Fadrusz János
szobrászművész. (Pozsony, 1858. szept. 2. - Bp., 1903. okt. 26.).
A századforduló legjelentősebb magyar emlékműszobrásza. Pályáját lakatosinasként kezdte, 1875-79 között a zayugroci műmetsző iskolában dolgozott. 1882-ben Pozsonyba ment, ahol fafaragással, később barokk és biedermeier ízlésű rajzokkal kereste kenyerét. 1888-tól a bécsi Képzőművészeti Akadémia hallgatója, E. Hellmer tanítványa. Első jelentős alkotása Krisztus a keresztfán c. munkája (1891) az Akadémia I. díját, a Műcsarnok téli kiállításán a Képzőművészeti Társulat nagydíját nyerte. 1892-ben Pozsony városa megbízta Mária Terézia emlékszobrának elkészítésével, amelyet 1897-ben avattak fel (elpusztult). Következett a kolozsvári Mátyás-szobor és a zilahi Wesselényi-szobor megbízatása, ez utóbbi helyre egy Tuhutum-emlékművet is készített. Kisbérre Weickheim Béla, Szegedre Tisza Lajos szobrát készítette el. 1903-ban részt vett az Erzsébet pályázaton is. Alkotásaiban igyekezett megszabadulni korának divatos neobarokk stílusától. Szobrainak monumentalitását soha nem áldozta fel a részletek kedvéért, műveit összefogottság, erőteljes szuggesztivitás, megragadó realizmus jellemzi. A Nemzeti Galériában Toldi Miklós szobra, Mátyás király lovas szobrának életnagyságnál kisebb példánya, valamint az elpusztult pozsonyi Mária Terézia -szobor mellékalakjai, továbbá a Krisztus-szobra és Mária Terézia emlékplakett látható.
1888. Bécsben tanul, nagydíjat nyer.
1894. Mátyás-szobor pályázat nyertese. A megbízatási szerződés megkötése, egyeztetések a város és Fadrusz között. Fadrusz javaslatot tett a Státua (Karolina-oszlop, Császárlátogatás-emlékoszlop) elköltöztetésére. Építi naphegyi a műtermét Budapesten (tervezte Pákey Lajos).
1895. Házassága Deréki Annával. A Mátyás-szobor előmunkálatai. A zilahi a Wesselényi szobor megbízatása. A pozsonyi Mária Terézia szobor munkálatai Carrarában.
1896. A Mária Terézia szobor avatásának elhalasztása. Fadrusz átadta a szobrot Pozsony városának. A szobor felállításának munkálatairól. A Mátyás-szobor alapkőletétele Kolozsváron. A Wesselényi-szobor megbízatási szerződése, a Turul emlékmű elkészítésének felvállalása.
1897. A Mátyás-szobor munkálatai. A pozsonyi Mária Terézia-szobor felavatása., Fadrusz tiszteletdíja. A zilahi Wesselényi-szobor munkálatai.
1898. A kolozsvári UNIÓ emléktábla kerete elkészítésének ígérete. A Mátyás-szobor munkálatai. A szobor felállítása végett a Főtér rendezését irányítja Fadrusz Kolozsváron. Verzár püspök szamosújvári szobrát vele készül a város elkészíttetni.
1899. A Wesselényi szobor öntődébe szállítása, a Turul-emlék helyének kiválasztása, Szikszai Lajos mellszobrának elkészítésének lehetősége.
1900. Kolozsvárra hívják az Erdélyrészi Képzőművészeti Társaság alakuló gyűlésére. A Mátyás-szobor főalakjának egyik öntvényét kiküldi a párizsi világkiállításra, annak sikere. A budapesti Vívó-klub részére megmintázta Wesselényi Báró mellszobrát. Fadrusz ígéri a Mátyás-szobrot az év végére elkészíteni. A Wesselényi-szobor öntésre vár. Viták a Mátyás-szobor elhelyezése kapcsán. A Mátyás-szobor talapzatának a terve. Elkészült a Weickheim-szobor. Bemutatta Szegeden Tisza-emlékszobor tervét. Tanítványa: Kozma Erzsébet.
1901. Krisztus szobrának egy példánya a British-múzeumba, egy példánya Szegedre került. A Wesselényi szobrot Zilahra szállítják, elkészült a szobor köré tervezett díszes kovácsoltvas kerítés. Kolozsváron a Mátyás szobortalapzat ügyében tárgyalásokat folytat. Átadja Kolozsvár vezetőinek a Mátyás-szobrot. Weickheim-báró lovas szobrának avatása Kisbéren.
1902. A Mátyás-szobor összeállításának munkálatait. A császár a II. oszt. Vaskoronarend-el tünteti ki. Részt vett az Erdélyrészi Képzőművészeti Társaság első kiállításán (Weinckheim báró lovas szobra, Toldi, Krisztus szobor). Krisztus-szobrát Kolozsvárnak ajándékozta. Fadrusz támogatja a Szent György szobor ércen való kiöntését, vállalja a nagyváradi Szent László szobor másolatának elkészítését. Elkészült az Unió-emléktábla, leleplezése időpontja körüli viták.. Fadrusz a kolozsvári egyetem Díszdoktora, illetve a város díszpolgára.
1903. Fadrusz Krisztus szobrát a Szent Mihály templomba szándékoznak elhelyezni, A budavári királyi palota kapuoroszlánjai Fadrusz művei. Fadrusz díszpolgári oklevelének szövege, az oklevél átadása. A szegedi gr. Tisza-szoborról. A királysebesi királyszobron dolgozik. Betegsége. Részt vett az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság Kiállításán. Fadrusz betegségéről és haláláról.
1904. Díszdoktori oklevelét özvegye veszi át. A tervbe vett Fadrusz-szoborra a város 5000 Ft-ot szavazott meg.
1910. A pozsonyi Toldi Kör pályázata egy Fadrusz-monográfia megírására.
1912. Bronzba öntötték Fadrusz mellszobrát, amelyet Pflieger János ajánlott fel Pozsony városnak.
1913. Adatok Szamosi Sóos Vilmosról, aki Fadrusz műtermében dolgozott annak haláláig. Fadrusz János halálának 10 éves évfordulója.
Újsághírek: 291. 399. 400. 401. 403. 406 . 407. 411. 412. 413. 417. 418. 419. 420. 427. . 431. 433. 434. 435. 438. 439. 442. 450. 479. 480. 481. 482. 497. 500. 509. 513. 522. 526. 527. 530. 540. 541. 542. 544. 545. 546. 548. 549. 564. 565. 566. 576. 598. 604. 607. . 608. 613. 616. 619. 620. 621. 622. 624. 625. 626. 629. 638. 639. 640. 647. 649. 650. 652. 669. 672. 681. 687. 700. 708. 743. 753. 754. 755. 760. 761. 7764. 765. 774. 785. 790. 791. 792. 793. 796. 797. 798. 799. 800. 803. 805. 809. 810. 811. 812. 813. 814. 815 820. 823. 824. 827. 829. 832. 834. 835. 868. 894. 900. 906.

