0300.- 1872. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Január 12. 8 szám, 31 old. / péntek /
Beczkói János derék színházi festőnk jutalomjátéka jövő szerdán lesz /…/

0301.- 1872. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Január 31. 24 szám, 95 old.
Munkácsy Mihály eddigi festményei eltérőleg az élet kellemesebb oldalát feltüntető festményt fejezett be, mely parasztokat ábrázol /…/ jeles hazánkfia közelebbről Párizsba megy /… /

0302.- 1872. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Február 10. 32 szám.
Vastagh György Bécsben 1-2 év előtt igen előnyösen tűnt fel festményeivel. Két nagyobbszerű új művét: “ A szerelmes román ifjú”-t és a “ Cigányleány”-t Bécsben megvették. Az előbbit az Osztrák Műegylet, vette meg, az utóbbi külföldre került, írja a “Reg. Lpk”.

0303.- 1872. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Február 15. 36 szám.
Vastagh György jeles festőnk tehetségét mind inkább méltányolják külföldön. Ez kétszeresen tanulságos, mert nálunk a művész mindig közönnyel találkozik. Vastagh alig pár éve költözött fel Bécsbe – de az év egy részét mindig Kolozsváron tölti – őt máris széles körben ismerik, mint képírót. A “N fr. Presse” február 8.-i száma így ír: “Vastagh György magyar festőtől – ki-nek rendkívüli tehetsége többször volt szerencsénk figyelmeztetni – két genrekép van kiállítva: a “Román szerelmes pár” és a “Román cigányné” /…/ Vastaghot a románok népdalnokának lehet nevezni, ki színekben, eszményekben énekli meg őket /…/

0304.- 1872. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Február 16. 37 szám, 147 old.
Vastagh György két szép képe a legutóbbi bécsi műkiállításon általános figyelmet keltet és méltó elismerésben részesült. Művész képeit múlt nyáron Keresztesy kirakatában szemléltük s így tárgyaik még nem mosódtak el egészen emlékezetünkből. A kedves képek egyike: “Román szerelmi vallomás”, másik a “Román cigányleányt” ábrázol /…/

0305.- 1872. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Március 21. 66 szám, 265 old.
Egy gyakorolt rajztanító órákat kész adni, valamint bárminemű festészeti munkát is felvállalni kész. Lakása: Nagy Piac 4 szám /…/ részünkről ajánljuk a tehetséges fiatalembert.

0306.- 1872. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Április 3. 75 szám, 303 old.
A Képzőművészeti Társulat Székesfehérváron nem találkozott valami nagy érdeklődéssel. A társulatnak azonban nincs kára, miután fölszólításának eleget téve vitte el festményeit, hanem a szállítási díjt a rendezők adták /… /

0307.- 1872. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Április 25. 94 szám.
Vastagh György /…/ e napokban érkezett haza családja körébe. Hosszabb ideig fog itt tartóz-kodni – vagyis dolgozni a bécsi világkiállításra /…/

0308.- 1872. Magyar Polgár. Kolozsvár. Április 28. 97 szám.
Vastagh György kitüntetett képe, mely Pechy Manó királyi biztost ábrázolja, 10 napon át, déli 10 órától 1 óráig, a művész műtermében látható. Híd utca, Nemessányi-ház.

0309.- 1872. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Április 29. 97 szám.
Vastagh György műterme a Hídutca, Nemessányi-ház 307 szám emeletén van /…/ naponta 10-12 órákban nyitva van /…/

0310.- 1872. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Május 15. 110 szám, 441 old.
Nn: A magyar festők Bécsben.
Az osztrák műegylet legutóbbi kiállításán, a Thuchlaubenen, több magyar képpel találkozunk /…/ Székely Bertalan “Chinai leánya” – amely kép a pesti Képzőművészeti Társulat kiállításán is volt – csakhogy az óta nemcsak hazát, hanem nevet és apát is változtatott. A bécsi katalógus ugyanis egyszerűen “ Fürdő után” névvel mutatja be és mesteréül Alba Bertalant állítja /…/ A másik képe a “Vihar” /…/ Vastagh György genreképe “A török cigányok” /…/ Molnár József képének címe a “Kedvenc” /… /

0311.- 1872. Magyar Polgár. Kolozsvár. Június 14. 134 szám.
Kitűnő festészünk, Vastagh György, szorgalmasan dolgozik műtermében /…/ Csak nem rég tért vissza egy havasi kirándulásról, s augusztusban egy társaságot alakit, mely a havasokban rejlő szépségeket felkeresi.

0312.- 1872. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Június 18. 137 szám, 561 old.
Munkácsy Mihály befejezte új képét, a “Tépéscsinálók”-at /…/

0313.- 1872. Magyar Polgár. Kolozsvár. Június 28. 146 szám.
Vastagh György barátunk, két nagyszerű képen dolgozik, melyek ismét román népéletből vannak merítve. Egy gombaszedő cigánynő és egy lakodalmi menet /…/

0314.- 1872. Magyar Polgár. Kolozsvár. Július 10. 155 szám.
Vastagh György műtermében ismét bimbózik egy havasi rózsa - gombaszedő cigány asszony képe - /…/ a kép Berlinbe van szánva /…/

0315.- 1872. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Augusztus 20. 189 szám.
Az Erdélyi Múzeum Egylet képtárát nagy vesztesség fenyegeti, ugyanis azon életnagyságú, kiváló beccsel bíró, pompás képeket, melyek eddig néhai főkormányszék nagy üléstermét díszí-tették, s melyek uralkodóinkat ábrázolják, készülnek Kolozsvárról elszállítani Pestre /…/

0316.- 1872. Magyar Polgár. Kolozsvár. Augusztus 31. 198 szám. Folyt.: IX. 1. 199 szám.
K.m.: A Művészi alkotás. Winckelmann nyomán.
/…/ Winckelmann J. Joachim sz. 1717 XII. 9. Stendal – 1768. VI. 7 orgyilkos áldozata lett. Ő írta a Genschichte der Kunst des Alterthums című művészettörténeti könyvet. /…/

0317.- 1872. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Szeptember 6. 204 szám.
Vastagh György jeles festőnk ismét egy szép képet végez be, mely a bécsi világkiállításra ké-szít, s az erdélyi népéletből van merítve /…/

0318.- 1872. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Szeptember 8. 206 szám.
Úgy értesültünk, hogy Vastagh György mellett Kőváry Endre is egy erdélyi népéletből vett képet szándékszik a bécsi világkiállításra kiküldeni.

