1000.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Február 16. 38 szám.
Pegomas: Impressziók a meztelen festészetről. /tárca/
/…/ M. Necaisse francia festő a szín mellett a szagokat, ízt és hangot is elő akart állítani /…/ Az ő példája jut eszembe, amikor a nagybányaiak képeit nézegetem. Tudja Isten de nekem úgy tetszik, hogy ezek az emberek is valami olyan kivihetetlent akarnak érzékelni képeiken, mint a szegény örült francia festő /…/. A nagybányaiaknak lehetnek hibáik, sőt vannak, de nálunk ők azok, akik legközelebb állnak a naturalista eszmékhez és technikához, ők azok, akik behozták úgyszólván a természetet és a meztelenséget, vagyis a természetet a maga valóságában. Igen a természet meztelenségét. Álljunk meg itt egy kicsit, eszmetársulás útján eszünkbe jut itt a test meztelensége, lefejtésének annyiszor elvitatott jogosultsága.
Mi az, hogy majdnem minden tárlaton, de különösen nálunk oly kevés meztelenséget /actot/ látunk? Erkölcstelen, úgy mondják. Mi az az erkölcs? Egy sokszor helytelenül citált fogalom, melyet testvére, a szemérem szült, s melyet nem mindenütt, de legkevésbé a művészetben van jogosultsága előtérbe tolni /…/ Ezt a levetkeztetési procesust csinálták meg a természettel a nagybányaiak. Nem önmagából vetkőztették ki, hanem úgy állították elénk, amint van /…/ Is-merik-e Bastien Lepage “Szénagyűjtők”-jét? Micsoda táj, micsoda emberek és micsoda gyö-nyörök. Hamvas és friss szénaszagot érzünk. A férfi fekszik a földön, szemei behunyva, mellet-te hever az asszony. És, hogy feküsznek ezek a földön! Ez így van!. A szántóföldön nem he-vernek sohasem hercegnői profillal bíró parasztlányok, akiket egy-egy prezumtív trónörökösre emlékeztető fekete selyem gatyás, lakk csizmás Göndör Sándor ölelget. Azért mondom ezt, mert a magyar u.n. genre-festő ilyen népies jelenetekkel szerez nevének popularítást. /…/ A nagybányaiakat ugyanazok akarják ledorgolni, akik könnyeket hullatnak a romantizmus után /…/

1001.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Február 21. 42 szám.
Kőváry Endrének, tegnap estétől, a Bel-Monostor utca egyik kirakatában, egy meglepően szép kivitelű olajfestményű képe látható. Ez a kép Erzsébet királynét ábrázolja, s Szilágy megye számára készült. A kép teljesen készen van és most már mindenki megítélheti, hogy az egy becses művészi alkotás, s talán azt is kimondhatjuk, hogy Kővárynak legszebb, leggondosab-ban kivitt, s legsikeresebb alkotása. /…/ Ezen a képen három hónapig dolgozott/…/

1002.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Február 23. 44 szám.
P.: A régi gárda halottja. /tárca/
Molnár József festőművész haláláról ír, melyről nem írtak sem a lapok, sem egyebütt nem emlékeztek meg róla.
/…/ Mostanában a művészi viszonyainkban /…/ mintha másféle áramlatok uralkodnának. Valamivel zajosabb és ez által teljesebb lett művészeti életünk az utóbbi 20-25 év alatt, s habár némelyek ebbeli dolgainkról szólva, még mindig Kelet-ázsiai állapotokat említenek. Közelgő-ben van az idő, úgy látszik, a tisztultabb és a gazdagabban gyümölcsöző művészeti élet kialakulására. Ehhez képest az írót, vagy a művészt jogosabban éri a megérdemelt mellőztetés ma, mint a régebbi időkben, mikor a színész, író és művész, a mi felődésben levő literatúránkban és művészetünkben a kiváltságos küldetéssel bíró apostol szerepével bírt, s közülük még a legtehetségesebbek is, ha csak hazulról nem vitt tömött pénztárcát magával, az idő előtti elzüllés, a meghasonlás, vagy a bizonytalan évek nyomora jutott osztályrészül. Nem is olyan régen a művész is a hazafiatlan, nemzetellenes, t.i izgatásnak volt egyik jelentékeny tényezője /…6 A forradalom utáni időkben áll be ez az állapot és tart az 1867-es kiegyezésig. Ténykedése inkább hazafias jellegű, s ez a szempont adja meg egykor alkotásainak karakterét. Ekkortájt művészeink jóformán a történeti és allegóriás festés felé hajlanak. Históriánknak majdnem valamennyi kiemelkedő, olykor jelentéktelen mozzanatát /…/ örökítik meg, s ezeknek reprodukciói rövid idő alatt elárasztották a napi és a heti újságok ajándék mellékleti részeit az egész országban /…/ A történeti tárgyú néprajz szintén egy demonstráció volt a maga nemében /…/

1003.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Február 25. 46 szám.
A Szilágy megyei példán felbuzdulva, javasolja a lap, hogy Kolozs megye is készítessen Kővá-ry Endrével egy Erzsébet-királyné arcképet.

1004.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Március 4. 52 szám.
Papp Gábor festőművészt, a kolozsvári Március 15 Állandó Bizottság, a múlt gyűlésen titkos szavazással, a bizottság tagságában egyhangúlag megválasztatott.

1005.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Március 4. 52 szám.
Marselek Endre /akárcsak Kőváry/ szintén Erzsébet-királynét festette meg /…/ Az ifjú művész, ki Kőváry Endre műtermébe dolgozik, elvégezte a Müncheni festő akadémiát, s egyike volt a jelesebb növendékeknek /…/

1006.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Április 22. 91 szám.
Nn: Kolozsvári festőiskola.
A Hoch János akciói, mintha kezdenének élénkebb visszhangra találni. A vidéki városok egyre több lelkesedéssel karolnák fel a művészet ügyét, s amily érdekes, oly tanulságos, hogy ebben a tekintetben is, mindeddig Kolozsvár volt a kivétel. Nálunk az ilyen csekélységekkel senki nem szokott törődni, s ha Szeged, Arad, Kassa, vagy Temesvár a művészeti mozgalmak népszerű-sítésére mindenütt ajtót tártak, nálunk hogy egyetem, iskolák, irodalmi társaságok vannak, mondjuk, hogy épp nem természetes és nem érthető az a nyárspolgárias elzárkózás, mely az ilyen jellegű mozgalmak alkalmából minduntalan tapasztalható. Hogy mindez miért történik így, nem a mi feladatunk kutatgatni /…/ Papp Gábor festőművész május 1.-től festőiskolát szándékszik nyitni Kolozsváron. Tudomásunk szerint ez az első ilyen jellegű kísérlet Kolozs-váron /…/

1007.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Május 15. 109 szám.
Nn: Képkiállítás Kolozsvárt.
A kolozsvári tudományegyetem Egyetemi Kör megállapodott Papp Gábor festőművésszel /…/ hogy az idén a műkedvelő festők és fényképészek kiválóbb produktumaiból képkiállítást ren-dezzenek.

