A közzétett adatokat Miklósi-Sikes Csaba gyűjtötte.
A tanulmány az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával készült.

ELŐZŐ OLDAL

Banner 1990. - Banner Zoltán: Erdélyi Magyar művészet a XX században. Bp. 1990.

Biró, 1955. - Biró Béla: A Magyar művészettörténeti irodalom bibliográfiája. Bp. 1955

B. Nagy 1977 - B. Nagy Margit: Stílusok, művek, mesterek. Bukarest. 1977.

Emlékkönyv K.E. 1997. - Emlékkönyv. Százhuszonöt éve nyílt meg a kolozsvári tudományegyetem. Piliscsaba. 1997. Osszeállította: Gazda István.

Éber .é.n. /1935/ - Éber László: Művészeti Lexikon. Bp. é.n. – utánnyomat -

Kovács 1992 - Kovács Mihály önéletírása. Studia Argensia 12. Eger, 1992.

Lyka, Táblabíró 1981 /1923/ - Lyka Károly: A táblabíró világ művészete. III-ik kiadás. Bp. 1923.

Lyka, Romantika 1982./1942/ - Lyka Károly: Nemzeti romantika. Magyar művészet 1850-1867. II-ik kiadás, Bp. 1942.

Lyka Mónchen 1982. - Lyka Károly: Magyar művészet Münchenben. II-ik kiadás. Bp. 1982.

Lyka Századvég 1982. - Lyka Károly: Közösség és művészet a századfordulón. II-ik kiadás. 1982.

Lyka Millennium 1983. - Lyka Károly: Festészeti életünk a millenniumtól az első világháborúig. II-ik kiadás Bp. 1983.

Miklósi-Sikes 1997. - Miklósi Sikes Csaba: Fényképészek és műtermek Partium, Szatmár, Bihar, Bánát és Erdély területén 1839-1916 között. /kézirat/ I-II kötet.

Murádin 1997. - Murádin Jenő: Erdélyi festőiskolák. Bukarest, 1997.

Műv. Lexikon I. 1965. - Művészeti Lexikon. I. kötet. Bp. 1965.

Műv. Lexikon II. 1981. - Művészeti Lexikon II. kötet. Bp. 1981.

Műv. Lexikon III. 1967. - Művészeti Lexikon III. kötet. Bp. 1967.

Műv. Lexikon IV. 1984. - Művészeti Lexikon IV. kötet. Bp. 1984.

Nagy 1932. - Nagy Zoltán: A magyar litográfia története. A 19 sz.ban. Budapest. 1934.

Negoiţă 1974. - Negoiţă Lăptoiu: Muzeul de Artă din Cluj. Bucuresti 1974. / A kolozsvári Művészeti Múzeum /

Negoita 1981. - Negoita Láptoiu: Incursiuni in plastica transilvana. Fejezetek az erdélyi művészet történetéből. Kolozsvár 1981. /12 tanulmány/

Pataky 1951. - Pataky Dénes: A magyar rézmetszés története. Bp. 1951.

Erdélyi Lexikon 1928. - Erdélyi Lexikon. Szerk: dr. Ostváth Kálmán. Nagyvárad, 1928.

Értesítvény 1871-től… - Értesítvény a kolozsvári m. kir. állami Tanító-Képezde… évéről.

Lexikon Sachsen 1993. - Lexikon der Siebenbürger Sachsen. Innsbrusk. 1993.

ThB - Thieme u. Becker: Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler von der Antike bis zur Gegenwart. Lipcse 1-40 k. 1907-től

Wurzbach - C.v. Wurzbach: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oestereich, enthaltend die Lebenskizzen der denkwürdigen Personen, welche seit 1750 in den östereichischen Kronlandern geboren oder darin gelebt und gewirkt haben. I-LX kötet. Bécs, 1857-1892.

1828 - A kolozsvári Erdélyi Híradó Erdély romlott szellemi állapotán kesereg.
- Barabás Miklós tehetségét dicsérik, pártfogását javasolják

1833 - Megnyílik a kolozsvári Kaszinó, Kendeffy Ádám Bel-közép u. házában.

1841 - Kossuth Lajos kőre nyomott arcképét árusítják – fővárosi termék

1842 - Marastoni Jakab és Hóra J. Lajos Kolozsvárra érkeznek

1844 - KIÁLLÍTÁS – Nőegylet műkiállítása – Piac-sor. /Kiállítok neve ismeretlen /
- Giesel, olasz festő “Bűnbánó Magdolna” című képét állítja ki a Biasini-fogadóban.

1845 - nn: A legrégibb fametszés /Hon és Külföld /
- nn: Rafael. /Hon és Külföld /

1846 - nn: Rafael /Kiskövet /
- Lodi Maximilián és Oecomo Arisztid festőművészek Kolozsvárra érkeznek
- Heinrich János bécsi arcképfestő Kolozsvárra érkezik
- Morvay Ignác arcképfestő, olaszhonból Kolozsvárra érkezik.

1847 - Telepi színházi festő új díszleteket fest

1848 - művészek: festők-rajzolók: Simó Ferenc, Bodnár Lajos, Scheindhauer N, Láposi Lajos címfestők: Danielis Károly, Simai N, Nieder Reider Ferdinánd festő és dekortirozó: Guisti József, Hajek Ferdinánd

1853 - festő-szobrász-metsző összesen 12.
- Magyarország és Erdély képekben c. kiadvány részére Sikó Miklós rajzokat készít.
- Melczer Gyula és Klimovics festők Kolozsvárra érkeztek.
- RAJZKIÁLLÍTÁS – Rajztanoda diákrajzai, a r. kat. Lyceumban.
- Stadler festő kifesti a városi tánctermet /Redoutte/ virág és allegorikus jelenetekkel

1854 - Kőváry és Sikó egy Erdélyi Képcsarnok –ot készülnek megjelentetni.
- Sikó Miklós műtermét a Híd utcai Pákei-háznál nyitotta meg.

1855 - Simó Ferenc és Úrlaky János közösen műtermet nyitottak

1858 - Vastagh György és Veress Ferenc fényképész közösen műtermet nyitottak.
- Úrlaky János fényképezőgépet vásárolt, színezett fényképei a Monostor u.-ban láthatók
- Sikó Miklós és Vastagh György közös műterme a Középutcában, László-házban.

1856 - Kolozsvári festőművészek: Simon V., Simó, Sikó, Szathmáry, Szamossy.

1859 - festészek: Veress és Vastagh, Úrlaky, Sikó. – rajztanítók: Simó és Bodnár János
- Kőváry Endre két éve a bécsi akadémián tanul

1860 - Művészek:
- Festők és fényképészek: Vastagh és Veress, Úrlaky János, Sikó Miklós, Marselek Ferenc, Ifj. Lukács János, Békési József, Thessinger János
- Rajztanítók: Simó Ferenc, Bodnár Dániel
- Vastagh György önálló műterme, a Bel-Közép u., régi Posta házban van.
- Barabás Miklós Pesten, egy Széchenyi képet fest a helyi Kaszinó számára.

1861 - Csillagi Lajos festőművész Kolozsvárra érkezik, szálása Óvár, Tauffer-ház.

1862 - Vastagh György műtermét a Monostor u., volt Mikes-házba tette át.
- A Lyceumi rajztanodában nyári rajzképzés folyik.
- Masszák Hugó, Barabás M. veje Kolozsvárra jött, Veress F.-től fotózást tanulni.
- Az alakulóban levő pesti Műegylet részvényeit árusítják. / 1863 V. 9-én cs. kir. engedéllyel Budapesti Művészeti Társulat néven alakult meg. /
- Vastagh és Urlaky közös műterme /fotó / Monostor u., Korbuly-ház.