0319.- 1872. Magyar Polgár. Kolozsvár. Szeptember 25. 219 szám.
K.m.: A báj a művészeti alkotásban. Winckelmann nyomán.

0320.- 1872. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Október 15. 237 szám.
Vastagh György művész hazánkfia csakugyan becsületet szerez a magyar névnek /…/. Míg Pesten – mint olvassuk - “ Álarcos nő”-je vonja magára a műértők figyelmét, e napokban “A romok közt tanyázó cigány-család”-ot szállítja fel Bécsbe, s műtermében a népjelleg és festői népviselet remek példáját láthatjuk. “A gombászó román cigánynő”-ben /…/ Úgy halljuk a bécsi világkiállításon egymaga 5-600 négyszöglábnyi tért jegyeztetett elő magának…

0321.- 1872. Kelet. Kolozsvár. November 13. 26 szám, 1059 old.
Nn: Bukarest fogadói.
/…/ Nagyobbak, mint a pestiek. Vadnay Károly, a “Fővárosi Lapok” szerkesztője, közelebb keleten utazván, tapasztalatait érdekes és élénk tárcában írta le a “Hon”-ban.
Bukarestet – mint írja – Bécs után alkalmist a legtöbb magyar ember lakja. Rövid idő alatt ta-lálkoztunk itt magyar ügyvéddel, lelkésszel, orvossal, vendéglőssel. A legismertebb festő-fény-képészírót itt Szathmáry Károlynak hívják - jó híréről ismeretes itthon is - a legelső könyv-kereskedés cégjén Szőllősy név áll, s a jobb hotelek egyikének Lázár a gazdája. Természetesen hozzá szálltunk, a főpincér, a szobalány. Ételhordó mind magyarul beszélt velünk /… /

0322.- 1872. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. November 15. 262 szám.
Vastagh Györgyről a “T. Pr”-ben E. M. Vacano művész tollából: Vastagh György ismét erdélyi életüde jelenetet tár előnkbe a “Kalotaszegi parasztlány”- című képével /…/

0323.- 1872. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. November 22. 269 szám.
Kőváry Endre a művészet pályáján folyvást haladó szorgalmas festőnk szintén készített két szép képet a bécsi világkiállításra. Az egyiken torockói, a másikon kalotaszegi leányt ábrázol.

0324.- 1872. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. December 4. 279 szám.
y.-cz: Látogatás Vastagh György kolozsvári műtermében.
Vastagh György jeles festőnk műtermét közelebbről meglátogatva, helyesnek tartom megem-líteni, hogyan készül a tisztelt művész a bécsi világkiállításra. E rendkívül termékeny művész, kiről elég sajnos, a hazai lapok csak a külföldiek után írnak, a tavasz óta már hatodik genre-csoportozatát végezte be, a hetedik jelenleg készül.
A bécsi világkiállításra küldendő képeinek tárgyát vázlatban közlöm:
1.- A furulyázó vak koldus, téli tájképpel.
2.- A vásárból hazatérő ifjú román pár.
3.- Kártyákkal vásárba menő havasi cigányleány a dádéval.
4.- Cigány jósnő a kalotaszegi leánnyal.
5.- Gombaszedő havasi cigányleány a kis purdéval.
6.- Cigány család a romok között.
7.- Egy oláh lakodalom / ez most készül /
Vastagh György jeles művei rendesen külföldre, különösen Bécsbe vándorolnak, hol dúsan fizetik minden festményét. Úgy látszik, hogy mi magyarok még nem tudjuk eléggé pártolni mű-vészeinket, így aztán a hazai erők készítette műkincsek idegen kezekbe kerülnek. Nálunk csak akkor szólnak elismerően rollúk, midőn a külföld kifáradt már a dicséretekben. Képtáraink ré-szére is akkor iparkodunk megszerezni hazafiak remekműveit, mikor már más mondja azokat magáénak.
Vastagh úr műtermében láttunk még két szép képet Kőváry Endrétől, ő is szintén a bécsi világkiállításra készítette azokat /…/ Kőváry Endre, mint halljuk, mihelyt említett két képe elkészül, mestere után szándékszik indulni /… /

0325.- 1872. Magyar Polgár. Kolozsvár. December 25. 296 szám.
Kik érdekes és szép karácsonyi és újévi ajándékra vágynak, azoknak ajánljuk, hogy nézzék meg Demjén László könyvkereskedése kirakatában /.../ Vastagh György “Gombaszedő cigány- lány" nagy, s remek olajfestményű képét /…/

1873.

KOLOZSVÁRI KÖZLÖNY. 1873. szeptember 24-én /218 sz./, Sándor János megbízott kiadó beje-
lenti a lap megszűnését, mely 1882-ben indult újra.

0326.- 1873. Közhasznú Erdélyi Kis Naptár. Kolozsvár.
- Tanintézetek Kolozsváron:
LVII old. - A r.k. főgimnázium rajz és szépírástanítója: Propper Ferenc.
LIX old. - Unitárius Főtanoda, rajztanító a gimnáziumi osztályokban: Kőváry Endre
- Tanárképzőben. Rajztanár: Láposi Lajos
- Tanítónőképzőben rajztanár: Láposi Lajos
LXI old. - Láposi Mártonné engedélyezett Magán-növeldéje /Magyar u. 422 sz./
rajztanára: Zilahi Béla.
LXII old. - Gráf Jakabné Növeldéje /Bel-király utca /
rajztanárok: Propper Ferenc, Dőre, Gráf Jakab.