1008.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Május 17. 111 szám.
Csongor József: Szecessziónizmus a képzőművészetben. /tárca/
Újdonsült irány a képzőművészet és szépirodalom terén. Hívei tehát, kik melegen ölelik keblükre, s akadnak már olyanok is, akik föltétlenül térdre borulnak e divatos áramlat előtt. Más oldalon pedig kíméletlenül ütik-verik szegény szecessziót. Ilyen formán az ember könnyen hajlandó volna azt hinni, hogy e szélsőségek mellett, az igazság valahol középen bujkál. Most az egyszer azonban nem így áll a dolog. A szecesszió alapjában véve beteges, gyönge irány /…/ hogy hamar el fog pusztulni, az biztos /…/ A szecesszió keletkezésének oka, többek között, az elfajult naturalizmus /…/.

1009.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Május 25. 117 szám.
Nn: Külföldi művészek Nagybányán.
A Julianna Akadémia több külföldi művésznövendéke Nagybányára utazott. A Hollosy István iskolának immár nagyon jó híre van. /…/ Most itt van Felber Carló és Jean Mayer Swájcból, Finnelstein Albert Oroszországból, Ernest Pobarde Franciaországból /…/

1010.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Június 2. 124 szám.
Nn: Festőművészek Kolozsvárt.
Nehogy valaki hirtelen keletkezett szecesszionista mozgalom keletkezését sejtse e cím mögött /…/ Telepy Károly és Roskovics Ignác fővárosi festőművészek időznek Kolozsvárt /…/ Az Er-délyi Kárpát Egyesület és Góró Lajos között kitört viszály rendezésére tartózkodnak közöt-tünk. Az Egyesület nem akar bizonyos díjakat kifizetni Górónak, mivel, szerintük, gyenge minőségű munkát végzett.

1011.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Június 6. 103 szám.
A város legszebb pontján, a Sétaéren, a korcsolyázó pavilon termeiben rendezte be Papp Gá-bor festőművész festőiskoláját. Itt gyakorlati útmutatást nyerhet bárki, aki a festészetre hajla-mossággal bír /…/

1012.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Június 9. 130 szám.
Cs/ongor/ J/ózsef/: Szecessziónizmus a képzőművészetben.
Vitacikk, de nem tudni, hogy kivel.
Engedje meg nekem a “Szecesszió” írója, hogy a mennyibe cikkében Goethe, Dante költemé-nyinek felemlítésével, az irodalmi szecesszióról tesz említést, akkor különítsük el e két művé-szetet /…/
Lásd még: Ellenzék. 1899 VI. 17. 137 szám. Csongor József: Szecesszió az irodalomban.

1013.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Július 20. 172 szám.
Köváry Endre megfestette Löthárt Ferenc katolikus püspök arcképét /…/

1014.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Október 3. 226 szám.
Thorma János ma reggel Kolozsvárra érkezett és Papp Gáborral meglátogatta az Ereklye Múzeumot. Székelyföldre utazik /…/ Ő festette meg az aradi kivégzést /…/

1015.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Október 23. 243 szám.
Kőváry Endre most Majláth Gusztáv püspök arcképét fejezte be /…/

1016.- 1899. Bánffyhunyad és Vidéke. Bánffyhunyad. Október 26. 14 szám.
P. Csorja Károly: Művészet az iskolában.
/…/ Wlassics Gyula új törvénye, miszerint a képzőművészetet az iskolában is kell tanítani, a népiskolától kezdve a felsőoktatásig, helyes elképzelés /…/

1017.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Október 31. 250 szám.
Versényi György: Barabás Miklósról. /tárca/.

1018.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. November 4. 258 szám.
Nn: Kolozsvári festők kiállítása.
Nagy örömmel fogadták mindenfelé annak hírét, hogy a kolozsvári festők tömörülni, s egy kiállítással múvészi törekvésükről életjelet adni igyekeznek /…/ Többen felkérik Deáky Albertet, hogy az ügyet indítsa meg /…/

1019.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. November 10. 258 szám.
Dr. Tellyesniczky Kálmán: Az emberi test szépségéről művészeti szempontból. /tárca/

1020.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. November 16. 263 szám.
Nn: Erdélyi főúri nő a művészetért.
Brixenből Kolozsvárra hozott és itt a piaristák temploma kriptájába elhelyezett özv. Nemes Eliza grófnő, a művészetek ápolója volt. Végrendeletében 10000 forintot hagyott művészeti célokra, s felkérte Benczúr Gyulát, hogy ez ősszeg kamataiból a fiatal művészeket segítse /…/

1021.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. November 20. 266 szám.
Kuszkó István: Unió kép, Mátyás szobor. /vezércikk/
Kuszkó I. a kolozsvári Ereklye Múzeum őre volt.
/…/ Roskovics, akinek műterme november 13.-án beszakadt /…/ Unió képe a Műcsarnokban van /…/ Itt a mester jobban tud rajta dolgozni, de arra nincs remény, hogy a kép Párizsba kikerüljön, hogy addig kész legyen /…/

1022.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. December 2. 277 szám.
Nn: A képzőművészet fejlesztése. A Képzőművészeti Egylet-ről.
Kolozsvárt és az erdélyi részekben a képzőművészet fejlesztése, a festészettel és a szobrászat-tal foglakozó egyének érvényesülésének előmozdítója, valamint a közönség körében, a művészi beccsel bíró tárgyak terjesztése tekintetéből, mint már egy párszor említettük, egyesület fog alakulni. Ez az egyesület kiállításokat fog rendezni Kolozsvárt és esetleg a vidéken is. E kiállí-tásokon a közönség részére szemlélhetővé teszik a művészi értékekkel bíró képeket, szobrokat, s az ízlést fejlesztő, kiváló beccsel bíró műipari tárgyakat. A tervezők a fesztelen és kedélyes müncheni művészbálok mintájára, farsangi jelmezestéket terveznek /…/. Az egyesület megalakulása érdekében két nap óta foglalkozik e tárgyal egy előkészítő bizottság, mely az alapszabály tervezetet készíti elő. A tárgyalások folyamán érvényre jutott az a gondolat, hogy az egyesületet nem csupán művészekből, hanem főleg műpártolókból kell megalakítani és szervezetével ki kell terjeszteni az erdélyi részekre is, hol különösen azzal teljesíthet nevezetes funkciót, ha a műízlés fejlesztése és ápolása mellett, a régi művészek jeleseinek szerte-szét heverő alkotásaikat ismerésére és becsülésére hívná fel a figyelmet.

1023.- 1899. Újság. Kolozsvár. December 5. 3 szám.
Nn: Képkiállítás Kolozsváron.
Ha jól emlékszünk, éppen négy-öt évvel ezelőtt volt legutoljára képkiállítás Kolozsváron /…/ Kolozsvár a legutóbbi tíz év alatt való összes művészeti törekvéseivel is csak paradoxon, mennyiben biztos tudomásunk szerint, egy pár smokkoskodó felolvasáson kívül, a művészeti kérdések érdeklődésünk köréből következetesen ki voltak rekesztve /…/ Reméljük, hogy a Nemzeti Szalon / vezetője Hock János/ nálunk is fog képkiállítást rendezni.

