtalan középületet tervezett a történelmi Magyarország területén.
1896. Véleményt mondott a Mátyás-szobor tervezett elhelyezéséről.
1897. Fehéregyháza. Petőfi-emlékmű terve. Felavatva 1897. júl. 31-én.
Újsághírek: 475. 532.

Andrejka József
(Pest-Buda, 1859. -?).
Bp.-en és Bécsben tanult, 1892-től 1936-ig a bp.-i Állami Felső Ipariskola tanára volt. Főleg egyházi témájú szobrokat készített. Dolgozott az Országház számára is. A Vörösmarty szobor pályázatán a második díjat nyerte.
1902-1903. Részt vesz az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság kolozsvári kiállításain.
Újsághírek: 793. 822, 823.

Anghel Ferenc
kőfaragó-szobrász.
1899. Neve szerepel a Kolozsvári Cím-, és Lakásjegyzék-ben.
Újsághírek: 603/A.

Apáti Abt Sándor
szobrász és keramikus. (Torda, 1870. jan. 14. - Budapest, 1916. márc. 23.)
Budapesten és Münchenben végezte tanulmányait. A Zsolnay-gyár tervezője, majd Székesfehérváron volt tanár. Kisplasztikai munkáival a modern magyar kerámiaművészet egyik úttörője volt.
1893. Leányka portré. Torda. Stróbl Alajos műtermébe készül menni.
1894. Báró Jósika Miklós emléktáblája. Torda.
Újsághírek: 386.

Aradi Zsigmond
szobrász. (Arad, 1830. - Velence, 1899.)
Bécsbe és Milánóban tanult, majd Velencében telepedett le. Főleg arcképszobrokat mintázott. Legismertebb műve a Budapesti Kossuth Lajos szobor.
1865. Milánoból Aradra küldi Bachus c. szobrát, Pesten kiállítják a Búsuló Róma c. szobrát.
1873. "Búsuló Arad" honvédemlék. Arad.
1876-78. Az Erdélyi Múzeum részére megvásárolják Petőfit ábrázoló szobrát. (1895-ben a szobor Budán van kiállítva).
Újsághírek: 044. 045. 099, 103. 135. 150. 436.

Augél Antal
szobrász.
1899. Neve szerepel a Kolozsvári Cím és Lakásjegyzék-ben.
Újsághírek: 603/A.

Balázs János
kőfaragó. Székelyföld.
1901. Felajánlja, hogy Kőllő Miklós sírját Fejér Miklós és Rendes Antal kőfaragókkal ingyen elkészíti.
Újsághírek: 683.

Bálint András
kőfaragó. Kolozsvár.
1847. Szomszédja pereli, mert az udvarán készülő sírkövek kárt tesznek kerítésében.

Bálint Márton
kőfaragó. Kolozsvár.
1833-ban, 23 éves korában nősül.

Begas Reinhold
szobrászművész. (Berlin, 1831. júl.15. - 1911.)
A Begas művészcsalád tagja. A barokk hagyományok őrzője. Főbb művei: Schiller-emlékmű (1871), Díszkút (1891 Berlin), I. Vilmos (1892 Berlin) és Bismarck (1901. Berlin) emlékművei. "Bika- és Bivaly" c. szobrai (1874) a budapesti közvágóhíd bejárata előtt álltak.
1871. Deák Gerő: A Schiller-emlék leleplezése Berlinben.
Újsághírek: 088.

Benczúr Gyula
festőművész. (Nyíregyháza, 1844. jan. 28. - Szécsény, 1920. júl. 16.).
A 19. századi magyar történelmi festészet jeles képviselője. 1876-1883 között a müncheni akadémia tanára. A Hunyadiak emlékét több képén is megörökítette. Hunyadi László búcsúja c. kompozíciója az első jelentős műve, az 1919-ben megkezdett Diadalmas Mátyás, c. kompozíciója a királyi vár Hunyadi-terme számára tervezett 8 képből álló sorozat része, Benczúr utolsó jelentős történelmi vászna.
1899. A Kolozsváron eltemetett Nemes Eliza grófnő által, a művészek megsegítésére létrehozott alapítvány kezelője.
Újsághírek: 601.

Bernse Joseph
osztrák éremmetsző (1802-1849).
Bécsben tanult, 1835-től a bécsi, majd 1842-től a gyulafehérvári verdékben dolgozott. Néhány érme ismeretes (Kolozsvári orvosgyűlés, Dickmann-Secheran, stb.).

Bertha Mihály
épületszobrász, kőfaragó.
Kolozsvári születésű, sírja a Házsongárdi temetőben, a ravatalozó közelében van, sírköve igen megkopott, felirata csak részben olvasható. 1882-től, főleg Klősz Józseffel dolgozott.
1883. Klősz Józseffel dolgozik. Kolozsvár.
1884. Arany János síremlékét szándékszik elkészíteni. (Nem valósult meg), részt vesz az Országos Kiállításon részvevői között, Klősz Józseffel az Ipartestület székházának szobordíszeit készíti.
1885. Bakk Lajos kolozsvári asztalosnak dolgozik Klősz Józseffel. Az EMKE-nek 100 Ft-ot adományoz.
1892. "100 éves Magyar Színjátszás" emléktábla. Kolozsvár. Pákey tervei alapján, Klősz Györggyel készíti.
1896. 19 erdélyi fejedelemnek szobra. Kolozsvár.
1898. A kolozsmonostori templom főbejáratát faragja, a kassai dóm motívumai után.
1899. Neve szerepel a kolozsvári Cím- és Lakásjegyzék-ben...Postakert u. 1. - háztulajdonos.
1902. Szeszák Ferenc "Mátyás király és Beatrix" c. mellszobrait önti alabástromba, és sokszorosítja azokat.
1908-10. Debreczeni Márton számára tervezett emléktábláján dolgozik.
Újsághírek: 222 /A. 223. 226. 230. 233. 251. 252. 367. 462. 464. 561.603/A. 778. 865. 875. 876.

Bertha Kristóf
kőfaragó. Kolozsvár.
1889. Oroszlándíszes honvéd emlékmű. Dés. Tervezte Bartók József építész.

Betlen Gyula
szobrászművész. (sz. Bp., 1879. máj.8.). Párizsban a Julián Akadémián tanult. 1904-óta szerepelt a bp.-i tárlatokon. Nyíregyházán Kossuth-szobrot, Szeged-Alsótanyán hősi emlékművét készített (1930).
1906. Munkácsy-szoborpályázat résztvevője. Budapest.
Újsághírek: 844.

Bezerédi Gyula
szobrászművész. (Mogyorós, 1858. ápr. 9. - Bp.,1925. jún. 31.).
Előbb Alexy Károlynál, később a bécsi Akadémián tanult. Részt vett a Burg szobrászati munkálataiban. Budapesten a Washington-szobrot (1906) és Tinódi Sebestyén szobrát (1906) készítette.
1890. Mátyás-szobrot készít az Iparművészeti Társulat részére.
1894. Mátyás-szoborpályázat. Kolozsvár.
1895. Wesselényi-szobor pályázat. Zilah.
Újsághírek: 327. 397. 398. 399. 400. 403. 406. 407. 424. 430.