A "trianon [90]" című kollokvium keretében elhangzó Millisits Máté: A trianoni döntésre reagáló harangok feliratainak elemzése című előadás összefoglalása alább olvasható. A kollokvium programja itt tekinthető meg: >>
************************
A trianoni döntésre reagáló harangok feliratainak elemzése című előadás összefoglalása
A harang
A harangok sokrétű szerepet töltenek be az emberek életében. Több vallásban
is kiemelkedő a szerepük.
A harang a keresztény hitélet mindennapjait közel másfél évezrede meghatározó
tárgy. A legfontosabb funkciója az istentiszteletre (misére) történő hívás.
A hétköznapi életben a harang meghatározott időszak elmúltát vagy kezdetét
jelzi, míg a félrevert harang veszély (tűzvész, vihar, árvíz) közeledtéről
tájékoztat(ott). A gyász hírének közlésére a templomtornyokban elhelyezett
harangokat használják, de temetőkben felállított építményeken is elhelyeznek
a temetés szertartásához kapcsolódó harangot. Ugyanakkor örömteli események
hírének továbbadására is szolgál a harang, így például hírt ad jubileumi
emlékévek kezdetéről, vagy a pápaválasztás megtörténéséről.
A 19. század kulturális és technikai fejlődésének vívmányaként vasútállomáson,
lóversenypályán, városi állatkertben is alkalmaztak jeladás céljára harangokat.
A 20. század elejétől kezdve -az elektromosság elterjedésének következtében-
szirénák, hangosbeszélő készülékek, riasztóberendezések harangok jeladó
funkcióját átvették, viszont harangoknak a szakrális és emlékeztető funkciója
megmaradt a 21. században is.
A harangok alakjai és feliratai
A középkori Magyarország harangjain a 14. századig nem szerepelnek feliratok
vagy ábrák. A feliratot nem tartalmazó harangok korára a harangok formájából
tudunk következtetni.
A legkorábbi magyar harang a Csolnok határában 1966-ban a földből kiszántott,
méhkas alakú harang, amelyet a 10 .- 11. században önthették. A 12. században
ú. n. cukorsüveg alakú harangok készültek, ilyen az 1870-es években Keresetpusztán
a földben talált harang.
Az Anjou-kori Magyarország harangjait felirattal látták el, így e kortól
a harangokat történeti forrásként is vizsgálhatjuk.
A harangok feliratai négy témába sorolhatók. Szólnak arról, hogy ki, hol,
mikor öntötte a harangot, vagy arról, hogy ki volt az öntető, illetve,
hogy mi volt az öntés célja. Negyedik tematikus egységbe az adományozó
által kért feliratokat találjuk.
A feliratok közül a leggyakoribb e formula: O REX GLORIAE VENI CUM PACE
( Ó dicsőség királya, jöjj el békével.)
A 15. század végén egyre több keresztény tematikájú ábrákkal és szimbólumokkal
díszítették a harangokat, ezért művészettörténeti szempontú vizsgálatuk
is lehetséges.
A reformáció hatására a 16. század közepén a harangfeliratokban is megfigyelhető
a teológiai szemléletváltás. Olyan feliratok jelennek meg, mint például
VERBUM DOMINI MANET IN AETERNUM(Az Úr Igéje megmarad mindörökre) vagy
Kálvin János jelmondata, a Soli Deo Gloria (Egyedül Istené a Dicsőség).
Ebből a korból már ismerünk olyan harangokat, amelyeket öntetőjük miatt
tarthatunk fontos történeti forrásnak. Ilyen például az a harang, amelyet
Károli Gáspár bibliafordító gönci esperes öntetett, vagy azok a harangok,
amelyeket I. Rákóczi György erdélyi fejedelem öntetett és amelyek palástján
elhelyezték jelmondatát is (NON EST VOLENTIS NEQUE CURRENTIS SED MISERANTIS
DEI - Nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené).
Az ellenreformáció hatására a kor népszerű szentjei, Szent Flórián és
Nepomuki Szent János gyakran szerepeltek harangokon felirat vagy ábra
formájában.
A református templomok számára a 18. században öntött harangok felirata
már túlnyomóan magyar nyelvű :" A SAJÁT KÖLTSÉGÉN, TULAJDON KÖLTSÉGÉVEL"
öntette a harangokat a megnevezett egyházközség. E feliratok azt a célt
szolgálták, hogy megvédjék a tulajdonosokat attól, nehogy tulajdonukat
a katolikusok javára konfiskálják.
A 19. századtól már a katolikus templomok számára öntött harangon is megtalálhatóak
a magyar nyelvű feliratok.
Az I. világháború folyamán a harangrekvirálások következtében Magyarország
harangállományának közel a fele megsemmisült. Pótlásuk során, az 1920-30-as
években öntött harangok feliratai utalnak arra, hogy az adott harangot
az I. világháborúban beöntött harang helyett készítették.
A trianoni döntésre reagáló harangok feliratai
Az 1920-ban alkotott trianoni döntésre reagáló harangok feliratait három
csoportba oszthatjuk. Az első, amelyik konkrétan reagál valamilyen módon
a trianoni békeszerződésre, a második olyan vallásos feliratot tartalmaz
,amely kapcsolatba hozható a megcsonkított ország akkori helyzetével.