1024.- 1899. Újság. Kolozsvár. December 5. 3 szám.
Nn: Festő kolónia.
Habár a cím rendkívül sokat ígér, most még nem lehet tudni, vajon a kolozsvári művészek által megindított mozgalom magában rejti-e, egy megválasztással kecsegtető intézménynek mélyebb hatása eredményét. A többszöri összejövetelek, tanácskozások után, melynek élén és kezdemé-nyezőjük gyanánt mindannyiszor Peielle Róbert festőművész szerepelt, ma már úgy áll a dolog, mintha némi fénypontok kezdenének ebben a közönség állandó csökönyössége folytán, légies-nek tetsző mozgalomba feltünedezni.
Művészeti életünk egyenlő a semmivel, s azok a festők és szobrászok, kik itt már ével óta ábrándoznak a művészeti élet megteremtésén, süketebb fülekre sehol sem találtak volna, mint éppen Kolozsvárt, melynek közönsége, egyeteme, illetékes faktorai, soha sem látták szüksé-gesnek a művészetek fokonként erősödő térfoglalását. Viszonyainkra nézve igen jellemző, hogy a Pielle úr által megindított mozgalom is a nyilvános institutumok minden hozzájárulása nélkül fogant meg, s házias jellegéből, a hírlapi buzdítások, privát felhívások dacára, ma sem tudott kivetkőzni /…/ Legutóbb mégis egy megalakítandó festőkolónia ötletét tárgyalták meg.

1025.- 1899. Újság. Kolozsvár. December 6. 4 szám.
Papp Gábor festőművész készülő nagy képe alkalmából igen sokan keresték fel sétatéri műter-mében /…/. A kép 3 m. magas, 4 m. széles, címe: “Exhumálás” /…/

1026.- 1899. Újság. Kolozsvár. December 7. 5 szám.
Nn: Exhumálás”.
Művészi viszonyaink mostohasága egészen érthetővé teszi, hogy vannak művészeink, kik immár évek és évek óta élnek itten a legszigorúbb inkognitóban, s törekvéseikkel annyira különállóvá lettek a kolozsvári szellemi élet közösségétől, akárcsak Heine ismert cédrus- és pálmafája, melyek soha nem találkoztak, s úgy sorvadtak el /…/ Nagy szó, hogy ily körülmé-nyek között olyan művészek, mint Veress, Stein, Nagy Zsigmond, Ács, Peielle, képesek voltak itten kifejlődni /… /
Az itt levő művészek a nyilvánosságra nézve nem léteznek, s tudomást csak akkor veszünk róluk, mikor küszködéssel telt, elhagyott évek után feltűnnek valamely külföldi tárlaton műveikkel. Egy ilyen útra készen álló, biztató jelek között tovainduló művészünk Papp Gábor / a kép leírásával folytatja /

1027.- 1899. Újság. Kolozsvár. December 8. 6 szám.
Tegnap nyílt meg a Nemzeti Szalon, ahová kolozsvári festő, Peielle Róbert “Alkony” című képe is bekerült

1028.- 1899. Újság. Kolozsvár. December 8. 6 szám.
A nagy élénkséggel és buzgalommal megindított művészeti mozgalom, mely a képírás művé-szetének népszerűsítését és vidéki városokban való elterjedését célozza, nálunk, fájdalom, nem tud gyökeret ereszteni.

1029.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. December 11. 283 szám.
Nn: Kolozsvári festő a Nemzeti Szalon kiállításán.
Peielle Róbert kolozsvári fiatal tehetséges festőművész, kinek egy alkotása a budapesti tárlaton pár év előtt már diadalt aratott, most ismét nagy képét állították ki a Szalon termeiben.

1030.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. December 11. 283 szám.
Marselek Endre vállalta, hogy elkészíti az Erzsébet-sétány látképét, hogy arról metszvény készülhessen /…/

1031.- 1899. Újság. Kolozsvár. December 19. 17 szám.
A Nemzeti Szalon vezetője úgy határozott, hogy januárban Kolozsváron kiállítást rendez /…/

1032.- 1899. Újság. Kolozsvár. December 20. 17 szám.
Papp Gábor “Exhumálás” című nagyméretű képe befejezés előtt áll /…/

1033.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. December 20. 291 szám.
A fővárosi lapok rövid időközökben foglalkoznak azzal a hirdetéssel, hogy a budapesti Szalon januárban képkiállítást rendez Kolozsvárt /:::6 Kolozsvárt erről, az illetékes szervek nem tudnak semmit /…/, s a képzőművészet ápolására határozottak károsnak tartanánk ezt /…/. 1877 óta, számos esetben rendeztek itt fővárosi művészi testületek képkiállítást, de az érdeklődés mindig csekély volt /…/. Kolozsvárt most egy Képzőművészeti Társaság van alakulóban, alapszabályai már meg vannak, s kiállítást is akarnak rendezni. Ha ez megtörtént, akkor jöhet a Szalon /…/

1034.- 1899. Újság. Kolozsvár. December 20. 18 szám.
A téli tárlaton Veress Zoltán is szerepel egy képpel /…/ ez úttal mát ötödször.

1035.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. December 22. 293 szám
Dr. Ferenczy József: Egy képről. /tárca/

1036.- 1899. Újság. Kolozsvár. December 31. 27 szám.
Nn: Szépművészeti Társaság Kolozsvárt.
A tegnap este volt az alakuló közgyűlés /…/. A Tornavívóda földszinti nagytermében /…/ Deáky Albert elnöklete alatt, mintegy 60-an vettek részt. Ferenczy Zoltán anyagi meggondolá-sokra hivatkozva, ajánlotta: nem volna-e jobb, ha egy olyan meglevő társulatba illeszkednének be, mely programjában a művészetek kultuszának is helyet adott /…/ Az összegyűltek egy önálló szervezet mellett döntöttek /…/

1037.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. December 28. 296 szám. /csütörtök/
nn: Erdélyrészi Képző Művészeti Társaság.
Több ízben említettük, hogy a művészeti érzék fejlesztése és terjesztése érdekében, műpártolók köre alakult, mely képek, szobrok és egyéb művészeti tárgyak kiállításával is, a művészeti érzék fejlesztésére kíván hatni. Azt is említettük, hogy e társaság alapszabályszerűleg fog alakulni. Alapszabályait már el is készítették. Ennek tárgyalása egy közgyűlés elé kerül, mely szombaton d.u 5 órakor a Tornavívoda termében tartatik /…/

1900.

1038.- 1900. Ellenzék. Kolozsvár. Január 2. 1 szám.
Nn: Az Erdélyi Szépművészeti Társaság.
A szépművészet ügye mostohagyermek volt eddig az erdélyi részekben. A kormány mit sem törődött vele /…/ Az egyetem, polip karjaival átfogta az erdélyi urak, lelkes és tudós hazafiak áldozatkézségéből alakult kincses tárt, az Erdélyi Múzeum gyűjteményét /…/ s három évtized óta, hull rá a feledés pora /…/. A közönség ki volt szolgáltatva az osztrák vigécek ostro-mainak, kik ízléstelen olajnyomatú képeket, melyeknél értékesebb a ráma, mint a kép, részlet-fizetés mellett rádisputáltak a magára maradt közönségre /…/ Ma ott állunk, hogy Kolozsvárt egész városrészekben alig lehet egy eredeti művészképet látni /…/
Szombaton alapították meg az “Erdélyrészi Szépművészeti Társaságot”, a szépművészetekkel foglalkozók és műbarátok körét. Deáky Albert elnöklete alatt nyílt meg a szombaton össze-jövetel. Ferenczy József egyetemi tanár olvasta fel az alapszabályzatot. Hozzászóltak: Kuszkó István, Peielle Róbert, dr. Nagy Károly, dr. Széchy Ákos, Kőváry Endre, Papp Gábor, Bányai Elemér. /…/ Elhatározták, hogy azonnal akcióba lépnek és előkészítik egy kiállítás tervét. Ezért, az alapszabályok jóváhagyásáig, egy ideiglenes bizottságot kértek fel, melynek elnöke Deáky Albert, alelnök, Ferenczy József dr. és Kőváry Endre, titkár Peielle Róbert, jegyzők, Debreczeni Béla, Marselek Endre és Veress Zoltán, pénztárnok, Szekula Ákos. Ellenőr: dr. Széchy Ákos. A sajtó utján a közönség tájékoztatására felkértek dr. Gyulai Farkast és Kuszkó Istvánt.