0327.- 1873. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Január 14. 10 szám.
Vastagh György a bécsi műtárlaton elért sikereiről ír a bécsi Vacano E. M. tollából származó írás a Tagespresse január 8.-i számában.

0328.- 1873. Magyar Polgár. Kolozsvár. Január 12. 9 szám.
Vastagh György képéről a következőleg ír Vacano Emil a “Tgpus”-ban:
Érzelgős írás a “Cimbalmozó cigány” című festményről.

0329.- 1873. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Január 18. 14 szám.
Vastagh György /…/ Bécsből a napokban tért vissza Kolozsvárra. Remek festőművészünk a “Cigány csapat a romok között” című festményét egy hercegnő 5000 ft-ért vásárolta meg /…/

0330.- 1873. Kelet. Kolozsvár. Február 9. 33 szám, 135 old.
Barabás Miklós.
“Perlekedési fényképek”. Előállította Márkosfalvi Barabás Miklós, fényképész és festész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Pesti köztiszteletben álló háztulajdonos. Az eredeti ok-mányok után szóról-szóra, kézirat gyanánt, lenyomtatva. Kolozsvár 1873. - című röpiratot vettük Demjén aláírásával. A röpirat egy magán-pör leírását tartalmazzák. /Demjén László és Barabás Miklós Henriett nevű leánya válóperének iratai /

0331.- 1873. Magyar Polgár. Kolozsvár. Február 14. 37 szám.
Demjén László egy röpiratban meséli el mindazon sok üldöztetést, melybe apósa, Barabás Miklós, nem akar belefáradni. E pörnek valóban szomorú részletei vannak, s egyenként kirívó bizonyságot tesznek igazságszolgáltatásunk tengődéséről. E röpirat nem valami hízelgő színbe tünteti fel Barabás Miklóst, az egykori fényképészt.
/ Magyar Polgár 1877. IX. 30, 213 szám.- Demjén könyvkereskedése, mint ezelőtt 17 évvel alapított Demjén László által, régi helyéről – Frölich-ház – a Plébánia épületébe költözött /

0332.- 1873. Magyar Polgár. Kolozsvár. Február 20. 42 szám.
Vastagh György, jeles festészünk, a bécsi művészeti körökben ismét nagy feltűnést csinált gyö-nyörű festményével /…/ “Gombaszedő cigánylány”.

0333.- 1873. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Február 21. 43 szám.
Vastagh György festőnk hazánkfia “Gombaszedő cigányleány”-ról sok szépet írtak a bécsi lapok. A “T.Pr.” E.M. Vacano emlékszik meg róla /…/

0334.- 1873. Kelet. Kolozsvár. Február 25. 46 szám, 187 old.
Vastagh György képírónk “Gombaszedő leány” című képét, Vacano Emil cigány Rubensnek nevezi /…/

0335.- 1873. Kelet. Kolozsvár. Február 27. 48 szám, 195 old.
Schivert festő és fényképész Nagy Szebenben a bécsi világkiállításra küldendő műtárgyakat 8 napra, közszemlére fogja kitenni.

0336.- 1873. Magyar Polgár. Kolozsvár. Április 11. 84 szám.
Vastagh György ismét egy szép nagy képét végzi be e napokban, mely egy havasi lakodalmas menetet ábrázol /…/

0337.- 1873. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Április 13. 85 szám.
Vastagh György /…/ a napokban fejezte be az “Oláh lakodalom” című festményét /…/ Adja a kép pontos leírását /

0338.- 1873. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Április 13. 85 szám.
Szorgalmas s fiatal festész, Kőváry Endre, a napokban szándékszik két szép képet a bécsi világkiállításra kiküldeni /…/

0339.- 1873. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Május 3. 101 szám.
Nn? Egy szegény festő.
/…/ Kit a természet tanított arra a mit tud. Ecsedi Albert a neve s Kolozsvárt lakik. Rendesen tájképeket szokott festeni, s ha elkészít vagy egyet, sorsolás utján ad túl rajtuk. Tegnap egy tájképet mi is láttunk a kávéházban /…/

0340.- 1873. Magyar Polgár. Kolozsvár. Május 9. 106 szám.
Nn: Vastagh György a “Cigány-Raphael” /tárca/
A “Gombaszedő cigánylány”-ról ír /…/ életnagyságú festmény.
Vacano Emil, a Stuttgartban megjelenő Allgemeine Fameilien Zeitung-ban a következőket írja: /…/ Vastagh 1834-ben született Szegeden. A forradalom után Szegeden megismerkedett egy Gerstenberg nevű akadémiai festővel, ki az arckép és génre szakmában, igen ismert volt /…/ Szerbián keresztül, beutazta Törökországot, azután Románián át, ismét külföldre utazott, míg végre Erdélyben állandóan megtelepedett /…/

0341.- 1873. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Május 11. 108 szám.
Vastagh György már visszaérkezett városunkba bécsi útjáról, hová remek képei elhelyezése végett nem rég utazott el /…/

0342.- 1873. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Július 6. 153 sz.
Propper Ferenc, a Polgári Iskola rajz-, és szépírás tanára, a nyári szünidő alatt, tanfolyamot nyit úgy a rajz, mint a magyar és német folyóírás tanításából. A rajzból a nevezett tanár gon-doskodása után, nem csak kezdők, hanem azok is nyerhetnek oktatást, kik némi haladást e téren tettek is. E végre 3 csoportban tartja előadásait /…/a tanfolyam július 3.-án kezdődik /…/

0343.- 1873. Kelet. Kolozsvár. Június 11. 132 szám, 533 old.
Vastagh György tehetséges festészünk a práteri műcsarnokban, híres “Gombaszedő oláh leány” című képe mellé, a “Fővárosi Lapok” szerint egy oláh lakodalmat ábrázoló képet is kiállított /…/

0344.- 1873. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Június 15. 135 szám.
A “Fonó cigánynőjé”-ről ír az “Überland Meer” folyó évi 37 számában Vacano Emil Mario.
/ leírja a képet /

