0900.- 1895. Kolozsvár. Kolozsvár. Május 14. 110 szám.
Nn: Műtárlat Kolozsvárt.
/…/ Megnyitó 19-én /…/

0901.- 1895. Ellenzék. Kolozsvár. Május 15. 110 szám.
A Nemzeti Szalon első vidéki kiállítását Kolozsváron fogja rendezni /…/ Megnyitó május 19-én vasárnap /…/

0902.- 1895. Kolozsvár. Kolozsvár. Május 17. 113 szám.
Nn: Magyar művészek Kolozsvárt.
Le fog jönni a megnyitóra: Alpár Ignácz, Benczúr Gyula, Marghitay, Vastagh, Mesterházy.

0903.- 1895. Ellenzék. Kolozsvár. Május 17. 112 szám.
Nn: Magyar művészek Kolozsvárt.
Legkevesebb 10 neves magyar képzőművész lesz itt a megnyítón: Alpár Ignác, Benczúr Gyula, Marghitay, Vastagh, Mesterházy /…/

0904.- 1895. Kolozsvár. Kolozsvár. Május 18. 114 szám.
Nn: Képkiállítás – megnyitás előtt. /cikk/
A vén Redoutte ócska terme, a maga keservesen vörös falaival eleven, érdekes képet mutat most. Oly képet, melyben 140 db. szebbnél-szebb kép van, genre-kép, arckép, szentkép, táj-kép /…/ rossz világításban, vörös falak hátérrel /…/. Vastagh György három arcképe /…/ “Vojnoch Sándor és neje”, illetve, leánya, e “Vastag Józefin” arcképei. /…/ Kőváry Endre “Brandt doktor” arcképével van jelen /…/ Genre-képek sokkal nagyobb számban vannak kép-viselve, s főleg Kacziány Ödön munkái jelesek /…/

0905.- 1895. Ellenzék. Kolozsvár. Május 18. 113 szám.
/…/ A képeket most rendezik a Redoutte nagytermében /…/ Vastagh György és Kacziány nem győzik eléggé panaszolni, hogy a Redoutte nagyterme, kettős kicsiny ablakával, rossz vörös színével mennyire nem alkalmas képkiállításra /…6 Kőváry Endre is kiállítja Brandt dr. arcképét /…/

0906.- 1895. Kolozsvár. Kolozsvár. Május 20. 115 szám.
Nn: A képkiállítás megnyitása.
/…/ Megnyitó beszédet mondott Vastagh György és Széchy Károly dr. /…/ D.u. 2 órakor lakoma Nagy Gábor Központi Szállodájába volt, ahol Pongrácz Lajos zenekara játszott /…/ Pohárköszöntöt mondott: Széchy Kálmán dr. a művészekre és Vastagh Györgyre, Vastagh György Kolozsvár közösségére, Groisz Gusztáv a hadseregre, Dobosfy Gyula a rendezőbi-zottságra, Kacziány az egyesület jelenlevő tagjaira, Fekete Nagy Béla az első képvásárlót, Hevesi Józsefet méltatta, Alpár Ignácz a város szép fejlődését biztosító vezetőket, s főleg Gyarmathy Miklóst köszöntötte, Szvacsina Géza Kőváry Endrét, Fekete Sándor, a fiatal Marselek Endrének kívánt égésséget és jó munkát /…/

0907.- 1895. Ellenzék. Kolozsvár. Május 20. 114 szám.
Nn: A Nemzeti Szalon. A kiállítás megnyitása.
/…/ Az arisztokrácia körében nem nyilvánult meg ugyan semmiféle érdeklődés a kiállítás iránt, de annál nagyobb számban jelentek meg az egyetemi tanárok és a közép osztály intelligens elemei. 11 órakor Szvacsina Géza helyettes polgármester nyitotta meg /…/ Vastagh György válaszolt /…/

0908.- 1895. Kolozsvár. Kolozsvár. Május 21. 116 szám.
A tegnap a borús idő miatt nem volt közönség /…/ ma mér többen voltak /…/

0909.- 1895. Ellenzék. Kolozsvár. Május 22. 116 szám.
A kiállításról az egyetemen dr. Széchy Károly irodalom tanár, előadást fog tartani /…/

0910.- 1895. Kolozsvár. Kolozsvár. Május 24. 118 szám.
A tegnap a helyi arisztokrácia és intelligencia szép tábora látogatta, élén Béldi Ákos főispánnal - aki nem volt a megnyitón – és nejével, kiket Kacziány Ödön kalauzolt. /…/ Eddig 10 képet vásároltak meg /…/

0911.- 1895. Ellenzék. Kolozsvár. Május 24. 117 szám.
Rentz János: A festőművészetről, tekintettel a Nemzeti Szalon képkiállítására. /tárca/
/,,,/ Marselek Endre “Ájtatosság” című képe, mely ha színezés tekintetében kívánni valót is hagy, de távlatozás és e mellett jellemzés biztos kifejezés tekintetében kiváló munka /…/ Kőváry Endre “Az első szerelmi nyilatkozat” című képe érdemel dicséretet /…/, Kriesch Aladár tehetséges /…/ Sárdi István “Esti tájkép” című munkáját Sándor József vette meg /…/. A tárlat újabban Gráf Jakab vízfestményével gazdagodott, mely a lerontott régi kolozsvári bástyákat ábrázolják, valamint Jakab Béninek egy “Cigány portré” című munkájával /…/

0912.- 1895. Kolozsvár. Kolozsvár. Május 25. 119 szám.
A képkiállítás névsorát vettük, mely szerint 146 szép és értékes kép van kiállítva a Redoutteban /…/ A Nemzeti Szalon inkább sok, de kisebb, semmit nagy, de aztán drágább képet hozott ide kiállítani /…/

0913.- 1895. Ellenzék. Kolozsvár. Május 25. 118 szám.
Széchy Károly dr. előadása a képkiállításról. Kritizálja a rendezőket, mivel csak olcsó képeket állítottak ki, ugyanakkor dícséri Marselek és Kőváry munkáit. Mint írja 146 kép van kiállítva.