1039.- 1900. Újság. Kolozsvár. Január 2. 1 szám.
A Szépművészeti Társaság alapszabályainak helyben hagyása után, az elnökség megkezdi a nyilvánosság előtt is működését, s nagy súlyt fog helyezni arra, hogy a tervbe vett művészeti felolvasások minél gyakrabban, és minél nagyobb közönségnek jelenlétébe tartassanak meg. A február-március havában a kolozsvári és erdélyrészi művészek munkáiból rendezendő műtárlat-tól igen sokat várnak /…/

1040.- 1900. Magyar Polgár. Kolozsvár. Január 4. 3 szám.
Nn: Erdélyrészi Szépművészeti Társaság.
/…/ Hírt adtunk már arról a mozgalomról, mely Kolozsvár művészei és műbarátai körében megindult és melynek célja Kolozsvár és általában az erdélyi részekben a műízlés fejleszteni, a művészetek iránt az érdeklődést felkelteni és azt elszórva és saját erejükre hagyva sikertelen munkát végző művészeteket összefoglalva, olyan nagyobb eredményeket érni el, amelyekhez csak vállvetett munkával lehet számítani. Ez a társaság a napokban megválasztotta az ideigle-nes tisztikarát és elkészítette alapszabályait, melyet jóváhagyás céljából a miniszternek fölter-jesztettek. Elnökség: Deáki Albert – elnök, Ferenczy József dr.- alelnök, Kőváry Endre – alelnök, Peielle Róbert – titkár, Debreczeni Béla, Marschelek Endre és Veress Zoltán jegyzők, Szekula Ákos – pénztáros, dr. Széky Ákos – ellenőr.

1041.- 1900. Ellenzék. Kolozsvár. Január 4. 3 szám.
Nn: Művészbál Kolozsváron.
/…/ Február 3-án tartatik meg, az Egyesület pénztára javára az első művészbál /…/

1042.- 1900. Ellenzék. Kolozsvár. Január 5. 4 szám.
Vastagh György kiváló festőművész ma reggel Kolozsvárra érkezett /…/

1043.- 1900. Ellenzék. Kolozsvár. Január 8. 5 szám.
Nagyban folyik a készülődés a művészbálra, még plakát is nyomtatott /…/

1044.- 1900. Újság. Kolozsvár. Január 10. 9 szám.
A Szépművészeti Társaság bált rendez /…/ Plakátját Veress Zoltán készítette el, egy darabig a New York szálló első emeletének egyik ablakában volt látható. A plakáton egy vidám, fehér kosztümős bohóc, három fényes gombbal játszik bohókás jókedvében.

1045.- 1900. Újság. Kolozsvár. Január 11. 10 szám.
Nn: Művészeti előadások az egyetemen.
A kolozsvári egyetem esztétikai és művészettörténeti tanszékét mindezideig nem állították fel, sőt még tervbe sem vették illetékes helyen /…/. Míg ez az óhaj – esetleg – megoldódik /…/ minden második félévben, vagy egy évnyi időközökben, az ifjúság számára esztétikai és művé-szettörténeti előadásokat fognak tartani. /…/ Csenceri János és Posta Béla fogják az előadá-sokat megtartani, Polykleitos, illetve az antik építészetről /…/

1046.- 1900. Újság. Kolozsvár. Január 14. 13 szám.
A Szépművészeti Társaság elküldte alapszabályait az összes erdélyrészi városok tanácsához.

1047.- 1900. Újság. Kolozsvár. Január 16. 15 szám.
Dr. D. A.: Séta a Műcsarnokban. / Az “Újság” eredeti tárcája/
Valamelyik pesti újság az idei téli tárlatról azt jegyezte meg, hogy ott több szőnyeget adnak el, mint képet. /…/ Nem értem, hogy ezt az új dolgot miért nevezik szecessziónak? Azt értem, hogy ha egy csomó fiatal piktor egy szép napon ott hagyja a torkig élvezett Párizst, s neki megy a normandiai erdőknek, azzal a szándékkal, hogy minden unott chablonnal szakít, s megfesti a természet lelkét és testét. Azt is értem, ha Hollossy mester vezetése alatt, felszedi egy csomó müncheni fiatal festő növendék a sátorfáját augusztusban, és festi Nagy-Bányát. De, hogy miért kell ezeket az embereket, a kik /…/ közül az egyik a fát zöldnek látja és a másik – ugyanazt a fát – lilának, a harmadik csak egy búsuló árnyékot /…/. Hogy ezeket az emberi formába öntött eleven forradalmakat, akik minden ami sablon, iskolás, kategória és rendszer ellen fordulnak, kik a gondolat eredetiségét, egy ellesett új tónust nem adnának egy raktár Telepi-féle képért, hogy ezeket miért nevezik mind összevetve “szecessziónak”, ezt igazán nem értem /…/

1048.- 1900. Újság. Kolozsvár. Január 18. 17 szám.
A lap szerkesztősége javasolja, hogy a város építse fel a “Szépművészetek palotáját” /…/

1049.- 1900. Ellenzék. Kolozsvár. Január 20. 16 szám.
Az E. Sz. T. az erdélyi hatóságoknál már bejelentette, alapszabályai bemutatása mellett, hogy tavaszon képzőművészeti kiállítást rendez. Kolozsvár város tanácsát, valamint a kolozsvári Korcsolyázó Egyletet a csarnok kiállítás céljára való átengedése ügyében kereste meg /…/ A társaság a kiállítást május 1-én kívánja megnyítni.

1050.- 1900. Szolnok-Doboka. Dés. Január 21. 3 szám.
F: Az utcáról, a szeccessióról, és már emberekből.
/…/ ” Szecessió! Ki van mondva hát a kísérő szó: Szecessió! Erről beszélnek ma a város büdös utcáin, a szalonokban, műbarátok és művészeti körökben, fenn és alant, mindenütt. Ez a szó ma mindent jelent. Ami eddig hóbort volt, az most szecessió, a görbe székláb: szecessió, a félretaposott cipősarok: szecessió /…/ belebomlottak tisztára ebbe a szóba az emberek.

1051.- 1900. Ellenzék. Kolozsvár. Január 23. 18 szám.
A most megalakult E. Sz. T. -ot elsőnek a Magyar Képzőművészeti Társaság üdvözölte. Adja a távirat szövegét.

1052.- 1900. Ellenzék. Kolozsvár. Január 23. 18 szám.
Nn: Beteg művész a művészetekért.
Sárdi István az erdélyi részek egyik legtehetségesebb festő-, és rajztanára 10 év óta annyira beteg, hogy évek óta látását is elvesztette. A beteg művész így is tudomást vesz a külső világról, levelet diktált és küldött Peielle Róbertnek:
Igen tisztelt Titkár Úr!
Ide mellékelve van szerencsém Böhm Pál, Münchenben még ma is élő festőművész hazánkfia, két érdekes magyar életképet ábrázoló, eredeti festményről készített és nekem 1879 évben nála tett látogatásom alkalmával emlékül adott 2 darab fényképet azon kéréssel elküldeni, hogy azokat, mint nyeremény tárgyakat az E. Sz. T. javára kisorsolandó műtárgyak sorában felvenni szíveskedjék. Sajnálom, hogy ma már nem tudok azon helyzetben lenni, miszerint az említett célra bár egy darab saját szerény munkát Önnek átadni Időközben eladott minden munkáját. Sárdi István. Bástya utca 2 szám.