1863 - júliusban Vastagh és Urlaky székelyföldi útra indultak.
- Vastagh György és Schell Luiz házassága /október 7./
- KIÁLLÍTÁS – a Nőegylet szervezi – Barabás Henriett /Demjén Lászlóné/ képei mellett több kolozsvári festő is kiállít /nevek nincsenek megadva - Nagy L. cikke /
- Kőváry Endre Kolozsvárra érkezett.
- Pipel Mózes, lengyelországi képárus, olajfestményeket árusít a Bánffy palotában.

1864 - A Polgári Társalgó főtéri helyiségében olajfestményeket árulnak.
- Lengyel képkereskedő olajképeket árusít a főtéri Meszlényi-féle házban.
- KIÁLLÍTÁS a Redoutte-ban XI. 1-6. – Nőegylet rendezi – Barabás Henriett 13 képe. K. Papp Miklós cikke: A Nő Egylet tárlata. Kiállítanak: Kőváry, Simó, Barabás H.

1865 - Kolozsváron élő művészek: Sikó Miklós, Simó Ferenc, Kőváry Endre, Bodnár Dániel
- December elején megérkezett romániai útjáról Vastagh György, Veressel dolgozik.

1866 - Kolozsváron dolgozó művészek: Sikó, Simó, Vastagh, Kőváry, Bognár, Láposi, Gaisberg Antal ércmetsző
- Kőváry Endre Tauffer Gyula fényképésszel társul
- gróf Bánffi Dénesné Bécsben, az Erdélyi Múzeumnak ajándékoz 50 darab festményt.
KIÁLLÍTÁS, megnyitása: 1866. május 22.

1867 - Adler Móric akad. Festő egy Thorwaldsen dombormű után készült festménye - a “Kolozsvári hölgyek” ajándékaként - az Erdélyi Múzeum gyűjteményébe került.
- b. Radák Istvánné az E. M.-nak ajándékozta Rhédey Ferenc, erdélyi fejedelem, képét.
- A Lyceum Rajztanodájában nyári rajzórák tartatnak.

1868 - Orbán Balázs: Múzeum és gubernium című cikkében javasolja az Erdélyi Múzeum átköltöztetését a gubernium üresen álló épületébe.
- a Főtéri plébániatemplom új főoltárát az egyház kolozsvári művészekkel /Vastagh, Scalda, Schaffer/ kívánja elvégeztetni
- A Lyceum Rajzódájában, Simó Ferenc a nyári szünidőben, rajzórákat ad.
- Bécsben, Brünnben, Pozsonyban tanult-dolgozott rajzoktató, magániskola hirdetése.
- Rómer Flóris a főtéri plébániatemplomban középkori falképeket fedezett fel.
- Madarász Viktor Párizsból Kolozsvárra érkezett /IX.25/
- A Jótékony Nőegylet tárlata jövedelmét egy fiatal kezdő festőnek fogják felajánlani.

1869 - Simó Ferenc halála. /XII. 19./

1870 - Simó Ferenc helyet, az új rajztanár Popper Ferenc
- Vastagh György bécsi sikerei

1871 - Vastagh György Bécsben nyitott műtermet, itteni sikerei egyre látványosabbak.
- Vastagh Gy. berlini sikere, /VI.4./ a napokban Kolozsvárra jön, műterme Híd utcában
- A Schilling család tulajdonában két Michelangelo kép van
- A Képzőművészeti Társulat a téli idény alatt kiállítást tervez rendezi Kolozsvárt.
- KIÁLLÍTÁS - Nőegylet rendezte a Redoutte termeiben. Festményeket is kiállítanak.

1872 - az Erdélyi Múzeum gyűjteményét képező, eddig a főkormányszék nagytermében levő festményeket Pestre szándékszanak elszállítani

1873 - Rajzoktatók: Propper Ferenc, Kőváry Endre, Láposi Lajos, Dőre, Gráf Jakab.
- Bécsi sikerei után, májusba Kolozsvárra érkezik Vastagh György.
- Az Erdélyi Múzeum képtárában két régi festmény: Wesselényi Miklós és

1874 - Rajztanítók: Kőváry Endre, Láposi Lajos, Zilahi Béla.
- A Képzőművészeti Társulat kiállítását Temesvárról Kolozsvárra fogják hozni
- KIÁLLÍTÁS - Szathmári P. Károly Kolozsvárra érkezett, kiállítása dec. 2-án nyílt
- december – a Képzőműv. Társ. tervezett kiállítása megfelelő helyiség miatt elmarad

1875 - Rajztanárok: Ráczkövi Sámuel, From Lajos, Kőváry E., Sárdi István, Láposi L.
- Szathmári P. K. újabb kiállítását a Bel-közép utca, dr. Adler-háznál nyitotta meg.

1876 - Rajztanárok: Ferenczi Zoltán, Sárdi István, Kőváry Endre, Láposi Lajos

1877 - Két Munkácsy Mihály rajz van Kolozsváron, Strausz Ede tulajdonában.
- Bodor Antal kémiai utón /rajz/sorszorító eljárást dolgozott ki.
- Seitz Gusztáv hamburgi képkereskedő Kolozsvárt árusítja képeit
- KIÁLLÍTÁS – Iparmű-kiállítás, Sárdi István, Kőváry Endre, brassói Herter, Fodor Lajos, Bornemissza Albertné, Kornis Gabriella, Zessner, Bokros Elek, Kis Elek,
Biasini Domokosné festményeket állít ki.
Az asztalosok Szakál Antal által 1759-ben készített céhlevele is látható itt.

1879 - nn: Munkácsy kép Kolozsváron. Velis Simon orvos fiát ábrázolja.

1880 - De Gerando Antónia: Kolozsvár és a képzőművészeti kiállítás.
- Hegedűs István: Nyílt levél De Gerando Antónia Ő Nagyságához.
- Bayard: Egy kolozsvári műteremben. Látogatás Melka Vincénél. Felveti egy múzeum alapításának ötletét, Melka, Sárdi, Kővári, Vastagh munkái lennének bemutatva

1881 - Ipolyi Arnold a Képzőműv. Társ. közgyűlésén a művészetek sanyarú erdélyi sorsáról.
- Societe Parisiene bécsi műterméből kikerült festményeket árusítanak Kolozsvárt.
- Ballagi: Elmefuttatás a művészet, eastetika és kritika körében.
- Gabányi Árpád színházi festő arcképkiállítása /színészportrék /
- Biasini Mariska Münchenbe utazott, ahol az akadémián fog tanulni.
- Pákey Lajos építész Iparrajziskola felállítását szorgalmazza / XII. 21. /

1882 - KÉPKIÁLLITÁS Az aradi 13 vértanú szobrára egy képkiállítást terveznek szervezni.
- KÉPKIÁLLÍTÁS Kéler Ilona színésznő síremlék-alapra kiállítást készülnek szervezni.
- KÉPKIÁLLÍTÁS
- IV. 25 - Pesten vidéki képkiállítások rendezését szervezik. /Egyelőre csak egy székesfehévári kiállításról van szó
- V. 14. - javasolják a vidéki képkiállítást Kolozsvárra is elhozni.
- XII. 28.- bejelentik hogy az első vidéki képkiállítást Székesfehérvárról Debrecenbe, majd Kolozsvárról hozzák.