0914.- 1895. Ellenzék. Kolozsvár. Május 30. 122 szám.
Dr. Papp Károly: Marselek Endre.
Két kiállított képéről ír Szundikáló vén mama ki leejtette kötését “Jó segítség” és Öreg úr ki bibliát olvas “Ájtatosság”.
/…/ Pompásan kidolgozott, eredeti alkotás mindkettő /…/ Atyja, a Sétatér utcában lakó, idősebb Marselek Ferenc, akit megörökített az egyik képen. Három fiú közül elindult a középső elemi és középiskolában tanulni a helybeli unitáriusoknál végzett /…/ ahol az év végi rajzkiállításokon mindig kitűnt /…/ Atyja fotográfus mesterségének “titokteljes” dolgai keltet-ték föl benne a vágyat a rajz és festészet iránt /…/ első mestere keresztapja, Kőváry bácsi volt. 1889-90-ik év szeptemberében a fővárosi rajztanítóképző diákja lett. Marselek itt alig időzött tovább egy félévnél, részint a tanítás túl merev sablonja, meg az anyagiak is visszahozták haza. 1892-ben saját költségén Münchenbe ment /…/ Előbb egy privát mester, a kitűnő miniatűr és arcképfestő Knierr műtermében dolgozott, ki mint délmagyarországi születésű, kiváló barátja és pártfogója ma is /…/ Egy teljes évet töltött Knierrnél /…/ majd 1893 októberében a Festő Akadémiára iratkozott be, Löfft igazgató elnöklete alatt. Höckner genre-festő iskolára való föl-vételre mintegy 25-ön voltak /…/ 1894 júniusáig tanult itt, Peielle Róbert, Ács Ferenc, Veress Zoltán, Frőlich Vilmos kolozsvári, Lenkey Ödön, az 1848-as hős unokája, és Tegyei Lajos dunántúli fiatal társaival. Ekkorbóli, jórészt szénrajzai töltik be szobája egyik falát, mely egyik oldal nyílója, az első mester, Kőváry bácsi Sétatér utcai műtermének.

0915.- 1895. Ellenzék. Kolozsvár. Május 30. 122 szám.
/../ A kiállítást nem látogatta úgy a közönség, mint ahogy megérdemelné. Képet is olyan kevesen vettek, hogy jövőre bizonyára meggondolják, hogy rendezzenek ismét kiállítást /…/

0916.- 1895. Ellenzék. Kolozsvár. Május 31. 123 szám.
/…/ Naponkint 80-100 ember látogatta /…/ kivéve vasárnap és ünnepnapokon, amikor 150-200 látogatója is volt a Szalon kiállításának.

0917.- 1895. Kolozsvár. Kolozsvár. Június 4. 126 szám.
Már megkezdték a Nemzeti Szalon által rendezett képkiállítás anyagának csomagolását. A képkiállítást holnap zárják. Általában el lehet mondani, hogy a kiállítás sikerült. Képet vásárol-tak 15-öt, ami kezdetnek elég szép eredmény és a mi viszonyainkhoz képest, kielégítő.

0918.- 1895. Ellenzék. Kolozsvár. Június 1. 124 szám.
Torda-Aranyos vármegye, május 28-án, megrendelte Kriesch Aladár festőnél a tordai ország-gyűlés képének megfestését /…/

0919.- 1895. Ellenzék. Kolozsvár. Június 6. 127 szám.
Kriesch Aladár, Kriesch János műegyetemi professzor fia, már egy sor munkával kitűnt. A most készülő tordai országgyűlés című kép skicceiről Benczúr Gyula is elismeréssel szólt /…/

0920.- 1895. Kolozsvár. Kolozsvár. Július 5. 151 szám.
Roskovics Ignác, az “Unió”-kép elkészítése érdekébe Kolozsvárra érkezett /…/

0921.- 1895. Kolozsvár. Kolozsvár. Július 5. 151 szám.
Vastagh György: A Nemzeti Szalon köszönete. /levele/
/…/ Teljesen tudatában voltunk azon nehézségeknek, melyekkel meg kellett küzdenünk, s kétkedő reményekkel kezdtük meg a kiállítás előmunkálatait. Eleve lemondtunk az anyagi haszon reményéről is /…/ célunk csupán az volt, hogy megtörjük a közönyt, mellyel a nagyközönség a képzőművészet iránt viseltetik. Alig kezdtük meg a kiállítás előmunkálatait, máris kellemesen csalódtunk /…/ dicséri a kolozsvári elöljárók pozitív hozzáállását.

0922.- 1895. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Július 6. 152 szám.
Roskovits Ignácz Kolozsvárra érkezett az Unió-kép adatgyűjtése végett /…/

0923.- 1895. Kolozsvár. Kolozsvár. Július 17. 161 szám.
Nn: A Nemzeti Szalon. /tárca/
Leírja az Egyesület történetét.
/…/ E hó 12-én egy éve annak, hogy megtartotta alakuló ülését, ekkor tagjainak száma 473 volt. /…/ 1894 végén 638 tagja volt, mely ez évben, márciusig 899-re szaporodott /…/ közülük 3-an meghaltak, így számuk jelenleg: 896. /…/ tiszteletbeli tag: 1, kézpénzzel alapítóul be van jegyezve: 17, műtermékkel alapítóul: 89, /…/ fővárosi rendes tag van 712, míg vidéki rendes tag van 78 /…/ 1894. október 27-én nyílt meg, december 7-én záródott be kiállításuknak első sorozata, melyen 66 művész, 166 műtárggyal vett részt. E sorozatot a 40 nap alatt 3890 személy látogatta. Az összesen 20. 575 ft. értékű műtárgyból 32 kelt el, 2970 ft. értékben /14%/. A második sorozat a karácsonyi művásár alkalmával nyílt december 14-én, és e hó 18-ig tartott nyitva. Összesen 269 művész állított ki, de csak 1145-őn látogatója volt /…/ 54 művészi alkotás kelt el 4380 ft értékben.

0924.- 1895. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Augusztus 3. 176 szám.
Istvánffy Gyula festőművész ma az EKE megbízásából Dombhátra és Radna Borszékre utazott, hogy az egyesület két fürdőjéről képet rajzoljon /…/

0925.- 1895. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Augusztus 5. 177 szám.
Góró Lajos budapesti festőművész ma reggel érkezett Kolozsvárra, az EKE nagy millenáris munkája számára megfestendő tájak végett Erdélybe tett körútjáról.