Farkas Lajos
kőfaragó. Kolozsvár.
1899. Neve szerepel a Kolozsvári Cím-, és Lakásjegyzék-ben.
Újsághírek: 603/A.

Fazakas Mihály
kőfaragó. Kolozsvár.
1899. Neve szerepel a Kolozsvári Cím-, és Lakásjegyzék-ben.
Újsághírek: 603/A.

Fejér Miklós
kőfaragó. Székelyföld.
1901. Vállalja Köllő Miklós sírját Balázs Jánossal és Rendes Antallal ingyen elkészíteni.
Újsághírek: 683.

Ferenczy István
szobrászművész. (Rimaszombat, 1792. febr. 23. - Rimaszombat, 1856. júl. 4.).
A 19. század első felének legjelentősebb magyar szobrásza. Bécsben Klieber bécsi szobrászművésznél tanult, 1818 után Rómában élt, ahol Thorvaldsen műtermében dolgozott. Egy rézmetszet után 1818-ban megmintázta Csokonai mellszobrát (Bp. Nemzeti Galéria). 1824-ben visszatért Magyarországra. Ő fedezte fel a ruskicai márványtelepet. A harmincas évek körül számos portrészobrot készített (Kazinczy 1828, Ürményi József 1828). 1840-ben felmerült a Mátyás-emlékmű megvalósításának gondolata, melyhez Ferenczy számos tervrajzot és gipszmintát készített.(Mátyás mellszobra, az Erő és Tudomány allegorikus bronz reliefjei). Az emlékmű pénzhiány és a társadalmi közöny miatt végül nem készült el, ami rendkívül megviselte a művészt. 1846-ban még befejezte a Budapesten felállított Kölcsey-szobrot, utána visszavonult szülővárosába, s ott is hunyt el.
1834. A Rhédey-mauzóleum sírszobrai. Nagyvárad. Rhédey-kert. Rhédey Lajos és neje, Kacsándy Teréz (+1804) temetkezési helye.
1836. Csokonai Vitéz Mihály szobra. Debrecen.
1836. Kisfaludy Károly szobra. Pest.
1840. Mátyás király szobra. Történeti áttekintés.
1846. Megyeri emlékműven dolgozik.
1872. Testvére, Ferenczy János, 4 szobrát küldi Kassáról a Képzőművészeti Kiállításra.
1873. Remélik, hogy a művész Wesselényi Ferencet és Széchy Máriát megörökítő szobrai az Erdélyi Múzeum gyűjteményébe fognak kerülni. (A terv meghiúsult).
1910. Említik nevét és munkásságát.
Újsághírek: 004. 005. 008. . 016. 281. 282. 304. 098. 107. 869.