1883 - KÉPKIÁLLITÁS
- I. 11. - Zichy Jenő értesíti a város polgármesterét, hogy februárban Debrecenből Kolozsvárra szándékszanak hozni a képkiállítást. /Rendező Bizottság alakul: Páll Sándor, dr. Éles Károly, dr. Vajda Gyula, Szász Béla, Sárdi István, Kőváry Endre, Veress Ferenc, Melka Vince, Gráf Jakab, Pákey Lajos, Ferencz József, Várady Károly, Hegedűs István /
- I. 13. – a kiállításnak a Lyceum-, vagy a Mikó Imre Bel-közép utcai házában tervezik megrendezni.
- I. 14. - Jakab Elek: A kolozsvári képkiállítás ügyéhez.
- I. 14. - javasolják, hogy a kiállításon vegyenek részt a helyi művészek is.
- I. 19. - Debrecenben zárják a kiállítást, csomagolják a képeket.
- I. 21. - O-O: Néhány szó a Kolozsváron rendezendő kiállítás ügyében.
- I. 25. - viták a megnyitó dátuma és a kiállítás helyszíne körül.
- I. 30. - a képkiállítás a Lyceum termeiben lesz – Hutera rendező megérkezett
- I. 31. - megérkeztek a festmények. Megnyitó február 6-án.
- nn: Képkiállítás Kolozsváron. / 160 kép, 32 festőtől /
- II. 1. - rendezik a képkiállítást, újabb képek érkeztek, megnyitó február 8-án.
- nn: Képkiállítás. / kolozsvári helyzetkép /
- II. 3. - Munkácsy kép is lesz a kiállításon / Velis fiát ábrázolja a kép /
- II. 7. - ma a helybeli művészek rendezik be kiállításukat. Holnapután a megnyitó
- II. 9. - nn: A kiállítás. / első nap 400-an látogatták a kiállítást /
- II. 9. / K. K./ – nn: A Képkiállításról. /beszámoló és kritika /
- II. 13. - vidékről is többen felutaztak a kiállítást megtekinteni. Arany László a városban tartózkodik, felkereste a kiállítást is.
- II. 21. - megjelent a kiállítás új katalógusa, a helybeli festők munkáival is.
- II. 27. - a kiállítás /március 8.-án zár / látogatása mától ingyenes a diákok részére.
- II. 28. - Végh Lajos: Néhány szó festészetünk érdekében. /a képkiállításról /
- III. 6. - eddig 1300-an tekintették meg a kiállítást.
- III. 9. - holnap zárja kapuit, 13-án már csomagolják a képeket.
- IV. 4. - megtartották a képsorsolást /Gyarmathy Zsigmond, Deésí Gyula III-ik díj /

1884 - Telepy Károly, Bruck Lajos, Vastagh Géza Kolozsváron vannak /VIII. 12/
- Iparrajziskola felállítását tervezik Kolozsváron. /Központi Rajziskola /
- XII. 17- megérkeztek az iskola bútorai.

1885 - Ligeti Antal Kolozsvárra érkezett /VI.15./ szabadságra. 40 évvel ezelőtt állandóan itt lakott, s első rajzát maga Szathmári metszette kőre és sokszorosította.
- KIÁLLÍTÁS
- nn: A kolozsvári Állami Nőtanító Képezde munka és rajzkiállítása. Sárdi a tanár
- Telepy Károly Kolozsváron és Kalotaszegen tett tanulmányutat.
- Parlaghy Vilma Kossuth-képét mutatják be Kolozsváron /XI. 13 /. Az egyetlen olyan kép melynek Kossuth Lajos modellt ült száműzetésében.

1886 - KIÁLLÍTÁS - a kolozsvári Iparrajziskolában kiállítást rendeznek / nyitva VII 11-ig /

1887 - Ürmössy Lajos: A magyar társadalom, az irodalom és művészet. /jó írás /
- Világhírt szereztek: Munkácsy, Zichy, Than, Benczúr, Ligeti, Markó stb. Jó nevű itthon maradt művészek: Spányi, Feszti, Keleti, Greguss, Vastagh, Sikó, Gyárfás, Kőváry, Sárdi, Lótz stb.
- nn: Év végi összefoglaló. / a művészet erdélyi viszonyairól /

1888 - Író és Művészi Kör alapításán fáradoznak Kolozsváron.

1889 - IV. 7 - Munkácsy elvállalta az EMKE oklevél rajzának elkészítését / 1887. Márciusban kérték fel erre. /
- KIÁLLÍTÁS – megrendezését dr. Éles Károly apát-plébános kezdeményezi / IV. 1. /
- Ürmössy Lajos: Képzőművészeti kiállítás / üdvözli az ötletet /
- az idei kiállítás –szervezési okok miatt - valószínűleg ez évben elmarad. /IV. 10/
- fővárosi képkereskedő árusítja portékáját, Kolozsvárt.
- Moretti olasz képrestaurátor többször is megfordul Kolozsvárt, az EM-nak dolgozik. Bede Jobb: Régi képekről. /22 képet restaurált. /
- KIÁLLÍTÁS
- X. 16. - Telepy Károly egy képkiállítás szervezéséről tárgyal Kolozsvárt szervezi: a Magyar Képzőművészeti Társaság.
- X. 18. - Helye: Tornavívóda nagyterme. A képek szállítására MÁV kedvezmény.
- X. 21. - Értekezlet a városházán. Előkészítő Bizottság tagjai: Szász Domokos, Ferencz József, Albach Géza, Haller Rezső, Gyarmathy Miklós, Petelei István, Deáky Albert, Finály Henrik, Sárdi István, Békéssy Károly, Pákey Lajos, Peielle Róbert, Sigmond Dezső, Macskássy Pál, Hory Béla, Mikes Miklós gróf.
- X. 28. - felvetődik, hogy a helyi művészek is állítsanak ki – húsvétkor nyíllik.
- XI. 22 - Szmercsányi Miklós: Képkiállítás Kolozsvárt /vezércikk /

1890 - KIÁLLÍTÁS
- II. 3. - nn: Képzőművészeti kiállítás Kolozsváron /húsvétkor lesz /
- II. 20. - nn: Képkiállítás Kolozsvárt. / bizottsági megbeszélés /
- III.13. - a képeket már csomagolják. Megnyitó III. 30. – 185 kép.
- III. 24. - Budapestről elindították a képeket Kolozsvárra.
- III. 16. - Bayard: Képkiállítás Kolozsváron
- III. 27. - A kiállítók névsora: Than, Valentiny, Markó, Broszky, Aggházy, Spányi, Révész, Tölgyessy, Feledi, Konek, Prónay, Tarnóczy, Ebner, Vastagh,Telepy, Kriesch, Gyárfás, Feszthy, Mesterházy, Kubányi, Haan, Cserépy, Kőváry, Sárdi, Peielle.
- III. 28. - Pár napot késni fog a megnyitó.
- III. 31. - Bede Jobb: A képkiállításról.
- IV. 1. - Megnyílt a képkiállítás / Béldy, Concha, Telepy nyitotta meg /
- nn: A képkiállítás megnyitása.
- f.b.: A képkiállítás megnyitása.
- IV. 2. - nn: A képkiállításról. - a megnyitón 200-an voltak.
- IV. 3. - De Noir: A képkiállításról.
- IV. 5. - H.B.: A képkiállításunk. – dicséri Telepy leleményes rendezését.
- IV. 15. - a kiállítást Brassóban szállítják. – Bankett Telepy tiszteletére.
- IV. 16. - Telepy előadása a képkiállításon bemutatott művekről.
- IV. 16-17 - képeladások: Spányi, Kubányi, Cserépy, Haan, Telepy, Konek.
- IV. 17. - ma csomagolják a képeket, innen Brassóba szállítják a festményeket
- Moretti ismét Kolozsvárra jött, az EM képeit restaurálja. /VII. 7./
- nn: Az iparosok rajzai. /VII. 8./
- Gráf Jakab: A rajztanításról. /VIII. 9./
- nn: Munkácsynál. Az EMKE oklevél elkészítése kapcsán Munkácsy, Zichy Jenőt ajánlja Sándor Józsefnek. /tudósítás Párizsból – X. 7. /
- Ürmössy Lajos: A műízlés fejlesztése.
- Züllich István 1000 ft-al támogatja a művészeti alapítványt, Erdélyben csak 59 pártoló tag van s ez kevés /100 kellene ahhoz, hogy az MKT évenként kiállításokat rendezzen Kolozsvárt.