1053.- 1900. Újság. Kolozsvár. Január 23. 22 szám.
K. Zs.: Ruskin. /tárca/
/…/ 81 éves korában meghalt /…/ Ő volt a forrás, a melyből az angol iparművészet és angol ízlés /… / jó ideig táplálkozott. Ő a törvényes őse az egész szecessziónak, képírásban, műipar-ban, a szépirodalomban egyaránt /…/ 1849 év tavaszán Londonban egy kisebb fajta képkiállí-tást nyitott meg /…/ a közönség nem értette ezeket a képeket, t.i. Dante Gabriel Rosetti, Holman Hunt, Millais és Stephenson műveit, melyek megegyeztek abban, hogy minden kép alatt a P. R. B. jelzés - Preraphhaelitik Broter Hood - szövetség neve, volt látható /…/

1054.- 1900. Újság. Kolozsvár. Január 24. 23 szám.
Nn: Tolsztoj a művészetről. /Az “Újság” eredeti tárcája/
Tolsztoj a mai művészetet az egyes kiváltságos osztályok tulajdonába látja, melyeknek szolgá-latában a hiúság, nemi vágy és életúnság hármas érzelmének a kifejezésén kívül, egyebet alig tartalmaz /…/

1055.- 1900. Magyar Polgár. Kolozsvár. Január 23. 18 szám.
Nn? Kolozsvár Párizsban.
Az új század első világkiállításán Kolozsvár város is részt fog venni /…/. A város magát kilenc nagy művészi képpel mutatja be. Ezek közül hat Békéssy Károly festett /…/ A két legnagyobb kép közül a Szent Mihály templomot a Főtérrel, a másik a Vashíd körüli épületeket tünteti fel /…/ A másik kisebb kép a Bethlen-bástyát mutatja, háttérben az ódon Református templom /…/ A másik három képet Papp Gábor festőművész festette. Mindhárom a Sétatérről vett részlet, teljesen új, szecessziós felfogásban, olajba dolgozva ki, halvány, elmosódó tónusú képek, a részletes minden kidolgozása nélkül, csupán az összbenyomásra számítva, s bár nálunk szokatlan új irányzat nem tudott hatást elérni, nem lehetetlen, hogy Párizsban lesz hatása. /…/ Ezenkívül három nagyobb, különálló, s vagy harminc kisebb fénykép albumba foglalva mutatja be a várost /…/

1056.- 1900. Ellenzék. Kolozsvár. Január 30. 24 szám.
Nn: A szépművészet sorsa egyetemünkön
/…/ Miként a második félévi tanrendben látjuk /…/ dr. Posta Béla az antik építészetről, dr. Csengeri János a görög szobrászatról, dr. Ferenczy József a költészetnek a többi szépművé-szetekhez való viszonyát tárgyalja.

1057.- 1900. Újság. Kolozsvár. Január 31. 30 szám.
Kerényi Miklós: Szecesszió és szimbolizmus. /eredeti tárca/
/…/ a szépművészetek fejlődésének egyik természetes folyománya /…/ ornamentika és egy-szerű színhatás jellemzi a szecessziót /…/ Védi az új művészeti irányzatot.

1058.- 1900. Újság. Kolozsvár. Január 31. 30 szám.
Papp Gábor festőművész “Az üldözöttek” című képét a napokban fejezte be. /…/. A képen lát-ható nő, egy félig megvilágított szobában, az asztal előtt, mély gondok között ül, míg a férfi éppen távozóban van és a búcsújelenet hatása alatt, fájdalmasan tekint vissza még egyszer imá-dottjára /…/ Ők a nyomos és a sors mostohasága folytán nem lehetnek egymásé.

1059.- 1900. Ellenzék. Kolozsvár. Február 3. 27 szám.
A ma esti művészbálra nagy a készülődés. A festők Peielle Róbert műtermében, hetek óta dolgoznak a díszleteken. A munkába részt vettek: Peielle Róbertné, özv, Peielle Istvánné, Rigó Mariska, Biasini Mariska, Ács Ferenc, Peielle Róbert, Kőváry Endre, Marselek Endre, Stein János, Veress Zoltán. Papp Gábor festő is készített egy reklám képet, melyet a New York szállóban látható /…/

1060.- 1900. Magyar Polgár. Kolozsvár. Február 5. 28 szám.
U.o. Biasini Mari: A művészbál. /…/ Megtörtént a Szépművészeti Társaság első bálja.
/…/ Rendező Bizottság: Biasini Mari, Kőváry Endre, Veress Zoltán, Stein János, Marselek Endre, Papp Gábor, Ács Ferenc. /…/ Meghívták Fadruszt is, de maga helyet, egy táviratot kül-dött: Szívből sajnálom, hogy nem jöttem. Fényes sikert kívánok. Fadrusz János

1061.- 1900. Ellenzék. Kolozsvár. Február 5. 28 szám.
Nn: A Művészek bálja. /cikk/
Óriási sikere volt a bálnak. Kora délután gyúlt a nép. 5 órakor ostrom alá fogták az épületet úgy, hogy 7 órakor még a rendőrség is kivonult. 6-700-an vettek részt /…/ Fadrusz János távi-ratba gratulált a rendezőknek.

1062.- 1900. Újság. Kolozsvár. Február 11. 41 szám.
Kőváry Endre festőművészünk befejezte E. Kovács Gyula fiatalkori arcképét /…/ A régi arc-kép, melyből ma már egyetlen példány sincsen, egy Koller nevű és már elhalt fényképésznek a műve, mely egy E. Kovács Gyula összes arcképei közül a legsikerültebbnek mondható /…/

1063.- 1900. Újság. Kolozsvár. Február 12. 42 szám.
/…/ a napokban úgy döntöttek, hogy a Szépművészeti Társaság első kiállítását elhalasszák a Mátyás-szobor felavatásáig.

1064.- 1900. Újság. Kolozsvár. Február 13. 43 szám.
/f/: Kolozsvári művészek.
Lapunk igaz kötelességet vélt teljesíteni akkor, midőn programjában azt a pontot vette be, mely a művészet felébredését és fejlesztését népszerűsítse. Cikkeink, írásaink kellő visszhangra találtak itt, úgy mint a fővárosban. Itt kiváló művészek egymás mellé tömörülve /…/ szépért rajongó műbarátokat maguk mögé gyűjtve, egyesületet alapítottak /…/ szóval a művészeti-élet erősen pezsgésnek indult /…/ A lap ígéri, hogy sorozatban fogja bemutatni a Kolozsváron élő és dolgozó művészeket.