0345.- 1873. Kelet. Kolozsvár. Június 20. 139 szám, 561 old.
Székely Bertalan a bajai városház számára Tóth Kálmán életnagyságú arcképét elkészítette /…/

0346.- 1873. Kolozsvári Közlöny. Kolozsvár. Július 30. 173 szám.
A bécsi világkiállításon festőművészetünk is képviselve lesz városunkból. Örömmel hozzuk tudomásra, hogy Iparkamaránk e tekintetben megfelelt e közóhajtásnak, midőn Kőváry Endre tehetséges és fiatal festőművészünket küldi fel a bécsi világkiállításra /…/

0347.- 1873. Kelet. Kolozsvár. Augusztus 31. 199 szám, 797-798 old.
Pasteiner Gyula: Munkácsy és Vastagh. / tárca /
Midőn a festészeti realizmus követői közvetlen a természethez fordulnak és művészi néze-tükkel a természet meg nem vesztegetett valósága, külső megjelenésével, mint egyedüli művé-szeti igazsággal, a stylszerű fejlődhetés legelső föltételével azonosítani törekedtek – e törek-vésben két káros befolyás veszélyének tették ki magukat /…/. Vastagh /…/ realisztikus fes-tészetében bátor kezekkel nyúlt egy nem csekély kísérlethez /…/ Vegyen búcsút művészünk a szép oláh lányoktól és két évi tartózkodás és tanulmány olaszhonban és Párizsban, bizonyára meghozza azt, ami még hiányzik. A színek iránti tisztultabb nézetet és a routint /…/

0348.- 1873. Kelet. Kolozsvár. Október 4. 226 szám, 910 old.
Szucsákon, Kelemen Benjámin birtokában két érdekes olajfestésű arckép van: az első Wesse-lényi Miklósé és kitűnő neje, Cserey Helénáé. E képeket Kelemen Benjámin Wesselényitől kapta ajándékul és halála után az Erdélyi Múzeumra hagyta.

0349.- 1873. Magyar Polgár. Kolozsvár. Október 22. 242 szám.
Vastagh György, e nagy tehetségű magyar festőnkkel a bécsi kiállítás juryja a képzelhető leg-méltatlanabbul bánt, midőn képeit, melyeknek biztosan nagy közönségük volt, merőben igno-rált, s egyetlen egyet sem ajánlott fel kitüntetésre /…/, ám a “Román lakodalom”, melyet a német Lehman műkritikus szerint, a magyar osztály legjobb genre-képének titulált – az osztrák művészegylet megvette /…/

0350.- 1873. Jónás Lapja. Kolozsvár. December 21. 51 szám, 406 old.
Vastagh György Bécsben kiállított “Cigányleányok” képe igen szép sikert arat /…/

1874.

0351.- 1874. Közhasznú Erdélyi Kis Naptár.
Rajztanítók: Kőváry Endre / Unitárius főiskola/, Láposi Lajos /tanítóképezde/, Zilahi Béla / Lá-posi Mártonné magán növeldéje/

0352.- 1874. Magyar Polgár. Kolozsvár. Január 14. 10 szám.
Urlaky János, 1848-iki honvédtiszt, később festő, a napokban meghalt Budapesten. Mint a boldogult egyik barátja értesíti lapunkat, Urlaky roppant nyomor és ínségben pusztult el a főváros és humanista falai között /…/ Urlaky, mint tudjuk, kolozsvári születésű volt.

0353.- 1874. Társadalom. Kolozsvár. Január 17. 3 szám.
Urlaki János 48-as honvédtiszt, s később festő Budapesten meghalt.

0354.- 1874. Kelet. Kolozsvár. Február 10. 32 szám, 125 old.
Prém József: Bécsi levelek. /tárca/
Vastagh György “Cigánynő”-je kevésen múlt, hogy sensatiot keltő művé nem vált. Azt hiszem önöknek, ott a Királyhágón túl már rég nem újság, hogy Vastagh György a bécsi művész-kedvelők kedvence /…/

0355.- 1874. Társadalom. Kolozsvár. Március 7. 223-227 old.
Prém József: Képzőművészeti levelek. A műtárlatok időszerűségéről ír.

0356.- 1874. Kelet. Kolozsvár. Március 20. 65 szám, 248 old.
Prém József: Az arcképekről.
/…/ Kétséget nem szenved, hogy a képírás legnépszerűbb s legelterjedtebb műfaja az arckép. Kivételes család az olyan, melynek lakosztályát egy-egy régibb, vagy újabb olajba festett arc-kép ne díszítené, melyet mégiscsak többre becsül a nagyobb olcsósága folytán különben ked-velt litográfiánál, ha mindjárt “a megszólalásig hű” és “teljesen életnagyságú”is az. Nem merjük azonban állítani, hogy e többre becsülés mindig az illetők helyes műérzékén, s nem inkább a kép nagyobb árán alapszik, mert igen gyakran tapasztalatható, hogy a nagyközönségnek az a része is, melyet mindennapi értelemben míveltnek nevezünk – az arckép egyedüli föltétlenül a “Jól találás”-t szabván – habozás nélkül a fényképre adja szavazatát, mint amely szerinte – leghívebben tünteti fel az arc vonásait. Ez pedig teljesen ferde nézet. Mert, ha eltekintünk is mind ama kellékektől, melyet a fénykép nem tüntethet fel: az mit nyújthat nem kielégítő, miu-tán a legjobb photographia is a fényoldalnak mindég tisztátlanok s hamisak s az előrészek kelleténél nagyobbak.
Midőn néhány évtized előtt a fényképezés általában elterjedni kezdett azt hitték, az arckép-festészet kora lejárt, s most, hogy az elterjedés ténnyé vált senki sem tagadhatja, hogy jó arc-kép nélkülözhetetlen föltétele, s mint egyszersmind művészeti adalék, csak a phantasia s az emberi kéz adhatja meg. Nincs nevetségesebb balhit, mind az, hogy a lelketlen gép, az élettelen fény: arcképben lelket és életet varázsolhat /…/
Folytatás: II. 21/ 66 szám, 251 old.- / Az arcképfestés történeti áttekintése /
22 / 67 szám, 252 old. - / idem /
III. 24 / 68 szám, 259 old. - / idem /
25 / 69 szám, 263 old. - / idem /
IV. 27 / 70 szám, 268 old. - / Bőven ír Mányoki Ádámról, 1637-1757 /
V. 31 / 73 szám, 279 old.