1891 - Munkácsy Mihály Kolozsváron.
- X. 12. - Kolozsvárra érkezett, dr. Farkas Géza v. főorvosnál lakik a Bel-Közép u.
- X. 12. - nn: Munkácsy Mihály Kolozsvárt.
- X. 13. – meglátogatta Dunky és Kató fényképészek műtermét, B-Hunyadra utazott.
- X. 14. – megjelent Kató Munkácsyról készített fényképe.
- X. 15. – nn: Munkácsy Bánffy Hunyadon.
- X. 27. – az EMKE oklevél sokszorosítását Telepy Károly vállalta el.

1893 - nn: Kolozsvár látképe 1617-ből. Hoffnágel-féle metszet. / Rómából küldték / K.: Látogatás egy műteremben. Kriesch Aladár Kolozsváron műtermet nyitott

1894 - Megalakult a Nemzeti Szalon klub a József körút 45 sz. ház első emeletén.
- kisebb művészeti múzeumot rendeztek be a Felsőbb Leányiskolában /De Gerando A./
- nn: Rajzoktatás. – az ipari iskola rajzoktatást indít Kolozsváron.
- egy bécsi műegylet képárusítása Kolozsváron – Központi Szálló /XII. 15. /

1895 – Biasini Domokos halála /1821-1895/ Biasini Mariska nagyapja.
- Kovács P. és Fiai Főtéri üzlete feloszlik. /Rajzkészleteket is árusított /
- “Újságírók, írók és művészek Köre” “Itthon” van alakulóban Kolozsváron /I. 11./ A Kör kezdeményezője Hindy Árpád, a Kolozsvár szerkesztője. Elnök: Brassai S. - Hory Béla: Egy régi “Itthon” Kolozsvárt. /1873-ban K. Papp Miklós szervezte /
- Milleniumi Kép.
- nn: A millenniumi képtárgyak. /Szádeczky, Kőváry L, Márki kell javaslatot tegyenek a “Millenniumi kép” tárgyában. /I. 28./
- Széchy Károly: A történeti képek kérdéséhez.Vita a millenniumi kép témája körül.
- Fekete Béla: Rákóczy és Dávid Ferenc. u.a.
- KIÁLLÍTÁS.
- nn: A Nemzeti Szalon. - Első vidéki kiállítását Kolozsvárt akarja megnyitni.
- N. Istvánffy Gyula: A Nemzeti Szalon Kolozsváron. 1894. III. 12-én alakult.
Az Előkészítő Bizottság tagjait /Vastagh, Marghitay, Boskovits/ Kolozsvárra várják. IV. 19.
- IV. 27. - Nemzeti Szalon májusban nyitja kolozsvári kiállítását. A szervező bizottság elnöke Bédy Ákos gróf.
- IV. 29. - adja a szervező bizottság tagjainak névsorát. / 51 tagja van /
- V. 10. - tegnap útra indították a műtárgyakat.
- V. 14. - nn: Műtárlat Kolozsváron. – megnyitó: május 19-én.
- V. 17. - nn: Magyar művészek Kolozsváron. / Alpár, Benczúr, Marghitay, Vastagh, Mesterházy itt lesz a megnyitón.
- V. 18. - nn: Képkiállítás – megnyitás előtt. – a Redoutte termeiben lesz.
- V. 20. - nn: A képkiállítás megnyitása. /Vastagh Gy. és Széchy K. Szvacsina Géza nyitotta meg /
- V. 24. - Kacziány Ödön és Széchy Károly dr. előadásokat tart a kiállításon.
- V. 24. - Rentz János: A festőművészetről, tekintettel a Nemzeti Szalon kiállitására. / Marselek, Kőváry, Sárdi, Gráf, Kriesch munkáiról /
- V. 30. - A kiállítás gyenge látogatottságáról panaszkodnak.
- VI. 4. - Már csomagolják a képeket – a kiállítást sikeresnek vélik.
- VII. 5. - Vastagh György: A Nemzeti Szalon köszönete.
- VII. 17.- nn: A Nemzeti Szalon / történeti áttekintés /
- VII. 5. - az “Unió”-kép érdekében Roskovics Ignác Kolozsváron tárgyal.
- XII. 18 – Roskovics nyerte el a megbízatást.
- 1896. IV. 4.- munkában van a kép.
- VIII. 6 - Kriesch Aladár esküvője /Kolozsvárt/ a Főtéri templomban
- XII. 4. – Felröppen a hír, miszerint Munkácsy Kolozsvárra jön, felolvasást fog tartani

1896 - KIÁLLÍTÁS - A Kárpát Egyesület millenniumi kiállításra készítetett képeit bemutatják Kolozsv. Most rendezik a kiállítást a New York szálló dísztermében. Megnyitó: III. 30.
- ifj. Haller Károly: Secessionismus. III. 20.
- Gelléri Mór: A kiállítások története. Kolozsváron 1842 VIII. 25-én nyílt az első kiállítás a Redoutte termeiben. /1843, 1844, 1846-ben is volt. / stb.
- KIÁLLÍTÁS – Műkiállítás a Redoutte-ban. Londgraf Adolf ügynök rendezte. VIII. 13.
- Ereklye Múzeum felállítását tervezik Kolozsvárt. X. 13. Veress F., Kőváry E., Münster E., Szeráky I., Peielle R., Vajasdi L. készítik a terveket, s rendezik a kiállítást.

1897 - Ifj. Téglási Gábor: Kolozsvári képírók. /Kőváry, Marselek, Veress, Biasini, Huszár. /

1898 - Propper Ferenc rajztanár halála III. 30. - helyére, három jelentkező közül, /Reider, Váradi Asztalos / Asztalos Károlyt választották.
- Butkiewicz Tódor lengyel festő letelepedett Kolozsváron. IV. 7.
- dr. Ferenczy József: A szépművészetről. V. 17.
- nn: Festőiskola lesz a gyalui havasokban. /Knirr Henrich Münchenből és Pielle R.
- 0991/1898 – Vastagh Gy. és neje - vejük és leányukhoz - Kolozsvárra érkeztek.VIII 19
- dr. Márki Sándor: Műízlés a középiskolában.

1899 - nn: Előadások a szépművészetekről. / dr. Ferencz József egyet. tan. /
- Pierre: Művészeti glosszák. / helyzetjelentés a művészetek kolozsvári állapotáról /
- nn: Mária kép a kegyesrendiek templomában /az 1699-ben készült ikonról /
- nn: Festőiskola Kolozsváron. Papp Gábor szándékszik indítani május 1-től. Az újság úgy tudja, hogy ez az első ilyen jellegű próbálkozás Kolozsváron.
- VI. 6.- festőiskoláját a Sétatéren álló Korcsolya-pavilonba rendezte be.
- KÉPKIÁLLÍTÁS - V. 15.- műkedvelők kiállítását Papp Gábor fogja rendezni. - nn: Festőművészek Kolozsvárt. /Telepy és Roskovics az EKE és Góró között kitört viszályt igyekeznek elsimítani.
- MŰVÉSZETI SZERVEZKEDÉS
- nn: Kolozsvári festők kiállítása. – szervezkednek a kolozsvári művészek, veze-
tőnek Deáky Albertet kérték fel XI. 4.
- nn: A képzőművészet fejlesztése. A Képzőművészeti Egyletről. XII. 2.
- nn: Festő kolónia. A szervezkedés motorja Peielle Róbert. XII. 5.
- nn: “Exhumálás” Papp Gábor festménye – a szervezkedésről. XII. 5.
- úgy néz ki, hogy a szervezkedés célja nem tud gyökeret verni XII. 8.
- nn: Szépművészeti Társaság Kolozsvárt. XII. 31. – Ferenczy Z., Deáky A. .
- nn: Erdélyrészi Képző Művészeti Társaság. – alakulóban van. XII. 28.
- nn: Erdélyi főúri nő a művészetért. Nemes Elza grófnő, ki Brixenben halt meg, de Kolozsvárt a piaristák templomába temették el, 1000 ft-os alapítványt tett a fiatal művészek javára, melynek Benczúr a kezelője.
- KÉPKIÁLLÍTÁS
- lesz Kolozsváron /Nemzeti Szalon igazgatója Hock János / - XII. 5. - januárban lesz a N. Sz. képkiállításának megnyitása XII. 19.
- viták a kiállítás időszerűsége kapcsán. XII. 20.