Finta Sándor
szobrász. (Turkeve, 1880. júl. 12. - Los Angeles, 1958. aug. 3)
1920-ban, az USA-ban vándorolt. Eső c. hatalmas gránitszobrával feltűnést keltett Rio de Janeiróban, ahol több évet töltött. Innen 1923-ban New Yorkba költözött. Portrékat, emlékműveket és plaketteket mintázott. Művészi hagyatéka végrendelete szerint szülővárosába került.
1911. A szamosújvári börtönben tölti büntetését 1904 óta. Itt kezdett el szobrászattal foglalkozni. 1907-ben a szamosújvári görög-katolikus templomban bronz evangéliumot készített, 1909-ben egy rabtársa portréját mintázta meg. Szabadlábra helyezését kérik, de a kérést elutasítják.
1912. Tervezi, hogy kiszabadulása után Münchenbe fog költözni.
1913. Szabadulása a szamosújvári, illetve a kishartai börtönből.
Újsághírek:877. 878. 883. 895. 903.

Fülöp György
kőfaragó. Kolozsvár.
1899. Neve szerepel a Kolozsvári Cím és Lakásjegyzék-ben.
Újsághírek: 603/A.

Gabányi Árpád
díszletfestő, amatőr szobrász. Kolozsvár. Nemzeti Színház.
1879. Teleki Sándor mellszobrát mintázza.
1880. "Gabányi torzképei".
1881. Színész-portrészobrok kiállítása a színházban.
1884. Elkészítette Arany János szobrát…"a városból távozni készülő Gabányiról írnak..."
1894. Az általa készített Teleki-szobor mintájára Zwörner Sándor egy mellszobrot készített.
Újsághírek: 154. 166. 148. 227. 432. 432.

Gárdos Aladár
szobrász.
1904. Lukács Béla szobra. Zalatna. (Zlatna) Fejér m.

Gáspár János
kőfaragó. Kolozsvár.
1899. Neve szerepel a Kolozsvári Cím és Lakásjegyzék-ben.
Újsághírek: 603/A.

Gayrard, Raymond
francia éremművész. (Rodez, 1777. okt. 25. - Párizs, 1858. máj. 4.)
Munkásságából 211 emlékérme és 101 arcképes érme ismert. A numizmatikai arcképcsarnok részére is dolgozott.
1810 k. Bethlen Domokos szobra. Budapesti Nemzeti Múzeum.

Gerenday Antal
kőfaragó, szobrász. (Dömsöd, 1818. márc. 15.- Piszke, 1887. aug. 7.)
Az 1850-es évek elején már virágzó díszítőszobrászati és kőfaragó műhelye volt a Kerepesi út végén. Több sírkövet készített: Vörösmarty, Lendvay Márton, Szentpéteri Zsigmond, de itt készült a csekei Kölcsey-emlék, és a szatmári Kölcsey-szobor, a sümegi Kisfaludy Sándor síremlék és szobor, stb.
1864. Kölcsey-emlékoszlop. Szatmárnémeti.
1874. Honvédemlék. Sepsiszentgyörgy. Főtér.
1887. Nagy Péter ref. püspök síremléke. Kolozsvár, Házsongárdi temető.
1892. Gábor Áron (+1849) síremléke. Eresztevény. (Eresteghin). Kovászna m. Tervezte: Gyárfás Győző kir. Főmérnök.
1899. Kossuth Lajos mellszobra. Tenke. (Tinca). Bihar m. Gerenday Bélával.
Újsághírek: 036. 049. 083.