0926.- 1895. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. Augusztus 16. 186 szám.
Kriesch Aladár festőművész, néhai Kriesch János műegyetemi tanár és kiváló természettudós fia, tegnap d.u. tartotta esküvőjét a Főtéri rom. cath. Templomban Újvárosi Ilka kisasszonnyal. Az esküvőn, mint násznagyok Abt Antal és Szamossy János egyetemi tanárok szerepeltek /…/

0927.- 1895. Ellenzék. Kolozsvár. Szeptember 6. 202 szám.
Dr. Kenyeres Balázs, a kolozsvári egyetem orvosszaki tanára, Budapesten elvette Vastagh Josefint, Vastagh György festőművész leányát /…/

0928.- 1895. Kolozsvár. Kolozsvár. Szeptember 14. 210 szám.
Biasini Mari Münchenből Kolozsvárra érkezett. A legutóbbi három hetet a Bécs melletti Hietzingben töltötte, hol megfestette gróf Goluchowsky Agenor külügyminiszter nejének és kis fiának arcképét.

0929.- 1895. Erdélyi Napló. Kolozsvár. Október 10. 9 szám.
Nn: Festőművész Déván.
Pataky László, az ismert festőművész a nyarat Párizsból hazatérte után Borbereken tölté, a napokban pár napig Déván időzött, meglátogatta a várat /…/

0930.- 1895. Szilágy. Zilah. Október 13. 42 szám.
K. Kovács István festőművész, vármegyénk szülöttjének Csillag utcai műtermében sok szép és érdekes festmény van kiállítva.

0931.- 1895. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. November 21. 258 szám.
Ürmössy Lajos: A kereszténység befolyása a képzőművészetre.

0932.- 1895. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. November 28. 264 szám.
K. E.: A Nőemancipáció. / Nők a képzőművészetben /

0933.- 1895. Erdélyi Napló. Kolozsvár. December 4. 56 szám.
Mint örömmel értesültünk, Munkácsy Mihály megígérte az EMKE-nek, hogy hazaérkezve kö-zelebbről városunkban felolvasást fog tartani Magyarországnak a külföld előtt való jó hírneve védelméről.

0934.- 1895. Kolozsvár. Kolozsvár. December 18. 219 szám.
A város most tárgyalja a millennium alkalmából megfestendő “Unió” kép pontos tematikáját /Roskovics Ignác nyerte el a magbízatást /

0935.- 1895. Erdélyi Napló. Kolozsvár. December 18. 68 szám.
Abrudbánya milleneumi képeit, Munkácsy fiatal tanítványa, Szamossy László fogja elkészíteni : Királyi pár, Kossuth Lajos, Wekerle, Lukács László, Jókai Mór és Hieromnyi Károly arcképei.

0936.- 1895. Erdélyi Híradó. Kolozsvár. December 24. /?szám/
Ürmössy Lajos: A magyar képzőművészet ünnepe.
/ Munkácsy Mihály visszatért Magyarországra. /

1896.

0937.- 1896. Ellenzék. Kolozsvár. Január 4. 3 szám.
Csiky Istvánnak hívják azt az ifjút, akinek rajziskolai tanulmányait Brassai bácsi fizeti. A fővárosban nevelteti a dombói fiút, kinek tehetséges rajza most ott látható az Unitárius Közlönyben.

0938.- 1896. Aranyosvidék. Torda. Január 11. 2 szám.
Brassai ácsi a fővárosban saját öltségén nevelteti a székely Csiky István dombói, kükülőmegyei fiút, ki a mintarajz iskola utolsó évét végzi, s kinek a rajza megjelent az Unitárius Közlöny új-évi számában.

0939.- 1896. Erdélyi Napló. Kolozsvár. Január 16. 12 szám.
Sepsiszentgyörgyi Mikó kollégium részére Schönhuttal Frigyes elkészíteti Mikó, Csáky és Szász Domokos arcképét 1000 forinttért.

0940.- 1896. Ellenzék. Kolozsvár. Február 24. 45 szám.
Nn: Corregio kép Hidegszamoson.
/…/ Az itteni olasz-telep 200 esztendős /…/ . Az itt letelepedett famunkások építettek egy kis templomot. Ebben van a kép – az angyal leszáll Máriát üdvözölni – A templom jelenleg romos állapotban van. /…/ 1886-ban egy német tanár megvette a képet 100. forintért és Münchenbe vitte /…/ de sajtóper lett belőle, s a vásárlót diplomáciai úton kötelezték arra, hogy a képet visszaszolgáltassa. 1892. Július 15-én láttam a képet, s írtam róla az Ellenőr tárcájában is /…/ Írás van még a Történelmi Lapok 1892. Évf., 137 oldalán. /…/ Nem volna jó ezt a képet az Erdélyi Múzeum képtárába helyezni? /…/

0941.- 1897. Kolozsvár. Kolozsvár. Február 28. 49 szám.
Wesselényi Miklós Szilágy főispánja, a Vármegyeház díszterme számára Kőváry Endrével megfestette Kossuth Lajos arcképét /…/ mely kész van, s a Gáll-féle bútorraktár kirakatában látható.

0942.- 1897. Kolozsvár. Kolozsvár. Március 6. 55 szám.
Az Unió kép, melyet a város 20 ezer forintért rendelt meg Roskovics Ignác festőnél, ékessége lesz a millenneumi ünnepségeknek.

0943.- 1896. Kolozsvár. Kolozsvár. Március 26. 71 szám.
A Kárpát Egyesület a millenniumi kiállításra készült akvarelle-képeket, a hát folyamán, a New York szálló dísztermében, csekély belépődíj mellett ki fogja állítani. A rendezési munkálatok most folynak és egy pár nap múlva megnyílik a kiállítás, melyen 50 kép lesz látható.
U.a.: Ellenzék. 1896. III. 26. 71 szám.

0944.- 1896. Kolozsvár. Kolozsvár. Március 30. 74 szám.
A Kárpát Egyesület által, a New York szálló dísztermében rendezett képkiállítása a tegnap megnyílt /…/

0945.- 1896. Kolozsvár. Kolozsvár. Április 4. 78 szám.
A Kárpát Egyesület rendezte képkiállítás képeinek sokszorosítását a Kosmos műintézet fogja végezni.

