Curisatti (Gurizatti) Antonio
szobrász, cementöntő. (+ Kolozsvár, 1910.).
1899. A kolozsvári Cím-, és Lakásjegyzék szerint Tessitorival dolgozok. Műhelyük a Nagy-híd u. 16 sz. alatt.
1908. Bartók György ref. püspök síremléke. Kolozsvár, Házsongárdi temető.
1910. Halála.
Újsághírek: 603/A. 856. 867.

Czélkuti Züllich Rudolf
szobrász. (Gyulafehérvár, 1813. júl. 13. - Kairó, 1890. jan. 13.) Bécsben és Rómában tanult, megfordult Olasz és Francia földön, majd Egyiptomban élt és ott is hunyt el. "Juno" c. szobra a Nemzeti Galériában van. Katona József (Pest, 1856), Kisfaludy Sándor (Balatonfüred), szobrait utóbb eltávolították.
1846. Hunyadi János szobra. Budaoest.
1910. Dr. Veress Endre: Egy régi erdélyi szobrász. (Ellenzék, 1910. márc. 24. 68. sz.)
Újsághírek: 017. 869.

Cseh Ferenc
kőfaragó legény. Kolozsvár.
1825. Birtokos voltáról kér igazolványt, mivel meg akar szabadulni a katonaságtól.

Csűrős Antal
szobrász. és kőfaragó. (Zilah, 1783. k. 1842. ápr. 6.)
Hoffmayer Simon tanítványa. Sokirányú munkássága 1809-től követhető. 1814-ben hamis váltóleveleket készített testvérével, Józseffel, ezért 1816-tól a szamosújvári várban raboskodott, ahol faragással foglalkozott és ahonnét 1819-ben szabadult.
1809. szept. 20.-án tette le a kolozsvári polgári esküt.
1800. Az örmény nagytemplom oltára. Szamosújvár.
1802-1803. Két homlokzati szobor és 12 apostol szobra. Szamosújvár, örmény nagytemplom.
1803. Szökőkut és két átlőtt nyakú címermadár. Héderfája, kastély.
1802-1805. Asztal, vázák, majd két szobrot. Zsibó, Wesselényi kastély.
1814-1819. Faszobrokat a szamosújvári templom galériájában.
1819. Oltár. Szamosújvári börtönkápolna.
1821. A császárlátogatást megörökítő emlékoszlop kőfaragó munkáját kérte. Kolozsvár.
1823. Megbízták a császári pár mellképének és a "géniuszok" kifaragásával. Munkájával nem voltak megelégedve, 1831-ben visszaadták neki és kártérítést követeltek értük. Kolozsvár.
1820 után. Szószék. Kolozsvár, minorita-templom.
1824. Szószék. Ótorda. Ref. templom.
1827-1844. Stritzki Antal kőfaragóval pereskedett.
Újsághírek: 588.

Csűrős Mihály
szobrász és festő. Kolozsvár.
1810-ben testvérének, Veress Mátyás festő özvegyének érdekében kérvényez, 1823-ban személyleírását köröztetik.
1808-1811. Címer és feliratos kövek. Kolozsvár, Toldalagi-Korda ház.
1815. Nepomunki Szent János oltár és a régi oltár renoválása. Székelykála, r. k. templom.

Dankó József
szobrász.
1903. Részt vett az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság kolozsvári kiállításán.
Újsághírek: 822. 823.

Deák Ferenc
kőfaragó.
1899. Neve szerepel a Kolozsvári Cím-, és Lakásjegyzék-ben.
Újsághírek: 603/A

Deréky Anna
, Fadrusz Jánosné szobrász, festő, iparművész (Bp., 1872. ápr. 9. - Bp., 1950.) Tanulmányait a Mintarajziskolában, majd Bécsben végezte. 1896-tól kisplasztikákkal, olaj és pasztell arcképekkel szerepel a kiállításokon. Férje halála után vidékre költözött, és inkább iparművészettel foglalkozott. Női arckép c. szobra a Nemzeti Galéria gyűjteményében.
1895. Házassága Fadrusz Jánossal.
1902. Részt vesz az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság első csoportos kiállításán.
1913. Naphegyi műteremházukat Marghitay festőművész vásárolta meg, majd tőle Fekete Fülöp mérnök vette meg.
Újsághírek: 427. 792. 793. 906.

Donndorf
német szobrász.
1899. Georg Dániel Teutsch evangélikus püspök bronzszobra. Nagyszeben.

Dunaiszky László Gyula
szobrász. (Pest, 1822. okt. 15 - Bp., 1904. júl. 3.).
A müncheni akadémián Schwanthaller tanítványa volt, utána Bécsben, Rómában, majd az 1850-es évektől Pesten dolgozott. Sokat foglalkoztatott mester volt, különösen portrészobrai ismertek. Id. Lendvay Márton pesti szobrát (1859) és a Halászlány-kutat ő készítette.
1859. Id. Lendvay Márton szobra. Budapest.
1875. Tervezik Gyulai Ferenc színművész szobrát vele készíttetni. Kolozsvár.
Újsághírek: 031. 119.

Ebergényi Lőrinc
kőfaragó.
1899. Neve szerepel a Kolozsvári Cím-, és Lakásjegyzékben.
Újsághírek: 603/A.

Egyed András
kőfaragó. Kolozsvár.
1813. Katonának fogják. Korda Anna kéri a kolozsvári tanácsot, hogy engedje szabadon, mivel házán a francia kőfaragó pallér mellett, 1808-óta igen fontos munkát végez: "Faragásával és munkájával én nem tsak tökéletesen eddigelé megelégedtem, de sőt az ő jelenléte a további-akra oly szükséges, hogy különben épületembe a Symetria sokat fog hibázni, s Épületeimnek Dísze fog veszni" A város szerint a valóban jó képességű legény önként állt katonának. Ha a Gubernium nem ellenzi, küldhet mást maga helyet.
1837. Egyed Andrásné "özvegy katonáné" panaszolja, hogy férje két évtizedig katonáskodott a városért.

Engel József
szobrászművész. (Sátoraljaújhely, 1815. okt. 26.- Bp., 1901. máj. 28.).
Bécsben tanult, majd Londonban, és 20 éven át Rómában működött. 1869-ben telepedett le Pesten. Legismertebb műve, a Széchenyi szobor (1880), emlékműszobrászatunk egyik késői klasszicizáló emléke.
1862. A pesti Műtárlatra küldött munkáiról.
1872. A Nemzeti Múzeum számára Mátyás szobrot készít. Budapest.
Újsághírek: 035. 092.

Erős Albert
kőfaragó. Kolozsvár.
1899. Neve szerepel a Kolozsvári Cím-, és Lakásjegyzék-ben.
Újsághírek: 603/A.