Gerenday Béla
kőfaragó, szobrász. (1863-1936)
Pesten és Milánóban tanult, 1885-ben szerepelt a Műcsarnokban. Ő készítette a monori Kossuth-szobrot, a nagykátai Honvédemléket és egy sor síremléket a Kerepesi temetőben.
1862. Petőfi emlék. Kiskőrös.
1896. Kossuth-szobor. Bihar-Diószeg.
1898. Kossuth-szobor. Bihar-Torda.
1899. Kossuth Lajos mellszobra. Tenke. (Tinca). Bihar m. Gerenday Antallal.
1908. Kossuth-szobor. Bihar-Sarkad.
1910. Török Péter ref. püspök síremléke. Kolozsvár. Házsongárdi temető.
Újsághírek: 036. 049. 083.

Gerstenbrein Tamás
kőfaragó. Kolozsvár.
1899. Neve szerepel a Kolozsvári Cím-, és Lakásjegyzék-ben.
1902. Részt vesz a Mátyás-szobor talapzatának építésén.
Újsághírek: 603/A. 720. 731. 734.

Győri Antal
kőfaragó. Kolozsvár.
1899. Neve szerepel a Kolozsvári Cím és Lakásjegyzék-ben.
Újsághírek: 603/A.

Hanzi kőfaragó legény. Kolozsvár.
1809. lépcsődíszítéseket farag. Kolozsvár, Tolalagi-Korda ház.

Hargitai Nándor
Szobrász-tanár. Székelyudvarhely. (Bp., 1853. - Székelyudvarhely, 1913. )
Szülővárosában végezte a közép és az iparművészeti tanulmányait. 1887 és 1893 között tanár Budapesten, ettől kezdve 1913-ban bekövetkezett haláláig a székelyudvarhelyi állami kő-, és agyagipari iskola igazgatója. Szecesziós hangvételű síremléke a rom. kat. temetőben.
1897. Millenniumi-emlékoszlop. (Millenáris Székely Emlék). Székelyudvarhely.
1899. Orbán Balázs emlékmű Székelyudvarhely.
1908 (?). Erzsébet királyné mellszobra. Halmágy. (Hălmeag) Brassó m.
1909. Erzsébet királyné emlékoszlopa. Homorodkarácsonyfalva. (Crăciunel). Hargita m.
1913. Az utolsó (1848 évi) székely nemzetgyűlés emlékműve. Tervet készít. (Nem valósult meg).

Hartmann Antal
kőfaragó. Kolozsvár.
A kolozsvári róm. kat. plébánia anyakönyvei szerint 1773. március 31-én keresztelik. Apja Hertmann Gottfried (1735-1789) szintén kőfaragó. Épület kőfaragó munkát végez Kolozsvárt
(Toldalagi-Korda ház), Marosvásárhelyen, Koronkán. 1821-ben özvegyét emlegetik.

Hartmann István
kőfaragó. Kolozsvár. (1767- 1811).
Antal testvére. 1808-ban osztózás ügyben exekuciót kér.

Hartmann Jakab
kőfaragó. Kolozsvár. (1798. k.- Kolozsvár, 1848. dec. 30.).
Kolozsváron, a Külső Szén utcában lakik.

Hartmann Mihály
kőfaragó. Kolozsvár. (1814. szept. 4- 1847 k.)
Antal fia.

Hartmann Sándor
kőfaragó. Kolozsvár.
Apja szintén kőfaragó volt. Simó idejében több évig volt a rajziskola vasárnapi tagozatának a hallgatója.

Hegedűs Sándorné
amatőr szobrász. Kolozsvár.
1902. Hegedűs Sándor orsz. képviselő mellszobra. Kolozsvár, az Erdélyrészi Képzőművészeti Társaság első kiállítása.
Újsághírek: 792.

Hesse Traugott
képfaragó. Kolozsvár.
1842 előtt Kolozsváron működik. A tanács 1841-es adóhátraléka miatt keresi. Szamosújváron meg is találják, éppen a várban dolgozik. Személye talán azonos azzal a Hess nevű bajor szobrásszal, aki 1834-ben Kendeffy Ádám síremlékét készítette a Házsongárdi temetőben. Kolozsvári műhelyét hirdeti 1846-ban, 1848-ban és 1853-ban.
Újsághírek: 015. 020. 025.

Hincz Fridericus
kőfaragó. Kolozsvár.
Említve 1831-ben.