0946.- 1896. Ellenzék. Kolozsvár. Április 4. 78 szám.
Kolozsvár millenniumi képe, mit még a tavaly megrendelt a város Roskovics Ignác festőmű-vésztől /…/ munka alatt van.

0947.- 1896. Kolozsvár. Kolozsvár. Április 24. 94 szám.
Simkó József: Ecce Homo. Munkácsy Mihály festménye.

0948.- 1896. Kolozsvár. Kolozsvár. Május 20. 114 szám.
Ifj. Haller Károly: Secessionismus.
Menzel, a kiválló festőművész, a császár barátja, a 80 éves kis mester hirdette annak idején a realismus jogos igényét a festészet területén. Sőt, eleinte köré csoportultak azok, akik megértették igéjét, később gyorsan buriánzott fel azok légiója, akik nagyon is félre értették. És most szemben állnak egy ízlést és józan fölfogást lábbal taposó áradattal /…/. A május 3.-án Bécsben megnyílt nemzetközi kiállításon számtalan ilyen kép rontja el az összhangot.

0949.- 1896. Ellenzék. Kolozsvár. Május 23. 117 szám.
Peielle Róbert festőművész Bem tábornok főhadiszállásainak képét festi /…/

0950.- 1896. Kolozsvár. Kolozsvár. Június 20. 139 szám.
Gelléri Mór: A kiállítások története.
/…/ Az első formális kiállítás 1569-ben volt Nürnberg városában, ennek hirdetési okmánya ma is megvan. 1763-ban rendezték a Louvreban az első Műkiállítást. 1798. szeptember 18-án nyílt meg az első ipari kiállítás a párizsi Mars-mezőn, mely 13 napig tartott nyitva, 111 kiállító vett részt. /1801-ben 229-, 1802-ben 550-, 19806-ban 1422 kiállító /…/ 1756.-ban Londonban söripari cikkeket, 1791.-ben Prágában II. Lipót koronázása alkalmával Rotterdam gróf kiállítja az ország ipari termékeit. /…/ 1851-London, 1855-Párizs, 1862-London, 1867-Párizs, 1873-Bécs, 1876-Filapelfia, 1878-Párizs, 1889-Párizs, 1893-Chicágó /…/ A külföldi ragyogó példákon okulva, a magyarországi iparegyletek kebelében Kossuth Lajos akkori aligazgató 1842 évben kezdeményezte és rendezte az első kiállítást. A honi műipar előmozdítására szükséges mindenekelőtt, a mai állapot ismerete, erre a felismerésre volt alapítva az első kiállí-tás, mely 1842. augusztus 25-én nyílt meg a Redoutte termeiben. Kiállító volt 214, kik 288 tárgyat állítottak ki. /…/ Látogatók száma 14426 volt. A következő évben megismételték /…/ és 1846-ben már nagyszabású kiállítást rendeztek, ahol 516 kiállító, és 22136 látogató volt. Nagyszebenben 1843-ban, Kolozsvárott 1846-ban, Kassa, Győr, Eperjes 1846, Nagyszeben 1847 /…/ A fővárosban rajzműkiállítást 1846-ban rendeztek. Az első nagyszabású vidéki kiállítást Katona Zsigmond Kecskeméten rendezte, ahol 575 kiállító és 10029 látogató volt. 1876-ban Szegeden 45000 látogató, 1879-ben Székesfehérvárt 97000 látogató volt, 1885-ben Budapesten már 11879 kiállítót és 1759368 látogatót számoltak ./…/ Az 1885 évi kiállítás után terjedt el az úgynevezett kerületi kiállítások eszméje. Deés, Pécs, Arad, Komárom stb., próbál-koztak meg több-kevesebb sikerrel /…/

0951.- 1896. Aranyosvidék. Torda. Július 18. 29 szám, 121 old.
Nn: Torda város ezredévi képe.
/…/ az Országos Magyar Képzőművészeti Tanács jegyzőkönyvi elismerést szavazott Kriesch Aladárnak, a ki Torda város megbízásából, az 1567 évi tordai országgyűlést igaz művészettel festette meg. Örömmel gratulálunk Kriesch Aladárnak, Lotz Károly budapesti festőművész tehetséges tanítványának és Torda városnak a szép sikerért.

0952.- 1896. Szamosújvár. Szamosújvár. Július 19. 29 szám.
Szász Zoltán: Milleneumi levél. / “Művészeti Glosszák /
Thorma “Aradi vértanúk” /…/ című képe alakjainak beállítása nagyon keresetlen, nagyon bizarr. Nincs semmi bennük a Petrich Soma hazafias hőseinek pózából /…/

0953.- 1896. Kolozsvár. Kolozsvár. Augusztus 13. 184. /csütörtök/
Műkiállítás lesz a városi Redoutte termeiben, mely most szombaton megnyittatik, nyolc napon át. A kiállítás igazgatója Londgraf Adolf, aki több száz olajfestményt állít ki most elő mes-terektől. A képek eladók, a bemenetel szabad.
U.a.: Ellenzék. 1896. VIII. 13. 184 szám.

0954.- 1896. Ellenzék. Kolozsvár. Szeptember 5. 202 szám.
Jancsó Lajos jeles rajzoló és rajztanár fogja készíteni Kolozsvár város hódoló feliratát, mit Mária Terézia főhercegnőhöz intéznek. A jeles rajzoló készítette a Mátyás szobor meghívóit is.

0955.- 1896. Ellenzék. Kolozsvár. Október 9. 230 szám.
Főúri festőművésznő, ki jelenleg Kolozsváron, övéi körében tartózkodik, innen Budapestre költözik és műtermét a fővárosban fogja berendezni. Huszár Ilona bárónőről van szó /.../ Sokat tanult Münchenben, Párizsba. Három évvel ezelőtt már kitűnőem kezelte az ecsetet /…/ Nagyanyja, aki megalapította a Mária Valéria árvaházat, Bornemissza Ignácné /…/ támogatta őt a tanulásban /…/

0956.- 1896. Ellenzék. Kolozsvár. Október 13. 233 szám.
Az 1848-as múzeum rendezésére, továbbá a csarnok előkészítésére felkérettek Veress Ferenc, és Kőváry Endre vezetése alatt: Münster Ede, Szeráky Imre, Peielle Róbert, Vajasdi Lajos.