1900 - MŰVÉSZETI SZERVESZKEDÉS - KIÁLLÍTÁS.
- nn: Az Erdélyi Szépművészeti Társaság – alapítók: Deáky A., Ferenczy J., Kuszkó, Peielle, Nagy K., Széchy K, Kőváry E., Papp G., Bányai E.,
Debreczeni B, Marselek, Veress Z., Szekula Á., Gyalui F. - I. 2.
- beadták az alapszabály tervezetet engedélyezés véget I. 2.
- nn: Erdélyrészi Szépművészeti Társaság –/adja a tisztségviselők névsorát / I. 4.
- nn: Művészbál Kolozsváron. Február 2-án lesz. I. 4.
- a művészbál plakátját Veress Zoltán készíti el I. 10.
- az E. SZ. T. alapszabályait megküldték az összes erdélyi város tanácsának. I. 14.
- javasolják, hogy a város építesse fel a “Szépművészetek palotáját” I. 18.
- az E. Sz.T kéri a Korcsolya-pavilont, kiállítások rendezése céljából. I. 20.
- a most megalakult E. Sz. T-t a Magyar Képzőművészeti Társaság üdvözölte- folynak a művészbál előkészületei. /adja a szervezők névsorát / II. 3. - Biasini Mariska: A művészbál. – u.a. – meghívták Fadruszt is de nem jött el. - nn: A művészek bálja. – óriási siker volt. II. 5. - az ESZT első kiállítását a Mátyás-szobor felavatásakor tartják. II. 12. - a kiállítást május 15-én a korcsolya pavilon épületében fogják megnyitni III. 29. - nn: Legyen-e májusban kiállítás, vagy sem? – vita a kiállítás kapcsán.
- az ESZT kéri a sétatéri elhagyott malom épületét, műterem céljából - az alapszabályok elfogadásra kerültek, s hivatalosan is megalakult az ESZT. adja a vezetők névsorát – V. 25. Wesselényi, Feilitzsch, Pákey, Peielle, Veress, Széchy, Ferenczy, Debreczeni, Barabás, Kőváry, Melka, Marselek, Papp, Stein. - Hol van a Szépművészeti Társulat? – felveti a tevékenység hiányát IX. 20. - Jövő év májusában Kiállítást rendez az ESZT /Pákey, Debreczeni, Kőváry, Marselek, Papp, Peielle, Széchy, Veress / XI. 8. - nn: Képtárlat Kolozsvárt. - u. a. – XI. 9.

1861 – Képzőművészeti Társulat

1871 – Főiskola megszervezése – igazgató: Keleti Gusztáv /+ 1902/ - Halála után Székely Bertalan, 1905-ben Szinnyei Merse az igazgató 1882
– Megalakul az első – Benczúr-féle - Mesteriskola 1887 – Hazai Művásárlók Egyesülete 189
– Műbarátok Köre 1894
– Magyar Képzőművészek Egyesülete 1894 – Nemzeti Szalon. 1897 – a Főiskolából kivált s Mészöly Géza vezette Női Főiskola alakult 1897 – a Lotz-féle gyakorló festőiskolábol megalakul a második Mesteriskola.
- megalakult a Stróbl-féle mesteriskola.

1898 – Művészet című folyóirat – szerk. Ambrozovics Dezső.

1896-1914 között négy művésztelep működik: Nagybánya, Szolnok, Kecskemét, Gödöllő.
- OKTATÁS
- nn: Művészeti előadások az egyetemen. / Csenceri, Posta / I. 11.
- nn: A szépművészetek sorsa egyetemünkön. / Posta, Csengeri, Ferenczy / I. 23.
- KIÁLLÍTÁS
- nn: Kolozsvár Párizsban. / a világkiállításon Békéssy és Papp munkái / I. 23.
- /f/: Kolozsvári művészek. A Kolozsvár művészet-pártoló programot hirdet.
- nn: Atelier látogatások. – II.3.-II. 23 között - kilenc részben ír a lap a kolozsvári művészekről /Biasini M, Kozma E, Kőváry E, Marselek E, Veress Z, Peielle R, Stein J, Papp G, Ács F, Melka V, Montbach S, Montbach E. /
- nn: Szépművészete Kolozsváron. – kiállítás szervezését javasolja /Szegedi példa /
- l.o.: Képkiállítás a Sétatéren. – Papp Gábor kiállítása. V. 2.
- D.J.: Munkácsy és Kolozsvár. V. 9.
- nn: Sikó Miklós halála. V. 10.
- KIÁLLÍTÁS - erdélyi művészek egy csoportja kiállítást készül nyitni a Bánffy-palota két emeleti termében. IX. 21.
- nn: Kolozsvári festők munkái. – elmarad – Montbach testvérek Nagyiklód-i kastélyéban, Papp Gábor vezetésével, a nyáron művésztábor volt, s az itt készült munkák közül terveznek egy kiállytást rendezni. X. 20.
- nn: A kolozsvári festők műterméből. IX. 29. Kőváry E., Marselek E., Peielle R., Stein J., Veress Z.
- WALTER CRANE
- Walter Crane Kolozsvárra is eljön. X. 12.
- nn: Walter Crane megérkezett Kolozsvárra. X. 29.
- néhány festménye a Fa-, és Fémipari Iskolában van kiállítva X. 29.
- nn: Walter Crane Bánffy Hunyadon. XI. 3.
- Szabó Antal a Lechner Jenő tervezte villa belső munkálatainál dolgozik X. 30.
- nn: Képkiállítás. - Löbl Samu Bp-i képkereskedő – Tarnóczy, Lanczy, Zágó, Füredi,Vidszky képeket árusít a vármegyeház dísztermében. XI. 10.