1065.- 1900. Újság. Kolozsvár. Február 13. 43 szám.
Nn: Atelier Látogatások.
Biasini Mariska. Művésznő műterme, nem az az intim, bájos leány otthon, melyet a diletántos-kodó hölgyek oly annyira szeretnek /…/ A művésznő Kölnben – ahol az év nagyobb részét tölti - javarészt pasztellképeket készített /…/ Az itt rendezett kiállításon sikert arattak /…/. Kolozs-vári műtermében most egy Madonna-fejen dolgozik /…/
Kozma Erzsi /…/ érdekes alakját jól ismerjük /…/ A naturalista szobrász nő legnépszerűbb alkotása a korcsolya-csarnok homlokzatán levő két szobor /…/. Öt már régóta nélkülözik a zsúrok, meg a bálok, mert az ő igazi művész temperamentuma, csak az anyag mellett érzi jól magát. Apró leányfejeket, nagyméretű tanulmányokat mintáz /…/. Igazi nagyvilági non salánzsal és csodálatos készültséggel gyúrja az agyagot, melyet oly nagyon, de nagyon szeret.
Van még egy harmadik művésznő nálunk, egy egészen fiatal, 16 éves gyermeklány, kit a gond-viselés igazi tehetséggel áldott meg. A legnagyobb inkognitóban működik, egy nyugalomba élő kolozsvári tisztviselő leánya. Aqvarellezik – s ilyen munkákat állított ki tavaly a budapesti Technológiai Múzeumban.

1066.- 1900. Újság. Kolozsvár. Február 14. 44 szám.
Nn: Atelier Látogatások.
Kőváry Endre Sétatér utcai műtermében éppen munka mellett találtam az agg művészt, ki az erdélyi művészet életében körülbelül azt a szerepet töltötte be, mint Barabás Miklós Budapesten. Közel negyven év óta fest, s alig van erdélyi város, hol egyik, vagy másik képét ne ismernék /…/ Az erdélyi arisztokrácia és irodalmi élet majdnem valamennyi kitüntetjét az ő ecsete örökítette meg. /…/ Különben szűkős műtermet tart egy fiatal piktorral, Marselekkel, kit apai gyöngédséggel vesz körül. /…/ Közel hetven felé jár az érdekes öregúr /…/ A forrada-lom utáni idők meglehetősen próbára tették szívóságát. Még a fővárosban sem volt művészet, nem hogy Erdélybe legyen. Nem volt mit tennie, minthogy elmenjen Bécsbe tovább tanulni. 1860-felé aztán visszatért, magával hozván egy egész galériát, különösen a nagymesterek után készített kópiákat. Lassan kezdték megismerni /…/
Marselek Endre /…/ nagyon megható az a ragaszkodás, ahogy a két művész egymással szemben viselkedik. /…/ Alig hat évvel ezelőtt tért vissza Münchenből, ahol Höcker akadémiai tanárnál annyira kitűnt rajzaival, hogy saját költségén akarta tovább tanítatni /…/

1067.- 1900. Újság. Kolozsvár. Február 15. 45 szám.
Nn: Atelier Látogatások.
Veress Zoltán /…/ Szelíd, szőke, szakállas arca /…/ Kozma Erzsi férje tehetséges művész /…/ a cikk írója említést tesz egy Brassait ábrázoló portréról és egy román táncos párt megörökítő genre képről.

1068.- 1900. Ellenzék. Kolozsvár. Február 16. 38 szám.
Az E. Sz. T. tegnap tartott gyűlésén elhatározták, hogy a kiállításra májusban fog sor kerülni.

1069.- 1900. Ellenzék. Kolozsvár. Február 16. 38 szám.
Nn: Elismerés a beteg festőnek.
Az erdélyi részeknek nagyon elismert festő-, és rajztanára volt pár évtizeden át Sárdi István. Önerején, nagy nélkülözések között küzdötte fel magát. Kiváló tehetségét külföldön is szerzett sokoldalú és alapos ismerettel párosította, s vasszorgalommal dolgozott, hogy Kolozsvárt, s az egész erdélyi részekben, fejlessze a szép művészetek ügyét. Avatott tollal írt cikkekben, kiállí-tásokkal, tanári útmutatással, képek festésével érvényesítette nagy tudását, és bele öntötte munkáiba lelke nagy hevét. E kiváló férfiút emésztő kor támadta meg, mely élete fénypont-jának már elején lesorvasztotta erejét. Így fekszik most évek óta. Az E. Sz. T. igazán nemes határozatot hozott tegnap délután, amikor 100 koronát adományozott megsegítésére, pénzt, melyet Kuszkó István fog átadni /…/

1070.- 1900. Újság. Kolozsvár. Február 16. 46 szám.
Nn: Atelier Látogatások.
Peielle Róbert műterme művészlélekre való ízléssel van berendezve /…/ Szeszélyes alakzatú helyiség, melynek szép, bizarr gótikus stílű ablakai nyílnak az udvarra /…/ A művész most egy bibliai szállóigét fest meg – Apage Satanas – a címe /…/ A művész különben a fafaragásban is bevégzett mester. Az atelier egyik ajtaját mesterien kifaragta /…/

1071.- 1900. Újság. Kolozsvár. Február 17. 47 szám.
Nn: Atelier Látogatások.
Stein János a kolozsvári festőgárda legtehetségesebbjeinek egyike /…/. A jelenleg Kolozsváron élő művész nemrég Párizsból indult hazafelé. Útban ejtette Hollandiát, majd Németországon keresztül jött haza /…/ Steinnek igen erős oldala a rajz /…/

1072.- 1900. Újság. Kolozsvár. Február 18. 48 szám.
Nn: Atelier Látogatások.
Papp Gábor sétatéri műtermében, éppen az “Exhumálás” című képét festi /…/ Higye el – mondja Papp Gábor – hogy itt Kolozsváron, leszámítva az “Újság” által megindított akciót, a művészeti ügyek iránt nem igen érdeklődnek az emberek. /…/ Átutazóban vagyok én is itt Kolozsváron /…/

1073.- 1900. Újság. Kolozsvár. Február 20. 50 szám.
Nn: Atelier Látogatások.
Ács Ferenc a kolozsvári festő kolóniának legfiatalabb tagja, ki alig néhány hónapja, hogy hazajött külföldi tanulmányútjáról, s máris elhagyni készül Kolozsvárt /…/ Csöndes, kontempláló lélek, aki, mint a háziak mondják, sokszor napokig ül elzárkózva műtermében, s hetek telnek el, míg egy-egy szavát hallani lehet /…/

1074.- 1900. Újság. Kolozsvár. Február 22. 52 szám.
Nn: Atelier Látogatások.
H.E.: Melka Vince. Rudolf trónörökös volt udvari festője régi ismerőse a kolozsvári közönség-nek. Szerény öreg úri ember, ki vajmi ritkán mozdul ki műterméből. Melka csehországi szüle-tésű, Bécsben, Drezdában, Prágában tanult, majd Berlinben élt többet, hol kizárólag festészet-nek szentelte minden idejét. Egy alkalommal Rudolf trónörökös a művész egy jól sikerült képét látta Berlinbe, felkereste Melkát, s meghívta udvarába /…/ Rudolf halála után Kolozsvárra jött, s immár 10 éve, hogy városunkban tartózkodik. Reggel 8 órakor kerestem fel a művészt Bel-torda utcai lakásán /…/ csak németül tud /…/. A művész járt Kairóban, beutazta Egyip-tomot, látta a piramisokat /…/

1075.- 1900. Újság. Kolozsvár. Február 23. 53 szám.
Nn: Atelier Látogatások.
P.g.: Montbach Sándor. Azon az okon, hogy soha nem kereste a nyilvánosságot, hogy profes-sioratus festőnek soha nem vallotta magát, hogy mindennemű zaj és lárma elől óvatosan kitér /…/ csak kevesen tudják, hogy milyen tehetséges /…/ Zavartalan, független és anyagiakban is előnyös élet jutott számára osztályrészül, minek folytán, teljesen azoknak a dolgoknak élhetett, miket kedvelt. Nagy-Iklódi kastélyában találkoztam vele /…/ itt van a műterme is /…/ Duprey és Mannet módjára festett képei /…/ különösen a realisztikus felfogás adja meg azok eredetiségét. “Káposztás kertben” című képe igazi remekmű /…/ Nagy zenekedvelő is /…/ Mindeddig nem lehetett rávenni, hogy valamit is kiállítson.
Montbach Emma felesége igazi talentum /…/