Hirschfeld Friederich
kőfaragó. (+Kolozsvár, 1848.)
Debrecenből költözött Kolozsvárra1810-ben. 1818-ban Szucságon kőbányája van, 1829-ben a Jósika-emlékkőért kéri fizetését az örökösöktől. 1832-ben a császárlátogatás emlékoszlopához készített munkája áráért perel. 1836-ban kéri, hogy vegyék fel a városi polgárok sorába. Munkássága 1816 és 1841 között követhető, jobbára épület-kőfaragással foglalkozott. Sírköve a Házsongárdi temetőben.

Hirschfeld Henrich
kőfaragó. Kolozsvár.
Munkásságáról 1810 és 1843 között szólnak az adatok. Kolozsváron és Hasszúfaluban épületek kőfaragó munkáját végezte.

Hirschfeld József
kőfaragó. (1818. márc. 23.-1848. u.)
Friederich fia. 1838-ban vándorútra megy (Innsbruck) 1850-ben Kolozsvárt pénzügyi problémái vannak. Kolozsvári műhelyét 1846 és 1848-ban említik
Újsághírek: 015. 020.

Hofman v. Aspernburg, Edmund
bécsi szobrász. (Budapest, 1847-).
1902. I. Ferenc József császár szobra. Temesvár.

Hoffmayer Simon
szobrász. Kolozsvár. (1740. k. - Kolozsvár, 1800. febr. 3.)
Apja Hoffmayer József (+1785) kőfaragó. B Nagy Margit a századvég legjelentősebb mesterének nevezi. 1740 körül születhetett, mivel 1766-ban már nős ember. Özvegye még 1804-ben is perel Kocsárdi Mihály kőfaragóval. Főleg templomi berendezések, oltárok készítésével foglalkozott. Hatása igen figyelemre méltó. 1783 előtt évekig Szebenben dolgozott. 1769-ben apjával faragja a Rhédey címert, oltárokat és szószékeket készített Szőkefalván (1775-78), Brassóban (1780), Gyulafehérvárt (1783, 1784), Erzsébetvárosban (1780 után), Szamosújvárt (1798). Tanítványai közül a Csűrős testvérek a legismertebbek.
(B Nagy Margit: Hoffmayer Simon szobrász élete és munkássága. In. Stílusok, művek, mesterek. Bukarest, 1977. 94-112.)

Holló Barnabás
szobrászművész. (Alsóhangony, 1865. máj. 16 - Bp., 1917. nov. 2.)
Budapesten tanult. A Magyar Tudományos Akadémia alapítása c. domborművével (1891) tűnt fel. Hasonlóan fontos alkotása a Wesselényi emléktábla (1892), amely jelenleg a budapesti ferences templom falán látható. Számos korabeli portrét és jeleseink szobrait készítette el, köztük Mátyás király egészalakos szobrát Sajógyömör (Szlovákia) részére. Elnyerte a kassai Rákóczi Ferenc síremlék pályázatát, de időközben bekövetkezett halála miatt elkészíteni már nem tudta.
1892. Részt vett a Wesselényi-dombormű pályázaton. Pest.
1894. Széchenyi emléktábla munkálatai és leleplezése. Budapest. Stróbl tanítványának írják. Részt vett a zilahi Wesselényi-szoborpályázaton.
1899. Megbízatása a Wesselényi emléktábla elkészítésére. Budapest.
1900. Az Wesselényi emléktábla a párizsi világkiállításon.
1908. Pályázik a fővárosi Kossuth Lajos és Bartha Miklós szobrok elkészítésére. (Új pályázat 1911-ben).
1909. október 3-án. Kossuth-mellszobrának felavatása Szinérvárfalván. (Sieni) Máramaros m.
1911. A kassai Rákóczi-síremlékére kiírt pályázat nyertese.
1912. A sajógyömörei Mátyás-szoborpályázat nyertese. A szerződés aláírása.
1913. Elkészült a sajógyömörei szobor, de a megrendelő anyagi nehézségei miatt, leleplezése 1914. júniusára maradt.
Újsághírek: 381. 382. 388. 420. 424. 430. 580. 623. 849. 854. 884. 885. 893. 904.