0357.- 1874. Kelet. Kolozsvár. Április 5. 77 szám, 297 old.
Vastagh György képíró jelenleg a fővárosban időzik. Közelebbről gr. Zichy életnagyságú arc-képét készítette el Fiume részére.

0358.- 1874. Magyar Polgár. Kolozsvár. Július 7. 151 szám.
Propper Ferenc rendes rajz és szépírás tanár, a nyári iskolai szünidő alatt a rajzból és német írásból is oktatást adand, havi 2 ft-ért. Propper lakik a Kul-magyar utca 3 szám alatt.

0359.- 1874. Kelet. Kolozsvár. Október 2. 223 szám, 869 old.
Nemes György rajztanár és fiatal író, a marosvásárhelyi Polgári Iskola rajztanárává válasz-tották meg.

0360.- 1874. Magyar Polgár. Kolozsvár. Október 6. 226 szám.
A festészet barátainak egy érdekes hírt hozunk. Szathmári Károly hazánkfia, ki régi időtől fogva Bukarestben él, s ott a leglátogatottabb műterme van, közelebbről Londonba utazik, hogy ott bemutassa aqvarelle-képeit, melyből gyönyörű gyűjteménye van. Szathmári személyes ígéretét bírja lapunk szerkesztője, hogy útjába meglátogatja Kolozsvárt, Nagy-Váradot és Pestet. Mindenütt kiállítást fog rendezni képeiből, melyek valóban remekek. Szathmári Károly e szerint, mint kolozsvári születésű művész, szülővárosában fogja legelőször bemutatni műveit.

0361.- 1874. Magyar Polgár. Kolozsvár. Október 22. 240 szám.
Szathmári Károly hazánkfia, kiről említettük, hogy Bukarestből Kolozsvárra jön képeit kiállítani, mint halljuk, 80 aqvarelle-képet hoz magával /…/ A jövő hó elején várják barátai.

0362.- 1874. Kelet. Kolozsvár. Október 28. 245 szám, 957 old.
A nemrég elhunyt Krémer Ferenc – az Iparos Egylet néhai elnöke – arcképét készítette el Vastagh György, melyet az Iparos Olvasó Egylet helyiségében közelebb /…/ fog leleplezni.

0363.- 1874. Magyar Polgár. Kolozsvár. Október 29. 246 szám.
Krémer Ferenc, Amerikát megjárt szabómester /elhunyt 1874-ben / arcképét Vastagh György elkészítette /…/

0364.- 1874. Kelet. Kolozsvár. November 10. 256 szám, 1001 old.
Kolozsvárra hozzák a Képzőművészeti Társulat vidéki kiállítását Temesvárról. Legalább így írta az “Ellenőr”.

0365.- 1874. Kelet. Kolozsvár. November 22. 273 szám, 1069 old.
Szathmári Pap Károly, elismert hírű hazánkfia, ki 31 éve telepedett meg Romániában s legki-vált a nép és táj-jellegi festészet terén érvényesíti művészetét, Európa nevezetesebb államaiban körutat tesz s aqvarelle képeit, fel egész Angliáig be akarja mutatni. Románia eredeti szép sajátságai, vízesések, tájak, ó építmények bő anyagot szolgálnak a művész tehetségeinek s legkivált a most uralkodó Károly műpártolása mellett nagyszámú festmény készült el, melyeket Szathmári a művészet iránt érdeklődő közönségnek be kíván mutatni. Körútját szülötte földjén kezdé meg s szép kiállítása már holnap szemlélhető lesz a városi Redoutte nagy termében. Elő-re is felhívjuk közönségünk figyelmét e kedvező alkalomra, képzőművészeti tekintetben oly kevés élvezet kínálkozván számunkra városunkban.

0366.- 1874. Kelet. Kolozsvár. November 25. 269 szám, 1053 old.
Id. Marselek Ferenc / a festőművész nagyapja /, volt városi tizedkapitány jelen hó 22-én, 77 éves korában elhunyt /…/

0367.- 1874. Magyar Polgár. Kolozsvár. November 28. 272 szám.
Szathmári Károly hazánkfia, Románia fejedelmének udvari festője, ma Kolozsvárra megérke-zett, s magával hozta azokat a gyönyörű képeket, melyeket Londonba visz kiállítani. E képek itt lesznek kiállítva a Redoutte-ban, s talán vasárnap már megtekinthetők lesznek.

0368.- 1874. Magyar Polgár. Kolozsvár. November 29. 273 szám.
Nn: Aqvarelle kiállítás.
A következő sorok közlésére kérettünk fel: Van szerencsém jelenteni Kolozsvár város nagy-érdemű közönségének, hogy természet után festett aqvarelle képeimet, melyek 35 év fáradozá-sainak gyümölcse, Londonba szándékszóm vinni. Mielőtt azonban műveimet külföldre vinném, kedves kötelességemnek ismerem, szülőföldemen is bemutatni azokat. Képeimet a Városi Vigadó nagytermében állítottam fel, s azok vasárnap, november 29.-től, december 8.-ig lesznek láthatók. Belépési díj 50. kr., diákok 30. kr. Teljes tisztelettel: Szathmári P. Károly.