0957.- 1896. Kolozsvár. Kolozsvár. November 14. 261 szám.
Cappel Sámuel, a nemzetközi békekongresszus tagja, aki Magyarországon oly rokonszenvesen ír a különböző lapokban, jelenleg Budapesten tartózkodik, ahol a párbaj ellen tartott nagysza-bású beszédet. Kolozsvárt is felkereste, s részt vett a Honvéd-emlék leleplezésén. Itt az ünnep-ségen beszédet is mondott. Veress Zoltán vázlatot készített az érdekes arcú vendégről, s képét le is fogja festeni /…/

0958.- 1896. Ellenzék. Kolozsvár. November 20. 266 szám.
Walton Róbert: A müncheni secession. /tárca/
/…/ Egy félévnyi kiállítás után bezárják a bécsi secession kiállítás ajtóit. Bezárták véglegesen, mert a secession hat évi fennállás után megszűnt, visszatért szülőanyjához a “Glaspalast”-hoz. Ugyanis 1890-ben a “Glaspalast”, idősebb konzervatív szárnya visszautasította az egy néhány fiatal festő képeit, miért azok partot ütöttek /…/ Ma már 290 tagja van a fiatalok társaságának.
Folytatás: 1896. XI. 21. 267 szám.

0959.- 1896. Kolozsvár. Kolozsvár. December 10.
r.: A műpártolás hiánya.

1897.

0960.- 1897. Kolozsvár. Kolozsvár. Január 12. 8 szám.
Biasini Mari kisasszony, ki most hosszabb ideig családja körében tartózkodott, tegnap ismét elutazott városunkból.

0961.- 1897. Aranyosvidék. Torda. Február 27. 9 szám
Boross György: Egy kép előtt. / Vc.- Kriesch Aladár “A tordai országgyűlés” című képről /

0962.- 1897. Kolozsvár. Kolozsvár. Március 15. 60 szám.
Page: Gyarmathyné.
Arad hölgyei két legyezőt festettnek Párizsban a fiatal Hegedűs Sándor piktornál. Az egyiket Gyarmathy Zsigáné, a másikat Czóbel Minka kapta. Megtisztelik a két legjobb magyar írónőt.

0963.- 1897. Ellenzék. Kolozsvár. Március 30. 72 szám.
Nn: Művészvilág Nagybányán.
/…/ Mint a Felsőbányai Hírlap írja, közelebb Nagybányán 50 festőművészt fog összegyűlni, hogy a művészi körükbe tartozó dolgok felett tanácskozzanak /…/ Innen került ki Thorma is.

0964.- 1897. Szamosújvár. Szamosújvár. Április 18. 16 szám.
Nn: Hollosy Simon festőiskolája.
Az idei nyarat ismét Nagybányán tölti. A müncheni Hollosy iskola mindenestől átköltözködik ebbe a kedves városba, amely a múlt nyáron is megmutatta szívességét. A város a Hollosy is-kola számára nyári műtermet építetett egy gyönyörű ligetben, a szegény sorsú művészek ellátá-sát pedig annyira megkönnyítette, hogy azok gondtalanul dolgozhatnak /…/

0965.- 1897. Ellenzék. Kolozsvár. Május 10. 105 szám.
Biasini Mariska biciklikiránduláson vett részt Apahidán /…/

0966.- 1897. Ellenzék. Kolozsvár. Május 12. 107 szám.
Nn: Festő iskola Nagybányán.
Hollosy Simon, müncheni festőművész iskolájának növendékei kíséretében folyó év április 29-én Nagybányára érkeztek. A mintegy 60 főből álló nemzetközi művésztársaság /…/ az egész nyári idény alatt Nagybányán marad /…/

0967.- 1897. Kolozsvár. Kolozsvár. Június 23. 140 szám.
Biasini Mari ki szüleinél tartózkodott, ma elutazott Kölnbe, onnan Hágába megy /…/

0968.- 1897. Kolozsvár. Kolozsvár. Június 25. 142 szám.
Ifj. Téglási Gábor: Kolozsvári képírók. /cikk/
/…/ A nagy-károlyi szobor után, Szilágy megye készítette el a Kölcsey arcképet egy csendben dolgozó kolozsvári festőművésszel, Kőváry Endrénél. A pasztell /…/ egy Bel-monostori utcai bútorkereskedő kirakatában van kiállítva székek, asztalok és függőlámpák társaságában, egyál-talán nem előkelő társaságban /…/. A Redoutte-ban egy pár évvel ezelőtt volt valami kiállítás megrendezve, de a sötét szobában nem igen voltak láthatók a képek /…/ Azóta sem volt többé képkiállítás Kolozsváron /…/ Így került a Himnusz költője a kirakatba /…/ Barabás Miklós régi jó képeire emlékeztető idealizmus jellemzi ezt a képet /…/. Együtt dolgozik a mester a fiatal Marselek Endrével, aki pár év előtt a müncheni akadémián Knierr és Höcker tanárok egyik kedvenc növendéke volt /…/. Romantikus fantáziájú Ovida se képzelhetné poétikusabb helyre bársonyos kalapos hőseinek műtermét, mint ahol Veress Zoltán állította fel excentrikus otthonát, mely alatt beszédes locsogással siet tova a Kis-Szamos hűvös hullámai. A fiatal művész, aki nemrég nyerte el az Országos Képzőművészeti Társaság 1000 Frt-os díját “Jó segítség” címen kiállított festményével, közelebbről dr. Márki Sándor egyetemi tanár leányának Mariskának realisztikusan kidolgozott képén dolgozik. /…/ Egyik sarokban áll Kozma Erzsi által készített gipsz-szobor, mely Veress Zoltánt ábrázolja. Kolozsvár kiválóan talentumos festőivel, Biasini Mariska és Huszár Ilona bárónővel, más alkalommal fogunk foglalkozni /…/