1901 – ESZT – SZERVEZKEDÉS? KIÁLLITÁS

- nn: Erdélyrészi Szépművészeti Társaság. Megbeszélték, hogy a Redoutte termeiben március 2-án kiállítást nyitnak. Jelen voltak: Pákey, Peielle, Debre-czeni, Kőváry, Papp, Barabás, Biasini, Renz. - I. 15.
- újabb megbeszélés a kiállítás rendezése ügyében / Polgári Fiúiskolában / - I. 15.
- készülnek a művészbálra. /Veress, Peielle, Fadrusz/ I. 28.
- Bródy Sándor, a művészbál egyik védnöke megérkezett Kolozsvárra – III. 4.
- nn: A Szépművészeti Társaság válsága. – vita a Korcsolya-pavilon körül V. 7
- az ESZT szeptemberben kiállítást akar nyitni a Sétatéren. - V. 25.
- nn: Az Szépművészeti Társaság ülése. – kiállítás megnyitó augusztus 28-án, a sétatéri korcsolya-pavilon átalakítása, Sárdi István emlékköve – Marselek, Pákey, Veress, Peielle, Melka, Kőváry, Gráf, Kriesch,
- Újabb tervek a kiállítás megrendezésére. / Feiltzsch, Peielle, Ács, Debreczeni, Papp, Veress, Pájey, Lázár E. író. “ Magyar Művek Kiállítása” - XII. 31.
- Sárdi István halála. - 1901 IV. 8.
- nn: Kolozsvári festők képei. Nagy Zsigmond és Veress Zoltán képei a bp-i tavaszi tárlaton. – IV. 16.
- nn: Hol az “Unió-kép” – Roskovics 1893-ban, 40.000 ft-ért vállalta megfestését. -V.21
- nn: Az “Unió képe” /Roskovics válasza. – VI. 10. – 1092-re igéri a kép elkészítését.
- nn: Rajzkiállítás a Polgári Fiúiskolában. – Asztalos Károly szervezte. VI. 20.
- Renz Anna akvarell képei láthatók a Gál és Molnár-féle kereskedésben. VIII. 24.
- Lőbl Samu bp-i képkereskedő Kolozsvárt fővárosi művészek munkáit árusítja X. 27.
- AZ ELSŐ AMATŐR KIÁLLÍTÁS
- Az Egyetemi Kör december közepén amatőr kiállítást fog rendezni X. 12.
- nn: Amateur kiállítás. A Kör Kossuth u. új székházában lesz. /Védnökök: Bánffy Z-né, Szvacsina G-né, Béldy Á, Lőte J., Palkovics J., X. 22., XI. 5 - u. a
- F.B: Amatőrök kiállítása Kolozsvárt. XII. 16. Kiállítanak: Ratko E., Frőlich Zs., Stotter L, Bodó K., Békéssy K., Albach G-né, Mikó P., Sziklai D., Böhm A., Nagy L., Réthy Gy-né, Rónai V, Bornemissza A-né, Huth I, Gruzda J, Ma-ticska J /Hollosy tanítványa, Bajnok J, Heges O, Streicher B, Kőváry A, Glosz B, Veress E, Korányi S, Gimzer E, Spiró E, Büchler R, Péterfi T, Rot-tembiller S, Ferenczy Gy-né, Éjszaky Ö, Gráf J, Krammer Gy, Bodó I, He-gedüs O, Varró B, Veress I, Szegedy Masszák-né Barabás leánya.
- nn: Műkedvelők kiállítása. XII. 17. /Veress Elemér, Veress Irén / /- Y./: Séta az amatőrök kiállításán. XII. 15. / Masszákné, Békéssy, Maticska /
- ma bezárt a kiállítás. Díjazottak: Maticska I-díj, Huth Ilona Veress Elemér II-ik díj, Haranghy Gy-né, br. Bornemissza A, Ferenczy Gy-né III-ik díj. - XII. 24.
- nn: Bezárt az Egyetemi Kör kiállítása. /Díjazottak: … Fabinyi L, Engel K-né,
Höntz K-né díszoklevél, Gruzda J, dícsérő oklevél./

1902 - Rinyi Ede kiállítása Kolozsváron – márciusban, a Kereskedelmi Akadémia épült.
- ESZT SZERVEZKEDÉS KIÁLLÍTÁS
- az ősszel képkiállítást rendeznek Szervezők: Peielle, Apáthy I, Márki S, Marselek E, Szeszák F, Széchy Á, Török I, Verzsényi B, Wesselényi M, Veress Kőváry E, László E, Neogrády. - VI. 9.
- a pesti lapok írnak a készülő kiállításról. – VII. 21.
- nn: Festőművészeti kiállítás Kolozsváron. VII. 7. / Pákey, Feilitzsch, /
- a város átadta a Korcsolya pavilont, s érkeznek a kiállítandó képek / László F, Telepy, Bosznay /
- már dolgoznak a Korcsolya-pavilon tetőszerkezetének átalakításán. VIII. 12
- Peielle jelentése szerint, eddig 200 kép érkezett a kiállításra VIII. 21.
- nn: Az Erdélyrészi Képzőművészeti Társaság közgyűlése. / Peielle, Melka, Kőváry, Marselek, Veress, Gráf, Szeszák, Kézdi Kovács / 35 tag - IX. 16
- olyan sok mű érkezett, hogy újabb helyiségeket kell bérelni – a még hátralevő műszaki teendőkkel Pákey, Melka, Kőváry, Szeszák, Veress lettek megbízva. Megnyitó október 12-én. IX. 16.
- ma indították útra Bp-ről a festményeket IX. 20.
- nn: Az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság gyűlése. – Wlassics nyitja – X. 7.
- dr. Hegedűs Árpád: Az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság gyűlése. – X. 7.
- Fanghné Gyújtó Izabella: Az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság kiállítása. adja a kiállításon résztvevők névsorát. X. 15.
- nn: Szépművészeti kiállítás. / a kiállítás részletes bemutatása /
- dr. Török István: A műcsarnokból. – a kiállítás sikertelenségéről ír. X. 25.
- Elek Gyula: A műkiállítás. – dicséri a rendezést. – X. 27.
- az államtól kapott 2000 ft-os támogatást egy állandó képtár javára fordítják
- Sz.D: Az erdélyi művészek tárlatán. /Kőváry és Marselek /
- a kiállítás a tegnap este bezárt XI. 10.
- RAJZKIÁLLÍTÁS

1906 – Istvánffy Gyula Kolozsvárt nyitott műtermet. - III. 6.
- Várkonyi Gyula Kolozsvárott nyitott műtermet. – III. 22.
- Rajzkiállítás nyílt az Állami Tanítónőképezd épületében. - VII. 8.

1908 - Stein János festi a Szent Péter-i templom belsejét.
- Nagy Zsigmond kolozsvári kiállítása. - II. 19.
- Csermely János kiállítása és festőiskolája.
- nn: Karácsonyi műtárlat Kolozsváron. IX. 9. - Csermely növendékei, Telepy
- Istvánffy vállalta fel a kiállítás szervezését. – a Ref. Teológia dísztermében lesz
- E. Csíky Jenő: Képkiállítás. – adja a kiállítók névsorát: Telepy, Istvánffy, Melka, Ács,
Sándorházi, Sebestyén, Edvy, Csoma, Csermely, Örvös, Kürthy, Csengeri, Török,
Lomghy. Műkedvelők: Kass, Felszeghy, Benel, Deák, Gámán, Veress, Békéssy,
Spíró. - XII. 21.

1909 - nn: A kolozsvári festőiskola bezárása. - Ács Ferenc a tanítás színhelyét a nyári időszakra Bánffyhunyadra helyezte át. – V. 27.
- Csoma Judit - nők részére – festőiskolát nyitott Kolozsvárt a Vigadóban. X. 1.
- Kovács S. Olaszországban élő festőművész kiállítása a Nagy Gábor szállóban. XI. 5.

1910 - kolozsvári festőművészek: Grátz, Marselek, Kőváry, Melka. /Lakásjegyzék/
- KIÁLLÍTÁS
- a bp-i Művészház első vidéki kiállítását, Kolozsvárt fogja megnyitni. VI. 20.
- nn: A Művészház kolozsvári kiállítása. – megalakult a szervező bizottság /Rózsa, Bánffy, Barcsay, Bethlen, Ferencz, Hirschel, Szvacsina, Eszterházy /
- nn: Kolozsvár kultúrünnepe – a Művészház megalakulása. VII. 22.
- nn: A Művészház naggyűlése és verniszage. VII. 23.
- tegnap nyitotta meg a Vármegyeházán Szvacsina polgármester. VII. 26.
- nn: A Művészház botránya. A kolozsvári kiállítás háttere. – kiderült magánvállalkozás volt a kiállítás. IX. 23.

1911 - Hermann Benjámin kolozsvári műterme – Monostor utca 25 sz. rajziskolát indít I. 11
- nn: Székely-múzeum Kolozsváron. – Székely Bertalan Múzeumot javasolnak felállítani. II. 15.
- Istvánffy, mivel Kolozsváron nincs hol bemutassa keleti utazása során készített munkáit, most Bp-en Huszár Ilona műtermében állította ki őket. III. 18.
- Istvánffy kolozsvári kiállításra készül IV. 28.
- dr. B.Á.: Istvánffy Gyula képkiállítása. V. 24.
- dr. Richter Aladár: Melka Vince /1834-1911 /
- Ács F és Csermely közös kiállítást fognak nyítni Kolozsvárt. XI. 21.

