Labontz István
kőfaragó legény. Kolozsvár.
1832 körül Striczki Antal mellett dolgozott, de Szamosújvárra szökött 60 ft. tartozással.

Lantay Lajos
szobrászművész.
1897. A temesvári vasútállomás allegorikus szobrai. Temesvár.

Ligeti Miklós
szobrász. (Pest, 1871 máj. 19. - Bp., 1944. dec. 10.)
Tanulmányait Stróbl Alajosnál kezdte, majd Bécsben folytatta. Portrékat, allegorikus zsánerszobrokat, épületdíszítő műveket és számos emlékműszobrot alkotott. Sokáig a Magyar Iparművészeti Társulat elnöke volt. Főműve az Anonimusz-szobor (1903). A parlament épületplasztikák közül is többet készített.
1892. Részt vesz a Wesselényi - dombormű pályázaton. Budapest.
1902. Részt vesz az Erdélyrészi Képzőművészeti Társaság első kolozsvári kiállításán.
1906. Sailer Antal (1820- 1904) nagykereskedő, alapítványtevő emlékműve. Temesvár.
Újsághírek: 381. 382. 792. 793.

Linder Sándor
"académiai szobrász".
Mint fiatal fiú látogatta Simó kolozsvári rajziskoláját.
1867. Szucságon kőfaragó telep-tulajdonos, műhelyét Marosvásárhelyre teszi át.
1869-1870-1872. Kolozsvári műhelyét hirdeti.
1872. Szillasy Miklós síremléke. Hadrév. (Hadareni). Bihar m. Kolozsvári műhelyében készűlt.
1872. Kolozsvári műhelyében faragta Klősz József Zilah vármegyeházának címerét.
Újsághírek: 049. 051. 066. 074. 090. 091. 094.

Lorencz Ferenc
szobrász, kőfaragó vállakozó. Kolozsvár.
1870. Pestről Kolozsvárra érkezett.
1872. Kolozsvári műhelyét hirdeti.
1881. Kéler Ilona Kolozsváron elhunyt színésznő síremlékéhez tervet készít.
1882. Pákey tervei alapján kivitelezi Kriza János nagyajtai emléktábláját.
1884. Sámi László ref. kollégiumi tanár síremlékét készíti.
Újsághírek: 074. 090. 172. 201. 228. 229. 241.

Magnussen Haro
szobrász. (Hamburg, 1861 máj. 14.- Berlin, 1908. nov. 2.)
Német szobrász, R. Begas tanítványa volt. Főleg emlékműveket készített. Főművei: Nagy Frigyes postdami szobra.
1898. Berlinben készítette, s Brassóba felállított Honteriusz-szobrát.
Újsághírek: 563.

Majer Péter
kőfaragó. Kolozsvár. (1783. jún. 29. -?).
1808-ban házasodik, tanúja Hartmann Antal. 1809-ben a Toldalagi-Korda ház erkélyre nyíló ajtókeretét és az istálló oszlopait faragja. 1810-ben adója felemelése ellen tiltakozik.

Marek József
kőfaragó.
1899. Neve szerepel a Kolozsvári Cím-, és Lakásjegyzék-ben.
Újsághírek: 603/A.

Margitay Tihamér
festőművész. (Jenke, 1859. nov. 27. - Bp., 1922. febr. 23.).
Budapesten és Münchenben tanult s első nagyobb sikerét az Ellenállhatatlan c. képével aratta. Többnyire a Műcsarnokban kiállított képeit a korabeli sajtó "szalon-életképek"-nek nevezett. Részt vett a kolozsvári Mátyás-szoborpályázat zsűrijének a munkájában.
1894. Tagja a kolozsvári Mátyás szobor Bíráló Bizottságának.
1907. Fadrusz halála után egy ideig ő dolgozott a művész budapesti műtermében.
Újsághírek: 405. 406. 408. 907.

Margó Ede
szobrász. (Bp., 1872. máj. 8.- Bp., 1946. febr. 9.).
Párizsban tanult. A Műcsrnokban először a Hannele c. (1900) munkájával aratott sikert. Az 1900-as párizsi világkiállításra a bányászati pavilon díszítésére, a Martin-acél c. sorozatot mintázta. Legismertebb alkotása Pósa Lajos (1930) szobra Budapesten, Dankó Pista szobra Szegeden (1902). Az aradi és a debreceni Kossuth-szobrot (1910) Pongrácz Szigfriddel közösen készítette. A Millenniumi emlékmű Hunyadi János és I. Ferdinánd szobrait mintázta.
1901. Berde Mózsa mellszobra. Kolozsvár. Unitárius kollégium.
1907. Szacsvay Imre (1819-1849) egész alakos bronzszobra. Nagyvárad.
1909. Kossuth Lajos egészalakos szobra. Arad. (Pongrácz Sigfriddel)
1912. Szigligeti Ede bronz mellszobra. Nagyvárad. Színház előtti tér. Margó Ede munkája.
1913. A Kossuth-szoborpályázat nyertese. Budapest.
Újsághírek: 698. 899.