0969.- 1897. Ellenzék. Kolozsvár. Július 1. 146 szám.
Nn: Kőváry Endre Kölcsey képe. /cikk/
Kőváry Endre legújabb műve, Kölcsey Ferenc életnagyságú mellképe, melyet Szilágy megye megrendelésére festett. Igen szép és sikerült munka, mely méltó a teljes elismerésre /…/ Teg-nap megnézé a képet Huszár Ilona bárónő, aki elismeréssel szólt róla /…/ kivált ha elmondjuk, hogy Kőváry ezt a képet egy tenyérnyi nagyságú képről készítette /…/

0970.- 1897. Szamosújvár. Szamosújvár. Augusztus 29. 35 szám.
Persián Antal szamosújvári származású arcképfestő Budapesten / Kossuth Lajos utca 3 szám, III emelet, 42 ajtó / műtermét hirdeti… ki fénykép után is kitűnő munkát végez /…/

0971.- 1897. Szamosújvár. Szamosújvár. Október 31. 44 szám.
Dr. Eszterházy László: Magyar képzőművészet. / A Nemzeti Szalonról /

0972.- 1897. Kolozsvár. Kolozsvár. November 26. 270 szám.
Nn: Egy tehetség vége.
November 24-én estefelé, a “Zöld sapka” fogadó melletti réten, Frölich Vilmos festőművész, két golyót lött mellüregébe. A tehetséges fiatalember évekkel ezelőtt az EMKE irodájában volt alkalmazva. Talentumos rajzaival magára vonta már ekkor a figyelmet. Később a müncheni akadémia diákja volt, innen azonban 1 év múlva hazatért. Súlyos természetű agybaját a kolozsvári elmegyógyintézetbe kezelték /…/ állapota egyre reménytelenebb volt /…/

0973.- 1897. Aranyosvidék. Torda. November 27. 48 szám.
A millennium alkalmából vármegyénk költségén Kriesch Aladár festőművész által készített történelmi tárgy kép a napokban érkezett meg az alispáni hivatalhoz, hogy az a megyei köz-gyűlési termek egyik díszét képezze.

0974.- 1897. Ellenzék. Kolozsvár. December 16. 266 szám.
Kunfi Zsigmond: Munkácsy Mihály. /tárca/

1898.

0975.- 1898. Kolozsvár. Kolozsvár. Február 16. 38 szám. /szerda/
Nn: Barabás Miklós temetése.
/…/ Hétfőn d. u. temették el Budapesten /…/

0976.- 1898. Kolozsvár. Kolozsvár. Február 19. 41 szám.
Nn: Kilenc arckép.
Kolozsvár sohasem szűkölködött kíválló vívókban. Wesselényi Miklós bárón kívül, akinek egyik lovagias tusáját Jókai is leírta a Kárpáti Zoltánban, a lefolyt századokban, számot jó vívót adott: Jósika Miklós báró, Kendeffy Ádám, Biasini Cajetán, Chappon Lajos, Helmerich Jakab, Uzoni Antal, Tompa Károly, Kőváry Mihály. /…/ Most Melka Vince, Marselek és Kőváry megfestették ezt a kilenc portrét.

0977.- 1898. Kolozsvár. Kolozsvár. Február 25. 46 szám.
Nn: dr. Békéssy Károly Kolozsvár képe.
Sok szeretettel és alapos tudással foglalkozott hosszú időn át Kolozsvár múltjával, jelentőségével, s ezekből több cikket is írt /…/ Szülővárosa iránt érzett őszinte szeretetének azonban most adta legszebb jelét. Ugyanis, mint kiválló ismert amatőr festő, megfestette a másfélszázév előtti Kolozsvár képét. Hatalmas vászonra a mindenfelől egybegyűjtött egykorú rajzok és rajzkarcok, s a város topográfiai fekvésének pontos felvétele alapján /…/. A képet a városnak adta, s ki is függesztették már /…/

0978.- 1898. Kolozsvár. Kolozsvár. Március 10. 57 szám.
A budapesti Nemzeti Szalonba, állította ki képeit Huszár Ilona. /…/ Arcképek, tanulmányok és vázlatok /…/. A bárónő, ki Münchenben tanult, Párizsban és Londonban fejlesztette művészeti tudását /…/ Jó kép Mikó Árpád arcképe.

0979.- 1898. Kolozsvár. Kolozsvár. Március 21. 66 szám.
Szombaton temették Propper Ferencet, a városi Polgári Fiúiskola, s a r. kat. főgimnázium rajztanárát.

0980.- 1897. Ellenzék. Kolozsvár. Április 7. 79 szám.
Butkiewicz Tódor lengyel festő telepedett le városunkban, Nagy utca 7 szám alatt /…/ Bejárta a fél világot az 1863-as lengyel forradalom után /…/

0981.- 1898. Aranyosvidék. Torda. Április 30. 18 szám.
Simó János / unitárius lelkész /: A tordai országgyűlés képe 1567-ből.
/…/ Eötvös Lóránt, a kultuszminiszter, 1894-ben, 31185. szám alatt a vármegyéket leiratban arra kérte fel, hogy gondoskodjanak valami emlékjelről a nagy év számára. A városi képviselő testület 1894 szeptember 5-én tartott közgyűlésén, 50 számú határozatával, egyhangúlag elfo-gadta a tanács indítványát, melyet egykor Nessefeld Miklós főjegyző tett, s a kép költségére nem 1500, hanem 3000 ft.-ot szavazott meg /…/ A városi tanács 6635-1894 számú átiratával azonnal megkereste az unitárius vallásközösség püspökét és egyházi képviselő tanácsát, hogy aki tanácsokkal tud szolgálni az 1568-i országgyűléssel kapcsolatosan, felkeresni szíveskedjen őket. A megkeresett unitárius egyház 372-1894 szám, november 25-ről szíves kézséggel és nagy örömmel adja meg a lehető legkimerítőbb választ és felvilágosításokat. A városi tanács egy 8 tagú bizottságot küldött ki az alkotandó kép közelebbi meghatározására /…/ és most már csak a művész kellett. A városi tanács, a Magyar Országos Képzőművészeti Társulat ajánlására Kriesch Aladár festőművészt bízta meg a kivitellel, kinek az 1848-iki szabadságharc-ból egy erdei lakon lejátszódott rablás és gyilkosságot ábrázoló képe már akkor feltűnést keltett. A festőművész a fejajánlott 3000 ft.-ért vállalkozott. A helyszínét, hol az országgyűlés tartatott, a mostani piaci rom. kat. templomot – személyesen is megtekintve, s a 8 tagú bizott-ság információnális dolgozatát kézhez véve, munkához látott. A gyönyörű kép 1896. május 2-án készen volt. A kiállítás látogatói a Képzőművészeti Műcsarnok első termében szemlélhették /…/. A magyar kiállítás után a művész a képet Münchenbe is elvitte, s onnan csak a jelen év folyamán érkezett városunkba /…/
/ 1900 I. 20, 3 sz. – Aranyosvidék. Nn: Simó János halála. Élete 33-ik, házassága 6-ik évében elhunyt /