1912 - nn: Képzőművészeti dolgok. – a helyi művészeti viszonyokról. /Ács, Benjámin, Tibor Ernő nagyváradi művész kiállítása – április 3.-án zárt be / - III. 19.
- április 14-én nyílt Ács Ferenc növendékeinek kiállítása az Ipariskolában IV. 14
- nn: A kolozsvári országos rajztanfolyam. /Pákey, Försner, Gaál /
- Persián Kálmán dr.: Képzőművészeti élet Kolozsváron. /Szeszák, Ács, Benjámin, Merész / - az egykori Rucska-házban – az Óvában, a maii Erdélyi Történeti Múzeum épülete – a második emeleti egyik termében alakították ki a kiállítások termét – itt rendeznek majd kiállításokat. – VIII. 26.
- ÁLLANDÓ KÉPTÁR
- nn: Kétszáz kép. – a Szépművészeti Múzeum ígérte Kolozsvárnak. XI. 8.

1913 - ÁLLANDÓ KÉPTÁR
- nn: Az Erdélyi Múzeum Képtára. – a Bástya u. 2 sz. alatt 14 teremben állandó Képtár nyíllik, a Szépművészeti Múzeum is küldött 53 képet. II. 25.
- a képtár ünnepélyes megnyitása – III. 31.
- v.l.: Az Erdélyi Múzeum Egyesület képtárának megnyitása. /Merész Gyula a Képtár őre. Megnyitó az EME 55-ik közgyűlésén történt. / Munkácsy, Zichy Cranach, stb. - III. 31.
- nn: Láposi hegedűs Géza képkiállítása. – Kolozsvárt, 40 akvarell kép. XII.
- nn: Képkiállítás a Megyeházán. – egy Bp-i vállalkozó csoport szervezése.

1914 - nn: Melka Vince emlékkiállítás. Merész Gyula nyitotta meg - IV. 25.

- Kreutzinger, Josef /Bécs / - Teleki József koronaőr arcképe - Marosvásárhely

- Tusch, Johann /Bécs / - Teleki Sámuel Szt. István díszruhás arcképe. - Marosvásárhely

- Donat Johann /Pesten / - Teleki grófnő képmása 1816-ból

- Wagner Julius Franz /Bécs / - Wesselényi Miklós pasztell-arcképe- rézbe metszette Neidl

- Puellacher Leopold /Tirol / - 1800-1802 között Erdélybe dolgozott, Nagyszebenben Wesselényi gr. Kastélyának nagytermét festette

- Ehrlacher - 1805-ben M-vásárhelyt Cserey Farkas arcképét festi Kazinczynak.

- Avanerius / Kassel / - 1816 és 1820 között Erdélyben dolgozott

- Fehéregyházán Haller János grófnál rajz- és zenetanár.

- Galdtőn Bethlen Imre gráfnál dettó.

- 1816 Gyulaí Lajos arcképe – Kazinczy dicséri a munkát.

- Bergmann Franz - az 1800-as évek elején dolgozott Erdélyben.

- Nagyenyed – Bánffy Farkas gr. főkurátor képmása

- Nagyenyed – Bánffy Gergely gr.-né arcképe.

- Gyöngyösi János prédikátor arcképe.

- Marosvásárhely – Batthyány Ignác püspök arcképe.

- Kolozsvár – Szathmári Pap Mihály arcképe – Simó rajza

- 1807 – Szamosfalva r. k. templom – főoltár.

- Szamosfalva – Szt. Erzsébet képe.

- Gentiluomo /olasz / - 1829 körül Kolozsváron dolgozik

- Brabdspiegel Gábor - 1830-as években Kolozsvárt dolgozott

- Marastoni Jakab - 1842 - Kolozsvár

- Trenk, Henrik /Svájc / - Nagyszebenben rajztanár az 1840-es években, de hamarosan Bukarestbe költözött, s ott halt meg 1885-ben.

- Gáti /Gáthy / István - 1825 előtt dolgozott Erdélyben. Haller István gr. főispán hozatta Kaplonba, ahol a kastélyba volt hivatott “olasz falakat “ festeni.

Elkészítette Újfalvy Sándor nagyatyjának, Keczeli Istvánnak és a rokonságnak arcképét, amelyek minőségéről Újfalvy igen lesúlytó véleményt mondott

- Staitzky - Kolozsvári születésűnek mondják, Széchenyi fiatalkori arcképe.

- Eduard Yung 1823-1882 /angol / - 1848-49-ben Bem adjunktása. 1850-ben már Itáliában fest.

- Hesz János Mihály /Bécs/ - Négy oltárkép a szamosújvári egyházba.

- Deutscher /Holics/ - Bethlen Gergely képmása, ezt 1814-ben Nagy Sámuel metszette

- Topler - 1800 körül Nagyszebenben dolgozott.

NAGYVÁRAD – gazdag múzeummal rendelkezett az 1800-as évek legelején; az előző századból egy sor képet örökölt, melyek főként bécsi mesterek művei voltak. Ezek a vármegyeházán és a székesegyházban voltak látha-tók. Kazinczy gyönyörködve nézte Josef Hickel /1736-1807/ udvari festő, és Schöpf-t munkáit, melyeket Götz Jakab restaurált 1832-ben, s aki 1835-ben a váradi Lövészegylet részére megfestette V. Ferdinánd arcképét. Rövid ideig dolgozott itt Kozina Sándor /1808-1873 /, akit Klobusitzky János alispán hívott meg 1840-ben. Mezey Lajos / 1820-1880/is itt élt, s tanította Szinnyei Merse Pált 1862-ben. 1817-ben Wándzsa Mihály /1781-1854/ is megfordult Nagyváradon, s tudunk Schütz József aki egy vándorlevél fejlécet készítette a városnak.

SZATMÁR – az 1840-es években három művész is dolgozott a városban: Gaál Ignác, Beky Ferenc és Mezey József.

ARADON – az 1840-es években Girsik József /1804-1857/ 1842-ben és 1843-ban Pesten is kiállít. 1847-től itt dolgozik Prepeliczay Sámuel /1835-1864/ .

TEMESVÁR – A század legkorábban megtelepedett művészei között a bécsi Josef Bayer /1750-1802 után / 1802-ben kapott polgárjogot,

1807 – Cserey Farkas írja Kazinczynak, hogy most épülő házában lesz “képes-szoba” is.

1816 – Cserey gyűjteménye szépen szaporodott, valóságos Múzeumként műkőik.

1817 – Nagyszebenben megnyílt a Brukenthal Múzeum

1822 – Temesvár város magára vállalta a rajziskola fenntartását.

1828 előtt – Bielz Mihály Nagyszebenben nyomdát állít. A város rajztanárai: Ágotha,

Neuhauser, Gltaz.

1830 – az első nyilvános kiállítás, amelyben képek s szoborművek is helyet kaptak 1830

május 30-án nyílt meg Pesten, s látható volt június 30-ig.

1834 – a pesti evangélikus iskola diákjainak rajzkiállítása, de látható volt itt jeles művészek e

kiállításra kölcsönkért munkái.

1840 - Pesten “műkiállítást” rendeznek. A Vigadó folyosóján 180 képet állítanak ki.

1842 - A pesti műtárlatról.

1846 - Marastoni Jakab pesti festő akadémiája.

1846 – III. 19. – a Nemzeti Múzeum épületében megnyílt az ország első nyílbános könyvtára.

1851 - Szabó János festőművész elhunyt Marosvásárhelyt.

1861 - Olaszországból érkezett festményeket árusítanak Aradon.

- Megalakult a Képzőművészeti Társulat.

1862 - Szamosi Elek festőművész Olaszországból Aradra érkezett, Franciaországba készül

- Hirt Antal akadémiai festő Aradra érkezik.

- Brassóban a Román Irodalmi és Művelődési Egylet kiállításán Vastagh festménye.

- Aradon, az Elemi Tanoda épületében rajzkiállítás látható.