Életrajzi adatok: Szathmári Pap Károly Kolozsváron született oly családból, melynek tagjai mindig a tudományokkal foglalkoztak. Tanulmányait Kolozsváron végezte, s előbb a Guberni-umnál, később a Thesauriátusnál szolgált, ez utóbbi helyen leginkább azért, hogy alkalma le-hessen a szebeni Bruckenthali-féle képtárt tanulmányozni. Szebenből Bécsbe, az akkori udvari kancellriához ment, de Bécsben is többet tanulmányozta a festészeti akadémiát, s a jeles képtár műveit, mint a kencellária poros iratait. Bécsből Olaszországba ment, s négy évig Velence, Florenz s Rómában, kizárólag csak festészettel foglalkozott, s csak ezután tért vissza Kolozsvárra, hol három évig dolgozott, mint festő. Nemsokára fordulópont következett be életében. Véletlenségből Előpatakára ment, s itt néhány előkelő román családdal ismerkedett meg, kik Bukarestbe hívták meg, s midőn ott elhalmozták jól jövedelmező munkákkal. 1849-ben az orosz-török hadsereg Romániát elfoglalta, s ez alkalommal megrendelést kapott a török hadsereg hadosztályaitól egy albumot elkészíteni az orosz cár számára. Az album pompásan sikerült, s az orosz cár gazdagon megfizette, s ezen felül egy nagybecsű briliáns gyűrűt küldött a művésznek. Később az albumot elkészítette a szultánnak is /…/

0369.- 1874. Magyar Polgár. Kolozsvár. December 1. 274 szám.
Szathmári Pap kiállítása vasárnap nyílik /…/

0370.- 1874. Kelet. Kolozsvár. December 2. 275 szám, 1077 old.
Szathmári P. Károly művész hazánkfia képkiállítása a Redoutte nagy termében általános feltű-nést kelt s nem is alaptalanul. Már az a néhány mutatvány kép is, mely a Lyceum nyomda főtéri központi irodájának kirakatában látható, hivatva van a kíváncsiság fölkeltésére, a kiállítás maga azonban oly változatos szín- és alakpompát tár elénk, mely e nemben valóban ritka élményét nyújt. Az aqvarelle festészet természetes előnye: a színezés lágysága tetszetős bájt kölcsönös e képeknek, melyek még amellett a tárgy újdonságszerűségével és eredetiségével is dicsekedhet /…/ Belépési díj 50 krajcár /…/

0371.- 1874. Magyar Polgár. Kolozsvár. December 4. 277 szám.
Szathmári P. Károly kiállítása csak vasárnap d.u. 2 óráig lesz nyitva /…/

0372.- 1874. Magyar Polgár. Kolozsvár. December 5. 278 szám.
Szathmári P. Károly képei után mind egyre jobban kezd érdeklődni a közönség. A napokban Szathmári úr egy pár arcképet is vett fel kolozsvári úrhölgyekről /…/

0373.- 1874. Kelet. Kolozsvár. December 6. 279 szám, 1098 old.
Városunkban a Képzőművészeti Társulat kiállítást azért nem rendezhet, mert mint hétfőn tar-tott választmányi gyűlésén be lett jelentve, az alkalmas helyiség hiánya miatt az utolsó percben fel kellett hagyni a kiállítás tervvel.

0374.- 1874. Magyar Polgár. Kolozsvár. December 6. 279 szám.
K. Papp Miklós: Egy magyar festő külföldön. /tárca/
/…/ Az ősz folyamán meglátogattam Bukarestet, részint azért, hogy részt vegyek a lövész versenyen, részben azért, hogy tapasztalatokat nyerjek a román viszonyokról /…/ Egy reggel a “Grand Hotel de Bulevard” előtt reggeliztem /…/ midőn egy ismeretlen bemutatkozott: Én Szathmári Károly festő vagyok, örömmel hallom, hogy itt vannak, s jöttem üdvözölni magukat /…/ Leírja a Szathmári műtermében tett látogatást.

0375.- 1874. Magyar Polgár. Kolozsvár. December 8. 280 szám.
/…/ A kiállítás közkívánatra, még egy hétig nyitva lesz /…/

0376.- 1874. Kelet. Kolozsvár. December 12. 283 szám, 1201 old.
Szathmári P. Károly gyönyörű aqvarelle képeinek valóban megtekintésre méltó kiállítása már csak vasárnap estig lesz nyitva /…/

0377.- 1874. Magyar Polgár. Kolozsvár. December 16. 286 szám.
/…/ Szathmári P. Károly Nagy-Enyedre utazik, s ott pár napot tölt barátai körében. Innen visszatérve, a megrendelt arcképek elkészítéséhez fog, melyek annyira felszaporodtak, hogy Szathmárinak legalább egy hónapot kell Kolozsváron töltenie /…/

0378.- 1874. Magyar Polgár. Kolozsvár. December 25. 294 szám.
Szathmári P. Károly visszatért Nagy-Enyedről, hol szintén bemutatta aqvarelle gyűjteményét /…/ Jelenleg műtermét a Biasini szállóba tette át.

0379.- 1874. Magyar Polgár. Kolozsvár. December 30. 297 szám.
Szatmári P. Károly ismét ki fogja állítani képeit, még pedig úgy, hogy a befolyt jövedelem a kolozsvári Nőegylet és Árvaház közt fog megosztani. A kiállításra most keresnek alkalmas helyiséget.

1875.

0380.- 1875. Közhasznú Erdélyi Kis Kalendárium. Kolozsvár.
Rajztanárok:
- Református Főtanoda: - Ráczkövi Sámuel és From Lajos
- Unitárius Főtanoda: - Kőváry Endre.
- Tanítóképezde: Sárdi István.
- Tanítónőképezde: Láposi Lajos

0381.- 1875. Magyar Polgár. Kolozsvár. Január 1. 1 szám.
Szathmári P. Károly levele /…/ Több oldalról szólítottak fel, hogy gyűjteményemet újból állí-tsam ki /…/ 1-től 10-ig ki fogom állítani és a jövedelmét a Jótékony Nőegylet és a Leány Árva-ház részére ajánlom fel. A kiállítás a Bel-közép utcában, a dr. Adler-háznál tekinthető meg.