0982.- 1898. Magyar Polgár. Kolozsvár. Május 17. 43 szám.
Dr. Ferenczy József: A szépművészetről.
/ Felolvasás az Erdélyi Múzeum Egylet szakosztályán /
Folytatás: 1898. Május 18. 44 szám.

0983.- 1897. Ellenzék. Kolozsvár. Június 18. 136 szám.
Ifj. Polcz Rezső: A bécsi műkiállítás.
/…/ A kiállítás általános benyomása, hogy a művészek nem annyira művészi ösztönükből kifolyólag /…/ magukért és maguk gyönyörködésére alkotnak, hanem a közönség ízlését keresve, képeiknek festése közben számítgatták azt az összeget, amit képeikért kapnak, s nem hagytak el semmit, és felhasználtak mindent, esetleg a természetesség és az őszinteség rovására is, ami képeik külső hatásait előidézheti. Így születtek meg a kékes-zöld emberek, kármin-vörös tehenek, lila színű birkák, érzékfeletti alakok és átlátszó lények /…/. A kiállítás összbenyomása hasonló egy fülbemászó operetthez, mely gyönyörködteti ugyan a hallgatót, de szívek mélyén levő érzelmi húrokra hatni nem képes.

0984.- 1897. Ellenzék. Kolozsvár. Június 25. 143 szám.
Nn: Festőiskola lesz a gyalui havasokban.
Nem csak Nagybányán, hanem Kolozsvár közvetlen közelében, a vadregényes havasok lábánál is lesz festőiskola /…/ Már ki van bérelve egy terem és több lakosztály. A tegnap este érkezett meg a telep igazgatója, Knirr Henrik Münchenből. Knirr magyarországi származású, sok éve él külföldön és szíve haza húzta. Peielle Róbert útmutatása révén választotta Gyalut nyári telepé-nek központjául.

0985.- 1897. Ellenzék. Kolozsvár. Június 25. 143 szám.
Roskovics Ignác, az Unió-kép festője, tegnap Kolozsvárra érkezett /…/

0986.- 1897. Ellenzék. Kolozsvár. Június 25. 143 szám.
Kőváry Endre elkészítette a Süketnéma Iskola számára Szacsvay Sándorné, Wesselényi Józefa úrnő képét, melynek felavatására tegnap került sor /…/

0987.- 1897. Ellenzék. Kolozsvár. Június 30. 143 szám.
Roskovics Ignác tiszteletére az “Itthon” Köre kedden, 28-án, estélyt rendezett a Központi Szálló földszinti különtermében. Ott volt Hegyessy Vilmos, Kőváry Endre, Papp Gábor festő-művészek /.../

0988.- 1897. Ellenzék. Kolozsvár. Július 1. 146 szám.
Nn: Linczen-Mayer képei Kolozsvárt.
Az elhunyt festőművész képeit, kézi rajzait és vázlatait eladja az elhalt mester Münchenben élő özvegye. Akivel összeköttetésben van, Zsolnai Vilmos pécsi gyáros leánya, ki mint aki festészettel foglalkozik, Münchenben lakik. A művésznő Sikorszka Zsolnai Júlia, levélben kereste fel Kolozsvárt, hogy rendeljen ezekből a képekből /…/

0989.- 1898. Magyar Polgár. Kolozsvár. Július 5.
A Propper F. halálát követően, a kolozsvári Polgári Iskolánál /…/ meghirdetett állásra kilenc folyamondány érkezett /…/ Szavazatnál Reider Béla 3, Asztalos Károly 18, Váradi Albert 11 szavazatot kapott. Asztalos lett az új rajztanár /…/

0990.- 1898. Magyar Polgár. Kolozsvár. Július 22. 72 szám.
Roskovits Ignác festőművész néhány napja Kolozsvárra érkezett /…/ s most az Unió-képen dolgozik /…/

0991.- 1898. Magyar Polgár. Kolozsvár. Augusztus 19. 119 szám.
Vastagh György a kiváló festőművész, nejével együtt több nap óta Kolozsváron időzik. Vejük, dr. Kenyeres Balázs egyetemi tanár és neje látogatására jöttek városunkba, melyhez a jeles mestert és családját sok kellemes emlék fűzi.

0992.- 1898. Nagyváradi Napló. Nagyvárad. November 8. 34 szám, 4 old.
Biharmegye milleneumi festményét, Feszty Árpád “Zoltán eljegyzése” című képet, tegnap mutatták be Budapesten a nagyközönségnek.

0993.- 1898. Magyar Polgár. Kolozsvár. November 15. 192 szám.
Dr. Márki Sándor: Műízlés a középiskolában. /tárca/
Felolvasás. Elnöki megnyitó a kolozsvári középiskolák tanárkörében. 1898. november 11.-én.
Folytatás: M. P. 1898. November 16. 193 szám.

0994.- 1898. Magyar Polgár. Kolozsvár. December 12. 214 szám.
Bem tábornok tervezett kolozsvári emléktáblája kapcsán /…/ fölkérték Pap Gábor festőművészt, hogy a tábla készítésénél utasításaival működjék közre.
Leleplezésére 1898 december17-év történt.

0995.- 1898. Magyar Polgár. Kolozsvár. December 31. 230 szám.
Biasini Mari, ki hosszabb időt Magyarországon és több hetet Kolozsváron töltött, tegnap ismét külföldre, Kölnbe, utazott. Itthonléte alatt Szurdokon elkészítette br. Jósika Sámuel, volt miniszter arcképét /…/

0996.- 1898. Ellenzék. Kolozsvár. December 31. 298 szám.
Nn: Kőváry Endre műterméből.
/…/ Festi Erzsébet királyné arcképét Szilágy megye számára. A kép Koller Károly fényképe után készül /…/

1899.