- Pesten egy Műegylet van alakulóban – ennek részvényeit árusítják Kolozsvárt

- Szamosi Elek Aradról Torontál megyébe, a Karácsonyi családhoz költözött.

- Böhm Pál festőművész Nagyváradról, Aradra tette át szálláshelyét

1863 - Aradon rajzkiállítás a városi rajziskolában.

1864 - Megjelent a Magyar Képző-művész első száma.

1865 - A bécsi Esterházy-képtár Pestre költözik át a M.T.A új palotájába.

- Az aradi rajztanoda kiállítása.

1867 - Magyar Mérnök és Építész Egylet alakult.

1870 - Keleti Gusztáv a képzőművészeti oktatásról készített előterjesztést a miniszternek

1871 - a frissen alapított Országos Mintarajz tanoda és Rajztanár Képezde igazgatójának Ke-

leti Gusztávot nevezték ki. Tanárok: Székely B., Izsó M., Greguss J. stb.

- Keleti Gusztáv szervezi az Országos Képzőművészeti Társulat első vidéki kiállításait.

- A Képzőművészeti Tanács tagjai: Barabás Miklós, Greguss Ágoston, Masszák Hugó,

illetve Havas Sándor, Ipolyi Strummer Adolf, Steindl Imre, Zichy Jenő politikusok

- Az Orsz. Képzőműv. Társ. első kiállítását Debrecenbe tervezik októberbe megnyitni.

- Az Orsz. Képzőműv. Társ. első kiállítása szeptemberben nyílik Nagyváradon.

- Külföldön dolgozó neves magyar festők: Munkácsy M. /Weimar/, Zichy M. /Szentpé-

tervár/, Wagner S. /München /, Szathmári P.K. /Bukarest /

1872 – A céhrendszer megszüntetése

- Az Orsz. Képzőműv. Társ. első kiállítása Székesfehérváron nyílt meg.

1872. - Megalakult a Magyar Írók és Művészek Társasága. /elnök Szigligeti, Telepy Károly

képviselte a művészeket

1875 - nn: Irodalmi és művészeti viszonyaink a múlt évben.

- Az Országos Községtanodai Tanáregylet kiállítása Budapesten.

1876 - Nagyszebenben tartották a szász rajzoktatók találkozóját

1877 - nn: A fogarasi klastrom kincse. /itt egy Rubens-kép található /

1882 - nn: Képkiállítás a vidéken /Székesfehérvár és Debrecen /

- nn: Magyar képzőművészek külföldön.

- megnyílt Székesfehérváron az első vidéki képkiállítás.

1884 - nn: A bécsi művészek házából.

- Ipolyi Arnold: Képzőművészetünkről / a fővárosban tartott beszéde /

- nn: Bécsi levél a Művészetek házából.

- nn: Barbárok az antik művészetben.

1885 - nn: Az iparművészetről. /Radics Jenő miniszteri biztos jelentése /

- nn: Magyar festők és szobrászok az országos kiállításon.

- nn: A magyar művészeti ipar.

- dr. Esterházy Károly: Fra Angelico.

- Várnai Sándor: Képzőművészeti kiállítások. / müncheni levél /

- Várnai Sándor: Iparművészeti tanulmányok a kerámia köréből.

1886 - nn: Verescsagin kiállítása Budapesten.

1887 - Nagyszeben városa KÉPKIÁLLÍTÁS-nak adott otthont / 100 kép Bp-ről /

1888 - Dr. Csernátoni Gyula: Álnaturalizmus.

1890 - S. L. Művészi telep Rákoson.

- A képkiállítást Kolozsvárról Brassóba szállították. /IV. 28./

- Esztegár László: Makart-kép a Műcsarnokban.

- Műbarátok Köre alakult

1891 - nn: Festőművészet. – a művészetek támogatásának szükségességéről. /III. 6. /

- Greguss Imre Zilahon lakik, ott dolgozik.

- Nn: Festészeti tanfolyam. Vigh Ferenc Déván festőtanfolyamot nyitott.

1894 - nn: A képzőművészet és a vidék. /Eötvöshöz eljuttatott memorandumról - múzeumok/

- Magyar Képzőművészek Egyesülete alakult.

- Kiadják a Nemzeti Szalon első számát.

- nn: A művészek memoranduma. /Telepy nyújtotta be Wekerlének /

- nn: Képkiállítás Segesváron. / Wellmann Róbert, Schullevini Frigyes, Dörschlag Ká-

roly, Ziegler Károly, Svchuller Lajos./

1895 - Torda-Aranyos vármegye megrendelte Krieschnél a millenniumi kép megfestését

1896 - Gelléri Mór: A kiállítások története. /jó történeti áttekintés / Mo.-on Kossuth 1842.

- Walton Róbert: A müncheni secession.

- r. : A műpártolás hiánya.

1897 - nn: Művészvilág Nagybányán.

- nn: Hollosy Simon festőiskolája.

- nn: Festőiskola Nagybányán.

- Eszterházy László dr.: Magyar képzőművészet. A Nemzeti Szalonról.

1898 - nn: Barabás Miklós temetése. II. 16.

- Műcsarnok című folyóirat kiadása.

- Simó János unitárius lelkész: A tordai országgyűlés képe 1567-ből. /története /

- ifj. Polcz Rezső: A bécsi műkiállítás. / szidja a szecessziót /

- Bihar vármegye millenniumi képét /”Zoltán eljegyzése” / Feszyt Árpád festette.

1899 - Pegomas: Impressziók a meztelen festészetről. II. 16.

- Csongor József: Szecesszióizmus a képzőművészetben. III. 17.

- nn: Külföldi művészek nagybányán. V. 25.

- Cs. J. /Csongor József /: Szecessziónizmus a képzőművészetben. VI. 9.

- P. Csorja Károly: Művészet az iskolában. /Wlassics Gyula törvényéről /

- dr. Tellyesniczky Kálmán: Az emberi test szépségéről művészeti szempontból.

1900 - Dr. D.A.: Séta a Műcsarnokba. Szidja a szecessziót, Hollósyt, dicséri Telepyt

- F: Az utcáról, a szecesszióról és más emberekről.

- Kerényi Miklós: Szecesszió és szimbolizmus.

- nn: A művészek és a középiskolák.

- Sz.Z.: Új irányzat a művészetben.

- Munkácsy Mihály halála. – több írás, megemlékezések.

- Sz T: Művészeti Glosszák. V. 8.

- nn: Festők Nagybányán. V. 8.

- Molnár Géza: A huszadik század művészete. V. 10.

- Zombori Andor: Művészeti egyéniség. V. 17.

- Tomka László: Természet és művészet. VIII. 10.

- Ferenczy József: Művészet és közöny. VIII. 19.

- nn: Walter Crane a vonalakról / Bp-i felolvasás.

- nn: Művészet és szocializmus. X. 29.

- Nadányi Ferenc: A képzőművészetek fejlődése.

1901 - nn: Magyar képzőművészet. – a Műcsarnok téli kiállítása - XI. 14.

1903 - Brassói festők: Bulhardt János, Miess F., Sulák F, Udvarnoky S. /Naptár /

- nn: Krisztus régi arcmásai. III. 7.

- nn: Művésztelep Vajdahunyadon. /Hollósy /

1904 - brassói akadémiai festők: Tóth E., Bulhardt J., Miess F., Sulák F., Udvarnoky S.

1908 - Major: Néhány szó a művészetről. - VII. 28.

- Olasz Pál: Csevegés modern piktúráról. - IX. 16.

1910 - nn: A modern festészet kritikája. - VII. 1.

1911 - Kertész József: A “Felsőrajziskola” – Remoscenciák a nagyenyedi diákképzésről.

- Kertész Imre: A Romániai magyar ipar a múltban és a jelenben. / Szentgyörgyi,

1912 - nn: Pataky Ferenc festőművész elhunyt Alvincen. – III. 6. /1857-1912/