1076.- 1900. Ellenzék. Kolozsvár. Március 1. 49 szám.
Jakner Anna kiváló arcképrajzolót kell a közönségnek bemutatnunk /…/ ki bármilyen kis fénykép után életnagyságú arcképet tud rajzolni. Műterme a Kőkert utca 64 szám alatt /…/

1077.- 1900. Újság. Kolozsvár. Március 3. 61 szám.
Nn: Unió kép Kolozsvárt.
Roskovits Ignácz festőművész a munka nagy részét már elvégezte /…/ Nemsokára Kolozsvár-ra hozza, s a városházán elhelyezi /…/ 200-nál is több erdélyi arckép van rajta feltüntetve /…/

1078.- 1900. Újság. Kolozsvár. Március 25. 83 szám.
Nn: A művészet és a középiskolák.
/…/ Mint értesültünk a művészeti oktatást a középiskolák felsőbb osztályaiban még húsvét után bevezetik /…/ Antik művészetet fogják tanítani.

1079.- 1900. Ellenzék. Kolozsvár. Március 29. 73 szám.
Ez év május 15-én fog megnyílni Kolozsvárt a kiállítás. A kiállítás a sétatéri korcsolya pavilonban lesz, döntöttek a tegnap. A csarnok emeleti két szárnyában a festmények, középen a szobrok /…/ földszinten, a balszárnyon az iparművészeti emlékek, míg az egész jobb szárny az amateuroknak lesz fenntartva. /…/. A termek villanyvilágítással lesznek ellátva /…/

1080.- 1900. Újság. Kolozsvár. Április 2. 91 szám.
Nn: Legyen-e májusban kiállítás, vagy sem? Vita a Szépművészeti Társaság által rendezendő kiállítások kapcsán.

1081.- 1900. Ellenzék. Kolozsvár. Április 2. 76 szám.
A sétatéri elhagyott malmot az E. Sz. T kéri a várostól műtermek részére. A szombaton tartott gyűlésnek célja volt a kiállítás időpontjának megvitatása /…/ július és szeptember hónapot is javasolták, de a korábbi időpontban lesz.

1082.- 1900. Újság. Kolozsvár. Április 3. 92 szám.
Nn: Idegen festőművésznő nálunk.
/…/ Reiner Liedcke Zelma akadémiai festőnő, itt nálunk Kolozsvárt akar véglegesen letele-pedni /…/

1083.- 1900. Magyar Polgár. Kolozsvár. Április 3. 77 szám.
Nn: Szépművészetek Kolozsvárt.
Bár szégyelljük bevallani, de úgy van: idegen vidéken festett képet csak valamelyes kivételes alkalomból lát a nagyközönség. Nem is szólva a szobrokról, meg más effélékről. Művészeti érzékünket a képeslapok karikatúráin kell élnie, izmosodnia. Ez meglehetősen sovány táplálék. Mind ez idáig a nagyobb vidéki városok közül Kolozsvár volt legkevésbé szerencsés a szépművészetek. Pedig nem lehet ráfogni erre a közönségre, hogy nem érdekli az efféle /…/. A Nemzeti Szalon Szegeden berendezett fiók telepe szépen bevált, a kísérletezésen túl vagyunk, és mégis itt a Királyhágón túl /…/ tíz eredeti festmény meseországból való dolognak tűnik. Ennek az állapotnak vége kell szakadjon. Úgy látszik, így gondolkozik az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság is, mely elhatározta, hogy június hónapban megnyitja kiállítását: hadd tanuljon az ifjúság, fejlődjön a felnőttek ízlése.

1084.- 1900. Újság. Kolozsvár. Április 10. 99 szám.
Papp Gábor “Exhumálás” című képe készen van 8-10 napja, de nem volt hol eddig kiállítsa /…/ Most talál a sétatéri Korcsolya-pavilon emeleti helyiségében egy termet /…/

1085.- 1900. Újság. Kolozsvár. Április 14. 103 szám.
Ács Ferenc festőművész legközelebb Párizsba megy művészeti tanulmányútra. Mielőtt eltá-vozna, kiállítást rendez főtéri lakásán.

1086.- 1900. Ellenzék. Kolozsvár. Április 14. 86 szám.
A lap közli Marselek Endre E. Kovács Gyula színművészről készített arcképének rajzát. – Első eset, hogy a lap portrét /rajzot/ közöl.

1087.- 1900. Magyar Polgár. Kolozsvár. Április 14. 86 szám.
Papp Gábor tehetséges festőnk, ki hosszabb tanulmányútról egy időre hazajött. Festményeiből önálló kiállítást rendezett a Korcsolya-pavilon első emeleti termeiben, s azt a mai nappal meg is nyitja /…/

1080.- 1900. Ellenzék. Kolozsvár. Április 17. 87 szám.
Papp Gábor “Exhumálás” című képét /…/ sokan látogatják. A korcsolya-csarnok emeletén van a 14 négyszögméter területű kép.

1081.- 1900. Újság. Kolozsvár. Április 14. 103 szám.
Nagy Zsigmond jelenleg Kolozsváron van. Budapestről érkezett közénk, s több napig szándék-szik itt maradni /…/

1082.- 1900. Ellenzék. Kolozsvár. Április 18. 88 szám.
Nn: E. Kovács Gyula képe.
Nálunk fontosságot tulajdonítanak a portré-festészetnek. Egy jól megfestett génre-képet, egy tájképet még tudnak értékelni /…/ de többre már nem igen vállalkozik senki. A porté-festészet a festészet kenyérkereseti ágának tekintik. /…/ Az a baj, hogy tárlatok, képtárak hiányában nálunk kevés ember van, ki különbséget tudna tenni a portré festészetben a robotmunka és a művészi munka között. /…/ Kőváry Endre elkészítette E. Kovács Gyula arcképét.

1083.- 1900. Újság. Kolozsvár. Május 1. 119 szám.
Sz. Z.: Új irányzat a művészetben. /tárca/
/…/ A szecesszió fogalma alatt annyiféle irány és vélemény húzódik meg, hogy helyet talál közöttük még a jó is /…/ A szecesszió még azt sem kívánja föltétlenül, hogy a festő érzékkel bírjon a legegyszerűbb távlattörvények iránt /…/. Az a törekvés, hogy tisztán a színek válto-zásával, valami kifejezendő eszmei tartalom nélkül hasson az ecset művésze, termelje a homá-lyos, elmosódó, fényfoltokkal és ködfoszlányokkal borított vásznakat, melyeknek értelmét csak találgatni lehet /…/. Eszmei mondandó nélkül haszontalan színkeverés a művészet /…/. Annyi itt a bolondság, hogy az össze-vissza kalandozó törekvések közös vonásai még úgyse bonta-koztak ki /…/

1084.- 1900. Magyar Polgár. Kolozsvár. Május 2. 100 szám.
Nn: Munkácsy Mihály meghalt. /cikk/
/…/ tegnap délben az eidenichi gyógyintézetben, Bonn mellett, neje karjai között meghalt /…/ 1897 februárjában szállították ide /…/