0997.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Január 10. 7 szám.
Nn: Előadások a szépművészetekről.
Tegnapelőtt este a New York szálló dísztermében tartott előadást dr. Ferenczy József. Az előadás két tekintetben is eltér a megszokott chablonos felfogásoktól. Először is az előadó szemléltetővé tette tárgyát, a spanyol s a németalföldi legkitűnőbb festőművészeket, valamint Európa leghíresebb képtárában levő műremekek metszeteit. Másodszor, elhagyta a chablonszerű olvasást, helyette szabad előadást tartott /…/. Az előadás tulajdonképpeni tárgya az emberi test szépségének fejtegetése volt, miként ez a világ nagy művészeinek alkotásaiban megmutatkozik /…/ Az előadó közszemlére tette a Medici Vénusz és a Parnesi Hercules márvány szobrait, s azokon szemléletileg magyarázta a szépség fogalmát és a plasztikai alakítás tökéletességének technikai föltételeit /…/

0998.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Február 1. 26 szám.
Pierre: Művészeti glosszák /tárca/
Mi /…/ azt hiszem, nem sokat panaszkodhatunk a művészi érzéktelenség ellen. Van egy bizott-ságunk, melynek Szépítő Egylet a neve, s ha jól tudom, az esztétika nevében ez a bizottság igazgatja a szépítészeti ügyeit városunknak. Felolvasásaink voltak és lesznek ezután is nagy számmal, s alkalom adtán megszólal mindannyiszor bennünk is a lelkünk mélyén ott rejtőzködő műértő smokk, mely fontoskodó és nagyképű arccal csinálja a hokusz-pokuszokat, valahány-szor a művészeti szélhámosságok nagy alkalmai hozzánk is elérkeznek /…/. Az alkalomsze-rűség múló áramlatában, a visszhang röpke hatásával tűnnek le napirendről művészeti ügyeink kérdései, s azok a véletlen külső okok, melyek ezen elmélkedések alapjául kívánkoztak, legjobban mutatják, mennyire nem szabad az ilyen nem önként és belső szükségből támadt mozgalmakat komolyan venni. Valószínűleg, ma már senki sem beszél művészeti nevelésről, jóllehet, hetekkel ezelőtt ami szó és tintát ontottak, az mind a művészetek népszerűsítésének az érdekében történtek. A felolvasások befejeztével hazatértek nyugodtan a tudós tanár urak, s ha majd holnap, vagy holnapután eszébe jut a szellemes közoktatási miniszternek zenészeti nevelésünk hiányát a hazsonnát visszhangzó felolvasásokban felfedezi, ki merne ezek után még kételkedni. Két hangosan kiabáló ellentét azonban már most is felmérhető művészeti tervezésein újabb alakulataiban. Egyik az elméleteknek elég nagy száma, mely ízlést, műérzéket, józanságot hirdet, de mindig csak hirdet, ezzel szemben a gyakorlat, mely a saját ízlése szerint dolgozik, mivel az elméletek sohasem jutnak el hozzáig. /…/
A továbbiakba a cikk írója kritizálja az egyetem, a nagy utcai református templom és a “Stá-tusz” házak megjelenését, ezek építési stílusát.
Aki figyelemmel olvassa ennek a lapnak, vagy a többinek a gyászrovatát, nem egyszer bukkan rá olyan nevekre, melyek ottan kerültek legelőször és utoljára nyilvánosság elé, s a rendes nekrológ, a mit felőlük hallunk, a művész-nyomor tragédiája két-három sorban elbeszélve. A mi művészeink – úgy emlékszem – csakis gyászrovatokban élnek. Amig itt vannak közöttünk, senki sem tud róluk és senki sem törődik velük, jönnek-mennek Párizsba, Münchenbe, amíg egyszer felfedezzük őket a “tehetséges ifjak” gyászrovatában. Meghasonlás, elkedvetlenedés, érvényesülés hiánya, vagy más egyéb teszi oly bizalmatlanná és rejtőzködővé ezeket az embereket, nem tudom. Idegenül járnak itt közöttünk a nélkül, hogy tehetségükhöz méltó érvényesüléshez juthatnának /.../. Még a tavaly is itten nyomorgott elhagyva, a kenyérgondok savanyúságától állandó küszködésben, egy igazi művésztehetség, akinek Párizsban kellett szöknie innen, hogy megélhetéshez való túlságosan szerény jövedelmét megtalálja. Tessék ezeket a művészeket felfedezni azoknak, kik annyira szívükön viselik a művészet ügyét, s tessék ezeket diputálni a műízlés felöl, akkor talán lesz nálunk is valamely szerény művészeti élet. Miért támadna szerencsétlenség abból, ha az itten élő festők és szobrászok olykor-olykor a közönség elő állhatnának /…/. Volna azon kívül még egy sürgős feladat, de ez már a város-nak, az egyetem és az államnak a dolga. Rendezzenek be egy múzeumot képekkel és szobrok-kal, engedje azt a közönség rendelkezésére, s tartsanak ottan és akkor, lehetőleg minél több, de minél kevésbé szakszerű és u.n. “alapos” előadásokat. Nagy-Szebennek már régi idők óta van képtára, Kolozsvárnak pedig, ki tudja mikor valósul meg ez az utópiája. A középiskolai tanárok és tanár növendékek 75 %-a sem képet, sem szobrot, sem tárlatot soha életében nem látott /…/ és hogy ilyen viszonyok között minő művészi okulásokat várhat a jövő generációja az iskolától, egyelőre titok fedi /…/

0999.- 1899. Ellenzék. Kolozsvár. Február 11. 34 szám.
Nn: Mária kép a kegyesrendiek templomában.
/…/ 1681-ben festették Puszta Szent Miklóson. 1699. február 22-én tartott búcsú alkalmával a képen Máriát könnyezni látták. Erre Kornis Zsigmond a képet Szent Benedekre vitette, majd a kép visszakerült Szent Miklósra. /…/ 1708-ban a képet Kolozsmonostorra hozták, 1724-ben a jezsuiták kolozsvári templomába helyezték el /…/