Max Emánuel Josef
szobrász. Prága.
Ő készítette az 1849-ben elhunyt Mikó Imre feleségének márvány síremlékét, melyet Kelemen Lajos művészettörténész Erdély legszebb márványszobrának nevez, s amelyhez Vilma Porosz királyné síremléke szolgált mintául.
1852. Katonai emlékoszlop, vagy Rukavina-szobor terveit készíti. Temesvár. A szobor faragványait készíti, Kranner Josef Andreas prágai művész tervei alapján.
1855. Gróf Rhédey Mária, Mikó Imréné (+1849) márvány síremléke.
Újsághírek: 046. 127.

Márton Béla
kőfaragó.
1899. Neve szerepel a Kolozsvári Cím-, és Lakásjegyzék-ben.
Újsághírek: 603/A.

Márton és György
kolozsvári szobrászok. (14. sz. második fele).
Életükről jobbára egykori műveik feliratai szolgálnak gyér adatokkal. Apjuk, Miklós kolozsvári festő nevét is a nagyváradi székesegyház előtti királyszobraik feliratán említik. Munkáik - a Szent György szobrot kivéve - megsemmisültek. 1360-65 között a nagyváradi székesegyház előtt felállított István és László király, valamint Imre herceg álló szobrai a török időben pusztultak el. 1373-ban készítették a Szt. György szobrot, melyet Nagy Lajos ajándékozott IV. Károly császárnak s így került a prágai várba. 1390-ben ugyancsak a nagyváradi székesegyház előtt állították fel I. László király bronz lovas szobrát. A kolozsvári újságokban 1886-tól írnak a prágai szoborról, ennek egy másolatát 1903-ban állították fel Kolozsváron.
1886. Kolozsvári szobrászok a XIV. században c. írásban jelent meg legkorábban az erdélyi sajtóban a prágai szobor története, annak kolozsvári vonatkozásai.
1895. Márki Sándor: Egy kolozsvári műremek c. írásában javasolja a szobor egy másolatát Kolozsváron is felállítani.
1896. Megjelenik Nagy Mór: írása, Kolozsvári Márton és György emlékezete címmel.
1897. Gyalui Farkas: Középkori kolozsvári szobor Prágában c. írásában a szobor kolozsvári eredete mellett érvel.
1901. A szobor gipszmását Ferenc József császár Kolozsvárnak ajándékozta.
1902. A Szent György szobor gipszmásolatairól. (Nemzeti Múzeum, Erdélyi Múzeum). Haller Károly a szobor ércben való kiöntése mellett érvel, mivel a fővárosban nemrég állították fel ércben öntött mását (Schullek Frigyes tervezte a talapzatot). Története és egykori felállításának körülményei.
1903. Förster felajánlása, Podmaniczky báró vállalja a szobor Kolozsvár részére történő öntésének kiadásait.
Újsághírek: 263. 447. 458. 535. 712. 713. 714. 716. 717. 723. 796. 801. 805. 817. 819. 826. 848.

Mátrai (Muderlak) Lajos György
szobrász. (Pest, 1850. márc. 6. - Bp., 1906. okt. 15).
Pesten kőfaragólegényként, majd Bécsben fafaragóként dolgozott. Párizsi tanulmányévei (1870) után Münchenben részt vett II. Lajos bajor király kastélya díszítő-szobrászati munkáiban. 1880-tól az Iparművészeti iskola tanára. Főbb munkái: Izsó Miklós síremléke a Kerepesi temetőben, Vásárhelyi Pál szobra Szegeden, Kisfaludy Károly szobra Győrben, stb.
1882. Két tervet készít a Sámi László síremlékhez. Kolozsvár.
1885. Huszár Adolf halála után, Keszler Adolf szobrásszal ajánlkozik az aradi Vértanúk szobrának bevégzésére.
Újsághírek: 191. 211. 212. 217. 247.

Medesán Ferencz
kőfaragó.
1899. Neve szerepel a Kolozsvári Cím-, és Lakásjegyzék-ben.
Újsághírek: 603/A.