1085.- 1900. Ellenzék. Kolozsvár. Május 2. 99 szám.
l. o.: Képkiállítás a Sétatéren.
Egyetlen ága sincs az emberi szükségleteknek, melyet oly mostohán elégítene ki a vidéki élet, mint éppen a szépművészetek kultusza /…/. A minden évtizedben egy evőkanállal beadott mű-vészet hatása semmivé lesz azokban a hosszú időközökben, amely azokat egymástól elválaszt-ják. A lefutóbb megalakult E. Sz. T. céljául tűzte ki, hogy ezen, középeurópainak éppen nem nevezhető, állapoton változtasson. Az ifjú egyesületnek első évében máris van annyi érdeme, hogy a művészet iránt az érdeklődést felköltötte. /…/ Most Papp Gábor fiatal kolozsvári festőművész néhány képéből álló kiállítást rendeztek meg a sétatéri korcsolyázó pavilon nagytermében. /…/ “Exhumálás” című képen másfél esztendeig dolgozott /…/ Ugyan ki fogja megfizetni a művész fáradságát, hogy szalonjának egész falát olyan képpel foglalja el, mely egy holtestnek /parasztlánynak / törvényszéki boncolását ábrázolja. A romanticizmus felé hajló tárgyban egy erőssen realisztikus jelenetet ábrázol a kép, úgyhogy a tárgy után Papp Gábort, e ralisztikus irányzatnak elkötelezett művészének tarthatnonk. Erre vall az életnagyságú alakok erős és naturalisztikus ábrázolása, a háttérnek csak vázlatos jelzése. Erre mutat továbbá, hogy a kép egészen a természetnek megfelelő világításban, Manet módszere szerint van kidolgozva. /…/ A kiállításhoz tartózik még egy vázlat, két pasztell-etűd, egy női tanulmányfej, egy “Csavargó” című zsánerkép és egy művészi afiche.

1086.- 1900. Újság. Kolozsvár. Május 3. 121 szám.
Nn: Munkácsy Mihály /1844-1900/ halála. Nekrológ, Apróságok Munkácsy életéből.

1087.- 1900. Ellenzék. Kolozsvár. Május 3. 100 szám.
Nn: Munkácsy Mihály halála.
/…/ 1891. október 12-én járt Kolozsvárt /…/ akkor nagyon megdicsérte Sikó Miklós, Kossuth Lajosról készített arcképét. Este színházba ment, majd utána 200 fős vacsorán vett részt. 13-án Bánffy Hunyadra utazott a mester, ahol a heti vásárra, a havasról bejött nagyon sok tipikus arcot talált, s ezeket lefényképezte. /…/ Ő készítette az EMKE alapító oklevele rajzát.

1088.- 1900. Ellenzék. Kolozsvár. Május 4. 101 szám.
Fangné, Gyújtó Izabella: Emlékezés Munkácsyra.

1089.- 1900. Magyar Polgár. Kolozsvár. Május 5. 103 szám.
R. Liedtcke Zelma festőnő, a sétatéri kioszkban, vasárnaptól kezdve, három napon át 40 fillér belépti díj mellett, Raffael híres “Madonna sixt “másolatát állítja ki.
U.a. Ellenzék. 1900. V. 5. 102 szám.

1090.- 1900. Újság. Kolozsvár. Május 5. 123 szám.
Nn: Munkácsy életéből. /tárca /
/…/ Nagyváradon is szobapiktorkodott /…/ Kőfaragó utcában járt naponként a festő. Itt tanítgatta Szamossy János nagyváradi reáliskolai rajztanár, aki legelsőnek ismerte fel a fiatal iparos tehetségét.

1091.- 1900. Magyar Polgár. Kolozsvár. Május 7. 104 szám.
Barcsay Domokos országgyűlési képviselő: Munkácsy Mihályról. /tárca/
/…/ Én is voltam valaha Munkácsy kocsisa /…/

1092.- 1900. Ellenzék. Kolozsvár. J. Május 7. 103 szám.
Nn: Sikó Miklós meghalt.
Az erdélyi részek festőművészeinek nagy halottja van. Sikó Miklós 1848-1849-es főhadnagy Marosvásárhelyen meghalt. Az elhunyt egyik kimagasló alakja volt az erdélyi részekben a festők gárdájának. Különösen az arcképfestésben remekelt. Festményei közül több látható a Casinó és a Városháza termeiben.

1093.- 1900. Ellenzék. Kolozsvár. Május 7. 103 szám.
Gyarmathy Zsigáné: Munkácsy Bánffy Hunyadon és az ezeréves kiállításon.
/…/ 1891. október 12-én, egy ködös estén érkezett Bánffy Hunyadra urammal, dr. Farkas Gé-za és egy Égey fiatal festő társaságában /…/

1094.- 1900. Újság. Kolozsvár. Május 8. 126 szám.
Sz.T.: Művészeti glosszák.
Egy idő óta, ha nem is a politizálás magyaros szenvedélyével, de bizonyos előkelő érdeklődés-sel csüngünk a szép művészeteken. Előszeretettel beszélünk az újabb művészeti áramlatokról, betanultuk a szükséges technikus terminusokat, s gyakran előhozakodunk velük a kiállítási ter-mekben, éppen úgy, mint a társaságokban. Mi sem természetesebb, mint az, hogy elsősorban a modern irányokat bírják tetszésünket. A szecesszióról úgy beszélünk, mint a művészet fejlődé-sének elmaradhatatlan következményéről és szánakozunk a naív lelkek felett, akik még mindég a régibb művészeti irányok után vágynak /…/ a másolás a fotografáló gép munkája, a művé-szetre a tolmácsolás tisztje várakozik /…/

1095.- 1900. Ellenzék. Kolozsvár. Május 8. 104 szám.
nn: Festők Nagybányán.
A nagybányai festőiskola évről évre növekedik tagok száma tekintetében. Hollosy Simon igaz-gató iskolájának, ki nejével együtt, hó elején érkezett meg, 60 tagja van. A festők a vadre-gényes, erdős hegyekkel körülvett Széchenyi Liget környékén telepednek le /…/ Kár, hogy Kolozsvárra nem jön egy talentumos, egészséges gondolkodású, szervező és összetartó erővel bíró szakférfiú, hogy a szépművészet teljesen parlagon levő eme ágának műveléséhez a szükséges teendőket megtegye.

1096.- 1900. Újság. Kolozsvár. Május 9. 127 szám.
D. J.: Munkácsy és Kolozsvár /tárca/

1097.- 1900. Magyar Polgár. Kolozsvár. Május 10. 107 szám.
Molnár Géza: A huszadik század művészete.

1098.- 1900. Újság. Kolozsvár. Május 10. 128 szám.
Nn: Sikó Miklós halála.
Egy öreg festőművész halt meg Marosvásárhelyt, a kinek neve volt a régi művészi gárda tagjai között. Sikó Miklósnak hívták az elhunyt 83 éves öregurat, aki itt nálunk Kolozsváron huza-mosabb időn keresztül lakott. Nagyon sokan emlékeznek rája a kolozsváriak közül. Ő festette a Maros-Torda megye közgyűlési termében a király képet, s a kolozsvári múzeumban is sok értékes képe van /…/

1099.- 1900. Magyar Polgár. Kolozsvár. Május 12. 104 szám.
Bródy Sándor: Munkácsy utolsó vacsorája. /tárca/