Horti Pál
festőművész. (Bp., 1865. júl. 18. - Bombay, 1907. máj. 25.).
A századforduló szecessziós stílusának jellegzetes képviselője. 1881-ben a Mintarajziskola növendéke volt, majd Münchenben, Párizsban, Londonban folytatott tanulmányokat. 1890-ben a fővárosi Iparrajziskola tanára lett. Munkáival részt vett a párizsi (1900), a torinói (1902), a st. louisi (1904) világkiállításon. Amerikai utazása után Mexikón, Japánon, Kínán és Mandzsúrián keresztül szándékozott haza térni, hogy az ősmagyarok művészete után kutasson és eredeti emlékeket gyűjtsön. Utazásai közben Bombaiban sárgalázban halt meg. A Mátyás-szobrot ábrázoló festménye a kolozsvári romai katolikus plébánián van kiállítva.
1901. Fadrusz ajánlására elvállalja a Mátyás-szobor képének megfestését.
1902. Az elkészült a festményről.
Újsághírek: 697. 748.

Horvay János
szobrászművész. (Pécs, 1873. máj. 29. - Bp., 1944. nov. 19.).
Az Iparművészeti Iskolában, majd Bécsben tanult. Tanulmányokat folytatott Olaszországban (1901) és Franciaországban (1928), majd Amerikában is megfordult. 1897-től Budapesten élt, Róna József műtermében dolgozott. Ott készült pályaművével nyerte el a ceglédi Kossuth-szobor megbízást. Következő nagyobb műve a pécsi Zsolnay-szobor (1902) volt. A fővárosi Kossuth-emlék pályázatát is megnyerte 1908-ban, az elkészűlt szobor leleplezésére csak 1928-ban került sor, amelyet "pesszimista hangulata" miatt később lebontottak. A New York-i Kossuth-szobor is az ő alkotása.
1908. A fővárosi Kossuth-szobor pályázat nyertese.
Újsághírek: 849.

Horváth Géza
szobrászművész. (Marosvásárhely, 1879. júl. 25. - 1948. máj. 28.).
Stróbl Alajos tanítványa volt, majd Münchenben folytatta tanulmányait. 1918-után Bukarestben élt. Az ő műve a bp.-i Katona József emléktábla, a nyárádszeredai Bocskai-szobor (1906), a nádudvari és püspökladányi hősi emlék, Kuun Kocsárd és Kuun Géza szászvárosi síremléke.
1906. Kuun Kocsárd és Kuun Géza mellszobrainak gipszmintái.
1906. Bocskai István erdélyi fejedelem bronz mellszobra. Nyárádszereda. (Miercurea Nirajului).
1908. Kossuth és Bartha Miklós szoborpályázatok. Budapest.
1910. Kuun-testvérek szobrai. Szászváros, Kuun kollégium.
Újsághírek: 836. 850. 854. 874.

Hölzel Moritz
szobrászművész. (Prága, 1841. jan. 18.- Bártfa, 1902. júl. 24.).
Régi prágai szobrászcsaládból származott. Az 1860-as években Győrőtt restaurálási munkálatokat végzett, majd Izsó Miklós műtermében dolgozott. Később Bártfán telepedett le, állami támogatással fafaragó iskolát létesített, ahol egyházi szobrok, oltárok készültek
1884. A kassai székesegyház déli kapuja felett elhelyezett Mátyás szobrot készítette.
Újsághírek: 242.

Huszár Adolf
szobrászművész. (Szentjakabfa, 1843. jún. 18. - Bp., 1885. jan. 21.).
Eleinte vasöntő volt, 1863-ban H. Gassernél, majd a bécsi akadémián tanult. 1873-ban Bp.-en az Eötvös-szoborpályázatot nyeri. Izsó Miklós halála után ő fejezi be ennek félben maradt munkáit: a Dugonics-szobrot Szegeden (1876), a Petőfi-szobrot Bp-en (1882). Főművét, Eötvös József-szobrát 1879-ben leplezték le. Közben készült a marosvásárhelyi Bem-szobor 1880-ban, s elnyerte az aradi Szabadságszobor pályázatát is, melyet váratlan halálát követően Zala György készített el. Több korabeli portrészobrot (Kossuth, Izsó, Pulszky stb.) készített.
1876. Gyulai Ferenc színművész szobra. Kolozsvár.
1877. A Bem-szobor pályázat nyertese. Marosvásárhely.
1878-80. A Bem-szobor munkálatai, avatása. Marosvásárhely, Főtér.
1883. Trefort Ágoston mellszobra. Buziásfürdő. (Buziaş). Park.
1885. Halála. Kortársai visszaemlékezései. Életrajzírója szerint "régi erdélyi polgári családból származott és Besztercebányán született".
Újsághírek: 126. 129. 148. 152. 153. 158. 159. 161. 162. 163. 164. 165. 167. 168. 169. 171. 244. 245. 250. 843.