Medesán József
kőfaragó.
1899. Neve szerepel a Kolozsvári Cím-, és Lakásjegyzék-ben.
Újsághírek: 603/A.

Merész (Müller) Gyula
festőművész. (Kolozsvár, 1888 máj. 16: - ?).
A Képzőművészeti Főiskola elvégzése után Párizsban, Firenzében, Romában járt. Korának népszerű arcképfestője volt. 1945 után elhagyta az országot.
1913. Az EMKE kolozsvári képzőművészeti kiállításán szobrokat állít ki.
Újsághírek: 899.

Michelangelo Buonarroti
szobrászművész. (Caprese, 1475. márc. 6. - Róma, 1564. febr. 18.)
1871. A kolozsvári Schilling-család tulajdonában eredeti, hitelesített Michelangelo-rajzok vannak.
1877. A művész életrajzát közlik a kolozsvári lapok.
1886. De Gerando Attila előadást tart Kolozsváron életéről és művészetéről.
1888. Életéről és művészetéről írnak.
Újsághírek: 085. 143. 264. 289.

Moretti
olasz szobrász.
1887. Ferencz József márvány mellszobra. (A császárlátogatás emléke). Kolozsvár.
Újsághírek: 268. 274.

Nagy János
kőfaragó. (1852. jún. 6. - Kolozsvár, 1909. jan. 1.)
Sírja a Házsongárdi temetőben. Fia ifj. Nagy János (1877. dec. 16.- 1929. okt. 17.) is kőfaragó volt, de az ő munkássága az általunk tárgyalt időszak utáni évekre esik.
1882-83. Kéler Ilona síremléke. Kolozsvár, Házsongárdi temető.
1884. Sámi László síremléke. Kolozsvár, Házsongárdi temető.
1888. A kolozsvári Mátyás-szoborbizottság tagja.
1891. A Mátyás király szobrának alapkövét ingyen faragta, saját anyagából.
1899. Neve szerepel a Kolozsvári Cím-, és Lakásjegyzék-ben.
Újsághírek: 193. 200. 221. 241. 285. 357/A. 490. 603/A.

Nagy József
kőfaragó.
1854-55. Kolozsvári műhelyét hirdeti.
Újsághírek: 025. 028.

Nagy Károly
faszobrász.
1902. Az általa megkezdett díszút munkáját, halála után, Istók János folytatja. Budapest.
Újsághírek: 804.

Nagy Samu
kőfaragó. Kolozsvár.
1846, 1848. Kolozsvári műhelyét hirdeti.
1899. Neve szerepel a Kolozsvári Cím-, és Lakásjegyzék-ben.
Újsághírek:015. 020. 603/A.

Nagy Sámuel
pecsétmetsző, rajztanár. (Nagyenyed, 1783. febr. 7 - Kolozsvár, 1845. szept. 30.)
1804-ben a bécsi Akadémián tanul. 1814-től a kolozsvári ref. kollégium rajztanára 1829-ig. A polgárkönyvben 1819 jún. 28.-án jegyzik be, mint pecsétmetszőt. Sok rajzot készített az Erdélyi Múzeum c. kolozsvári folyóirat számára. 1829-ben Csáki Rózália háza elé, bronz oroszlánokat önt. Megrajzolta Marosvásárhely és Kolozsvár látképét, ez utóbbi helyre a kovácsok céhlevelét is elkészítette.
1821. A császárlátogatás emlékművének arcképeinek kimetszése. A mellképeket Bécsben akarták rézből kiönteni.
1840. Kőfaragó munkák. Kolozsvár. Magyar utcai templomhoz faragott kövek.
Újsághírek: 001/A. 066/A. 588.

Nagy Testvérek
kőfaragók. Kolozsvár.
1891-92. Műhelyüket hirdetik.
1898. Unió emléktábla. (Díszes keretét Fadrusz J. készítette). Kolozsvár.
1900. Salamon János síremléke. Kolozsvár. Házsongárdi temető.
1901. Zeyk Domokos emlékmű kőfaragó munkái. Héjasfalva.
1902. A Mátyás emlékmű körül - bácsitoroki kőből - fél méter magas kőszalagot raknak le.
Újsághírek: 338. 370/A. 545. 634. 696. 721. 774.

Némethi István
szobrász és képfaragó.
1910. Neve és műhelye (Kornis u. 8.) szerepel a Kolozsvári Cím és Lakásjegyzékben.
Újsághírek: 876.