0382.- 1875. Kelet. Kolozsvár. Január 3. 2 szám, 7 old.
Szathmári Pap Károly jeles festész hazánkfia kitűnően sikerült aqvarelle képeit január 1-től 10-ig az Adler-házban / Közép utcában / közkívánatra újra kiállította és pedig a jövedelmet jóté-kony célra, a helyi Nőegylet és árvaház javára ajánlja fel. Nem mulaszthatjuk el utólag felhívni olvasóink figyelmét a kétszeresen nemes alkalomra, ahol a művészi kivitelű tájképeken kívül egyes tanulmányfők, ethnographiai képek, különböző típusok képviselnek, s ami még a hazai művészeinknél is ritka, be van mutatva a magyar népviselet is több példányban, így a “szegedi paraszt” és az “alföldi kanász”, a “torockói leány” megtekintésére figyelmeztetjük olvasóinkat. Fájdalom, sok kitűnő festészünk mind inkább idegen nemzetiségek bemutatását tartja szem előtt, így a jeles Koller is sok kitűnő képet mutatott be a román és a szász népviseletből, de na-gyon kevés magyart és még kevesebbet a székely népéletből, pedig van ám ott is elég. Felhív-juk e körülményre körünkbe időző festész hazánkfia figyelmét is, ki különben e tekintetben dicséretes kivételképp itt mulatása alatt is több ilyen nemű képet készített, melyek szintén ki lesznek állítva. Belépési díj 50 krajcár, ifjúság 30 krajcár.

0383.- 1876. Magyar Polgár. Kolozsvár. Január 4. 2 szám.
Nn: Irodalmi és művészeti viszonyaink a múlt évben.
/…/ A képzőművészetre is jobb jövő hajnala volt ez az év. Palotája ott épül a sugár uton. Az ország végre belátta, hogy a művészet ezen szép ágának fejlesztésére is kell tenni valamint /…/ Festőink – mint az évi kiállításaink is bizonyítják – nemcsak számban, de művészi értékben is gyarapodnak /… Munkácsy és Zichy …/ Kezdetleges állapotban levő szobrászatunk Izsó halálával alig pótolható veszteség érte /…/

0384.- 1875. Kelet. Kolozsvár. Január 5. 3 szám, 11 old.
Nyilvános köszönet jeles aqvarelle festő hazánkfiának, Szathmári Pap Károly úrnak, a helybeli hírlapban is ismertetett emberbaráti tette iránt, a Jótékony Nőegylet és az árvaház elnöksége azon óhaj kíséretében fejezi ki őszinte köszönetét, bár városunk vagyonosabb mívelt osztálya a képgyűjteményt sűrűn látogatva és minél több sorsjegyet venne, mert általa e két nemes intéz-mény céljait segítené /…/

0385.- 1875. Kelet. Kolozsvár. Január 8. 5 szám, 18 old.
Nn: Szathmári pap Károly képei.
“ A művész hazája a nagyvilág”, ezt ha nem is tudnák, megtanítja reá Magyarország. Fájdal-masan esik minden igaz érzelmű hazafinak a tudat, hogy e nemzet itt a Kárpátok között, mely annyira óhajtaná magát műveltnek nevelni, képtelen az anyai háznál eltartani művészeit. Koldu-sok vagyunk-e, vagy még nem fejlődött ki érzékünk a művészet iránt, nem szitta vérében a nemzet az ösztönt, hogy önkéntelenül megragadja lelkét a művészet csodás hatalma? Bizony mind a kettő.
Hol van nálunk a minden tehetős országban faltalálható mecénások serege, mely rajongva az égi szép iránt, asztalához hívná, gazdagon megjutalmazná, tenyerén hordozná a hazánk szerencsés fiait, kiket a művészet örök kincsével ajándékozott meg az Isten? És hol van nálunk a nép, mely csak egyszerű darócban van öltözve s mégis rajonként járja be egy-egy nagy város képgyűjteményeit? Nálunk az arisztokrácia nem volt elég zsarnok, hogy a nép zsírján dúsgaz-daggá lehessen és gazdasági, meg ipari életünk nem elég fejlett, hogy zsarnokság nélkül is dúsgazdagokat teremthessen. És a nép, az a nép, mely kellően ugyan fizetni nem tud, de mégis érzi a művészet becsét, bámul és dicsőit, ez a nép csak akkor sarjadzik fel, mikor katonáink tájékozni fogják tudni magukat a földabroszon /…/ És itt van Szathmári egy elismert művész, egy nem mindennapi tehetség, s ő is kénytelen volt egy idegen országban szerezni magának ne-vet. Románia jobban meg tudta jutalmazni csupán művészetéért, mint mi, kinek ez kötelessége lett volna /…/ Most már, mint hajlott karú ember, tér ismét körünkbe, hogy felmutassa babér-koszorúit, melyekkel külföldön tisztelték meg. Ott találjuk képtárában művészi vonásokkal megörökítve Románia fővárosát, s annak minden nevezetességét /…/ Alig van festőnk kit kez-detben méltóképpen megbecsültünk volna nagyságukkal, midőn már a külföld is elismerte azt.

0386.- 1875. Kelet. Kolozsvár. Január 9. 6 szám, 22 old.
A képíró művészet minden varázsa az ismeretes és köznapias megeszményesítésben áll: vá-szonra venni a természetet úgy, hogy a mit alkotunk szebb legyen magánál a természetnél és mégis természetes legyen. Az emberi lélek gyönyöreit mindig csak a földi ismert tárgyak körül leli fel , s a mint ember képére alkatatja Istenét, vagy emberektől kölcsönzi a maga elé tűzött magasztos célt, úgy a művészetben is csak az bűvöli el, mi az életében is meghatotta. A művész feladata tehát nem más, mint hogy érzékkel bírjon a természet azon tüneményei iránt, melyek lebilincselik a bennünk lakozó szellemet s képesek ezen tüneményeket utánozni, csoportosítani s mint egy egészt, elönkbe tárni. Sokat beszéltek annak idején, hogy a fény-képészet megbuktatja a festészetet. Való, hogy a mennyiben a másolás lépcsője és kenyér-kereseti ága volt a festészetnek, Daguerre találmánya ártott ennek, de a valódi képíró művé-sznek sohasem fog ártani, mivel ez alapján a természet ritka adományába találja.
Tekintsünk végig a fényképek bármely nagy halmazán, egyikben sem fogunk feltalálni, ha ugyanazon a természetnek közvetlen másolatai – s valódi művész egyetlen képével sem párját, mivel a természet maga sohasem tud szépségeiből annyit csoportosítani össze, mint a lángelme alkotta ereje /…/ Szathmári képeiről elmondhatjuk, hogy szebbek, mint tárgyai, azaz művein megtetszik a mesterkéz /…/ Szathmári angol modorban, vízfestékkel dolgozik /…/
Folytatás: 1875. január 10. / 7 szám, 26 old.

