A barbár zseni
Aba-Novák Vilmos életmű-kiállítása
2008. április 21.-július 6.
MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ
Debrecen - Magyarország

Ki ez a barbár zseni?
A kérdést Pablo Picasso szegezte 1936-ban a párizsi világkiállítás zsűritagjainak, amikor meglátta Aba-Novák művét. Pedig ekkor már nem jelentett igazán meglepetést, hogy a magyar festő kapja a világkiállítás nagydíját. A harmincas évek elején számos monumentális műve bekerült Európa jelentős köz- és magángyűjteményeibe. 1935-ben New Yorkban a kor meghatározó festőjeként ünneplik (színes filmet is forgatnak róla), 1937-ben elnyeri a Velencei Biennálé nagydíját. Idehaza szintén elementáris hatása volt. Jászszentandráson máig tartja magát az a történet, hogy a római katolikus templom falára festett freskói olyan megrázó hatással voltak a misére járó várandós asszonyokra, hogy közülük többen elvetéltek.
Megkérdőjelezhetetlen: Aba-Novák Vilmos a modern európai festészet jelentős mestere volt. Rövid élete alatt olyan jelentős nemzetközi sikersorozatot könyvelhetett el, amely azóta is példátlan a magyar képzőművészetben.

Miért féltek tőle annyira?
Volt idő, amikor szerették volna kitörölni a magyar művészettörténetből. "A legveszélyesebb festő. Sehol nem akarok a nevével találkozni!" - mondta róla Révay József, a kommunista párt főideológusa az ötvenes évek elején. Irredentának, revizionistának bélyegezték. A hivatalos "véleményformálók" közül sokakban "megütközést keltett", amikor 1962-ben végre nagy, összegző kiállítást rendeztek műveiből a Magyar Nemzeti Galériában.
A kultúrkomisszárok félelme nem volt alaptalan. Aba-Novák magával ragadó festészete nem esztétikai, s főként nem ideológiai-politikai előfeltevéseken alapult, hanem virtuóz technikai tudáson és egyedi, harsány színhasználaton. Dinamikus ábrázolásait nem lehetett beilleszteni a szocialista sémákba: egy olyan időszak képviselőjének számított, amelyet éppenséggel eltörölni igyekezett a regnáló kurzus.

A debreceni kiállítás jelentősége
Több mint négy évtized telt el Aba-Novák Vilmos utolsó életmű-kiállítása óta. Időközben az alkotások jelentős része magángyűjtők féltve őrzött kincse lett - közülük mintegy félszázan kölcsönöznek művet a debreceni kiállításra. Ez az első olyan magyarországi tárlat, amelyen megtekinthetjük a mester külföldön őrzött remekműveit is (többek között Érsekújvárról, Rigából, Kaunasból és Rómából érkeznek festmények a MODEMBE). A tárlat kurátora, Molnos Péter művészettörténész hosszú évek óta kutatja Aba-Novák Vilmos életművét, a kiállítás előkészítése - amelyben aktív szerepet vállalt Kováts Kristóf, a művész unokája - régóta zajlik. Mindezek eredményeképpen számos olyan mű kerül a közönség elé, amely korábban nem volt látható. S az is valószínűsíthető, hogy a következő ötven évben sem láthatjuk majd ezeket a munkákat.
Aba-Novák Vilmos azon magyar festők közé tartozik, akiket mindig is előszeretettel hamisítottak. A Modem kiállítása külön kabinetet szentel a témának, bemutatva néhány jellemző hamisítványt.

A helyszín
2006 őszén jött létre Debrecenben az ország és a tágabb régió egyik legnagyobb, s minden bizonnyal legkorszerűbb modern és kortárs képzőművészeti központja. A MODEM geopolitikai elhelyezkedésénél, méreteinél és építészeti adottságainál fogva kiválóan alkalmas arra, hogy a modern és kortárs nemzetközi művészeti élet egyik meghatározó közép-európai regionális központjának szerepét betöltse. Az elmúlt másfél évben számos jelentős kiállítást láthatott itt a közönség - az országhatárokon túlról is nagy számban érkeztek ide a művészetbarátok.
Az impozáns épület Debrecen történelmi belvárosában, az újonnan kialakított Baltazár Dezső téren található. Az összesen 4650 négyzetméter alapterületű, háromszintes művészeti központ mintegy 3000 négyzetméter kiállítótérrel rendelkezik.

A kiállítás főbb adatai
A tárlat az ország legnagyobb egybefüggő, 1300 négyzetméter alapterületű művészeti kiállítóterében, a MODEM II. emeletén épül meg. A hatalmas szabad teret közel ezer négyzetméternyi vendégfal megépítésével tagolják a debreceni szakemberek. A falakra több mint százötven festmény és nagyszámú grafika kerül - ez utóbbiak közül a fényérzékenyeket múzeumi üvegbetéttel ellátott, új keretben helyezik el. A világítás a német Erco cég legújabb kiállítási lámpáival készül.
A tárlaton (Magyarországon első alkalommal) olyan korabeli filmeket is láthat a közönség, amelyek Aba-Novák Vilmos művészetét mutatják be. De megcsodálhatjuk a mesterről készült leismertebb - eredeti - fotókat, s kortársainak több olyan művét is, amelyeken hangsúlyosan megjelenik Aba-Novák Vilmos hatása. A művek biztosítási összértéke meghaladja az egymilliárd forintot - ez lesz minden idők legértékesebb műtárgyait felvonultató tárlat, amelyet magyar festő munkáiból rendeztek.

Belépőjegyek
A belépőket nemcsak a helyszínen lehet megvásárolni, hanem (április 10-től) elővételben mintegy ötven település kétszázötven jegyirodájában - és természetesen az interneten is. A kiállítás jelentős szponzori támogatását a MODEM arra használta fel, hogy csökkentse az egyébként rendkívül nagy költségigényű tárlat belépőjének árát. A teljes árú jegy hétköznap 1500, hét végén és ünnepnapon 1700 Ft-ba kerül. A legolcsóbb, csoportos diákjegy ára 600 Ft. Elővételben óránkénti sávos beosztásban lehet belépőt vásárolni.
A csoportok előzetesen hat különböző nyelven igényelhetnek tárlatvezetést. Belépéskor minden látogató ingyenes tájékoztató leporellót kap. A kiállításhoz reprezentatív katalógus készül, amelyet a debreceni művészeti központ a Népszabadság Kiadóval közösen jelentet meg.