A harmadik csoportba azok tartoznak, amelyekben "Magyország Feltámadása"
kifejezés szerepel, amely szó szerinti utalás a Magyar Hiszek Egy kezdetű
"imára",amelyet Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna írt. Ez az
alkotás a két világháború közötti Magyarország "nemzeti imája"
lett.
Az első csoporthoz egy református és egy katolikus példát mutatok be (természetesen
az előadásban több példa fog elhangozni.)
A budafoki református templom középső harangja: 700 kg tömegű, alsó átmérője
109,5 cm. Szlezák László öntötte Budapesten 1931-ben. A harang ritka értéke,
hogy palástján Nagymagyarország térképe van kiöntve, fölötte a fájdalom
sorai: "Szálljon hangod Istenhez Nagymagyarországért", alatta
részlet a 46. zsoltárból: "Az Isten a mi reménységünk, mindőn reánk
tör ellenségünk". Másik oldalán a szöveg az öntetőkről tudósít:"Az
Úr 1931-ik esztendejében a Budafoki Ref. Egyház részére Csapfalvi Demjén
István az egyház lelkipásztora. Felesége: Albiri Bod Irén és fia István,
Nemes Kecskés Béla az egyház presbitere. Felesége: Emnresz Gizella. Klárika
és Miklós gyermekei, Dr. Biss Kornél az egyház ügyésze és neje: Csalner
Emilia, Andor és Matild gyermekei, Hegedűs Lajos igazgató és neje szül.
Borsos Berta és fia László.".
A budapesti, adyligeti Szent István király kápolna harangját Diósgyőrben
öntötték acélból. Feliratán az Erdélyből áttelepülni kényszerült katolikus
hívek Mária tisztelete és az elcsatolt országrész visszacsatolásának vágya
egyaránt tükröződik:" MAGYAROK NAGYASSZONYA/ ADD VISSZA HAZÁNKAT!"
Ugyanezzel a felirattal Gombos Miklós harangöntő 2006-ban bronzharangot
készített a templom számára. Az acélharangot a Sajóhidvégi Római Katolikus
Egyházközség kapta meg ajándékként.
A második csoportba a rákosfalvai katolikus templom harangja tartozik
. Az öntvényen található felirat Szent István királyhoz című ének első
harmadik sorának mondatai, amely kapcsolatba hozható a megcsonkított ország
akkori helyzetével, mível a "Szent Istváni Magyarország" került
feldarabolásra.
Szt. István király nagyharang: Átmérője 92 cm, súlya 400 kg.
Felirata:
"ISTEN ÁLDD MEG A MAGYART! KÉSZÜLT ZÁDOR JÓZSEF RÁKOSFALVAI EGYHÁZKÖZSÉGÜNK
ELSŐ PLÉBÁNOSA IDEJÉBEN 1928. ÉVBEN. ÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTŐ
BUDAPESTEN."
Másik oldalon:
"HOL VAGY ISTVÁN KIRÁLY? TÉGED MAGYAR KÍVÁN!"
A harmadik csoporthoz egy református és egy katolikus példát mutatok be
(természetesen az előadásban több példa fog elhangozni.)
Az egri Szent Lajos plébániatemplom 1937-ben öntött harangján ezt a feliratot
találjuk:
"ANNO DOMINI MCMXXXVIII A KETTŐS SZENTÉV EMLÉKÉRE DR. SZMRECSÁNYI LAJOS EGRI ÉRSEK ÚR ŐNAGYMÉLTÓSÁGA VASMISÉJÉNEK ESZTENDEJÉBEN KÉSZÜLT
ÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTŐ MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS MESTERE BUDAPESTEN. a képpel átellenben egymás alatti sorokban:
ZENGJE ISTEN DICSŐSÉGÉT SZOLGÁLJA LELKEK ÉPÜLÉSÉT ÉBRESZTGESSE
AZ ALVÓ LELKIISMERETET VIGYE IMÁINKAT HALOTTAINKÉRT MAGYARORSZÁG FELTÁMADÁSÁÉRT.
AMEN. "
A nagykőrösi református templom 1924-ben öntött harangján a következő
feliratokat találjuk
Felirat:
A NAGY KŐRÖSI REFORMÁTUS EGYHÁZ TULAJDONA
1924"
Alatta az Ecclesia Harangművek emblémája.
Másik oldalán:
Díszítmény: koszorúba foglalt kehely
Alatta felirat:
HISZEK MAGYARORSZÁG FELTÁMADÁSÁBAN
Felhasznált források:
Patay Pál:Corpus campanarum (Magyarország régi harangjai és harangöntői)
Bp.,1989.
MMKM Öntödei Múzeuma harangadatbázisa
Millisits Máté
művészettörténész
új- és legújabbkori történeti muzeológus
"..Egy nemzetnek nem csak az a fontos, hogy vannak-e
értékei, hanem az is, hogy vannak-e értékeinek megbecsülői"
(Egry József)