0387.- 1875. Kelet. Kolozsvár. Március 10. 56 szám, 223 old.
A marosvásárhelyi közönség ritka műélvezetnek néz elé, amennyiben Szatmári pap Károly művész hazánkfia kirándulást tesz az említett városba, aqvarelle képeit kiállítandó. A kiállítás jövő szombaton és vasárnap, azaz f. hó 13-iki és 14-ik napjain lelend /…/
A Kolozsvári Nőegylet következő levelet intézte Szathmári Pap Károlyhoz:
Tisztelt Művész Úr!
A Kolozsvári Nőegylet választmánya nagy örömmel és méltányolással fogadta tisztelt művész hazánkfiának azon nemes tettét, mely szerint egyik szép és becses festményét egyletünknek és a helyi Leányárvaház Egyletnek ajándékozni szíveskedett. A festményt sorsolás útján értékesítette, minden egylet 110 ft. 50 x. segedelemben részesült.

0388.- 1875. Magyar Polgár. Kolozsvár. Március 10. 56 szám.
Szathmári P. Károly szép aqvarelle képeit a napokban Marosvásárhelyre viszi át, s pár napra ott fog kiállítást rendezni /…/

0389.- 1875. Kelet. Kolozsvár. Március 19. 64 szám, 255 old.
Nn: Orlay-Petris Soma Petőfi portréja.
Megvette a kormány a képet 500 forintért. A képet Orlay 1849-ben, természet után festette… Orlay fenntartotta magának a jogot, hogy a festmény után fényképi másolatokat készítsen.

0390.- 1875. Magyar Polgár. Kolozsvár. Március 19. 64 szám.
Orlai-Petrics Soma 1849-ben lefestette Petőfi Sándor arcképét, természet után. Az olajfestmény igen hűnek találtatott sokak által. A kormány közelebbről 500 ft-ért vette meg a képet és a Nemzeti Múzeumnak adományozta. Orlai főntartá a jogot, hogy a képről fény-képeket készítsen, melyet árúba szándékszik bocsátani.

0391.- 1875. Kelet. Kolozsvár. Április 23. / ? sz./ , 369 old.
Szathmári pap Károly festőművész hazánkfia, képeit a jövő vasárnap Deésen és hétfőn Sza-mosújváron állítja ki közszemlére. A nevezett városokban falragaszok fogják hirdetni a kiállítás helyét /…/ Ezekben a képekben néhány hónap múlva London fog gyönyörködni /…/

0392.- 1875. Magyar Polgár. Kolozsvár. Április 23. 92 szám.
Szathmári P. Károly még két erdélyi várost kíván meglátogatni /…/ Déset és Szamosújvárt. Mindkét helyen egy-egy napig lesznek képei kiállítva, még pedig Désen április 25-én, Szamosújváron április 26-án /…/

0393.- 1875. Magyar Polgár. Kolozsvár. Április 29. 79 szám.
Vastagh György jelenleg Pesten mulat, s a Képzőművészeti Társulat helyiségében legközelebbről két művét állítottak ki /…/

0394.- 1875. Kelet. Kolozsvár. Május 4. 101 szám, 400 old.
Vastagh György a kitűnő magyar genrefestőnk, kinek rajzait sűrűn közlik egymásután a kül- és belföldi lapok, néhány nap óta a fővárosban időzik. A képzőművészeti tárlatában jelenleg két festménye van kitéve: egy rococcó női fej s egy havasalföldi cigánylány /…/ Vastagh itthon te-lepszik meg, s rendesen fog arcképfestéssel foglalkozni /…/ Örömmel üdvözöljük a magyar fővárosban, hol hosszabb ideig fog dolgozni.

0395.- 1875. Magyar Polgár. Kolozsvár. Május 4. 101 szám.
Vastagh Györgyről a lapok mind több elismeréssel írnak /…/ s a magyar fővárosban hosszabb ideig fog tartózkodni.

0396.- 1875. Magyar Polgár. Kolozsvár. Május 4. 101 szám.
Szathmári Pap Károly a napokban távozott el körünkből. Aqvarelle képeit nemsokára Aradon s Pesten is bemutatja /…/

0397.- 1875. Magyarország és a Nagyvilág. Budapest. Május 11. 19 szám, 236 old.
Vastagh György kitűnő genrefestő néhány nap óta a fővárosban időz. A képzőművészet tárlatában 2 képe van kitéve: egy rococcó női fej és egy havasalföldi cigányleány /…/. A fiatal festőnemzedékkel ellenkezőleg, Vastagh itthon telepedik le, s rendszeresen fog arcképfestéssel foglalkozni, mely ága e művészetnek Budapesten már-már elenyészőben van.

0398.- 1875. Kelet. Kolozsvár. Június 9. 129 szám, 509 old.
Vastagh György tehetséges festőnk Budapesten legközelebb Agay és Király Pál arcképét fes-tette meg /…/

0399.- 1875. Kelet. Kolozsvár. Június 14. 84 szám, 337 old.
Az Országos Községtanodai Tanáregylet a közoktatásügyi minisztérium segítségével, országos középtanodai rajzkiállítást rendez Budapesten 1875. augusztus 3-10.-e között.