Gyalui Farkas * Gyárfás Jenő * Gyarmathy Miklós * Gyarmathy Zsigáné, Hory Etelka – * Gyarmathy Zsigmond * Gyarmati Mózes * Györffy Imre * Gyulai Ferenc * Gyulai Károly * Gyulai Sámuel *
Gyalui Farkas
/ Gyalu, 1866. XI. 24. – Kolozsvár, 1952. V. ? ./ könyvtárigazgató, író.
1885-től a Kolozsvári Közlöny, Erdélyi Híradó, Kolozsvár belső munkatársa.
1892-ben
bölcsészdoktori diplomát szerzett a kolozsvári egyetemen. 1891-től a kolozsvári
egyetemi
könyvtár alkalmazottja, 1896-tól könyvtárőre, 1919-től 1926-ig igazgatója. 1901-től
a könyv-
tártudományi tanszék a megszervezője és vezetője.1934-től a Petőfi Társaság
tagja. Fadrusszal
kötött barátságáról több ízben részletesen beszámol.
Irod. Gyalui Farkas írói munkásságának ötven esztendős jubileumát ünnepelte
az Erdélyi Iro-
dalmi Társaság. ünnepi ülésén. Keleti Újság.1932. 128 sz. XV. évf. 7
old.
Sírja a Házsongárdi temetőben
- 1038/1900 – nn: Az Erdélyi Szépművészeti
Társaság. - alapító tag, az Ideiglenes Szervező
Bizottság sajtóreferense.
- 1137/1900 – Gyalui Farkas a sajtó útján keres
egy jó minőségű, korabeli arcképét
Gyárfás Jenő
festő
Adattár: - 0522/1881 – a brüsszeli kiállításon sikere van.
- 0524/1881 – Olaszországban tartózkodik.
- 0629/1884 – nn: Egy magyar festő híre. /a párizsi
Illustration egyik munkáját közli /
- 0642/1884 – “Mátyás király kihallgatása” című
képen dolgozik.
- 0646/1884 – “Az első bál” című képét a Műcsarnok
őszi tárlatára készíti.
- 0654/1884 – “Bál előtt” / “Az első bál”? /
című festményének sikeréről ír a lap.
- 0656/1884 – “Az első bál” című képe már Budapesten
van.
- 0734/1888 – Kossuth Lajos és Rökk Pál arcképeit
festette meg.
- 0781/1890 – készül a kolozsvári képkiállításon
való részvételre.
- 1106/1900 – Kossuth Lajos arcképét festi.
- 1243/1903 – nn: Művészeti Kiállítás Kolozsvárt.
Festményt ígért a kiállításra.
- 1244/1903 – kiállít az ESZT kolozsvári kiállításán.
- 1246/1903 – -i.-y. Képzőművészeti kiállításunk.
“Disznóülés”, “A tél örömei”
- 1251/1903 – “Disznóölés” című képét Merza Lajos
vette meg.
Életrajzi adatok: /Sepsiszentgyörgy 1857. IV. 6. – Sepsiszentgyörgy, 1925. XII.
13. /
1873-77 között a Mintarajziskolában Székely Bertalan, 1877-80 között a müncheni
akadémián
Wagner Sándor növendéke. 1875-ben szerepelt először munkája a Műcsarnok kiállításán.
1880
-ban visszatért szülővárosában, ahol 1881 nyarán fejezte be főművét, a “Tetemrehívás”-t.
Mi-
vel a kép sem Pesten, sem Bécsben nem talált vevőre, 1883-ban, a Nemzeti Múzeumnak
ado-
mányozta.
Irodalom: - nn: Gyárfás müncheni fiatal festő a “Tetemrehívás” c. képén dolgozik.
Képzőművészeti Szemle.
V- 1880. 135
- nn: “Tetemre hívás” – Gyárfás Jenő festménye. Vasárnapi Újság. 1881.
745-746. K.
- nn: Az első fog. Gyárfás Jenő festménye. Vasárnapi Újság. 1894. 26-27.
K.
- Lázár Béla: Gyárfás Jenő. 8 r, 15 K, 32 L. Bp. 1921.
- Lyka Károly: Gyárfás Jenő. Magyar Művészet. I-1925. 488-490.
- Elek Artúr: Gyárfás Jenő 1857-1925. /nekrológ/ Nyugat. XIX-1926. I.
87-88.
- Szokolay Béla: Gyárfás Jenő festőművész. 1857-1925. Élet. XVII-1926.
67-69. Képek.
- Szokolay Béla: Gyárfás Jenő festőművész. 1857-1925. Pásztortűz. XII-1926.
25-28. Képek.
- Erdélyi Lexikon, 1928. 316.
- Lyka Károly: Gyárfás Jenő. Emlékkönyv a Székely Nemz Múz. 50. Éves
jubileumára. 1929. 486-488.
- Lyka Károly: Gyárfás Jenő. Művészeti Szalon. IV-1929. 10 sz. 6-7. K.
- Éber Lexikon, é.n. /1935/. 354.
- Varga Nándor: Gyárfás Jenő festőművész. 1857-1925. Szépművészet. II-1941.
116-120. Képek.
- Kirimi Irén: Gyárfás Jenő. Szépművészet. V-1944. 9-16. 9K.
- Pogány Ö. Gábor: Gyárfás Jenő emlékkiállításának katalógusa. 1950.
- Végvári Lajos: Gyárfás Jenő emlékkiállítás. Magyar Nemzet. 1950. XII.
30.
- /szegi/: Gyárfás Jenő emlékkiállítás. Szabad Művészet. V-1951. 75-77
2 K.
- Biró, 1955. 209. 210. 379. 380. 381. 436. - bibliográfia
- Gazda József: Gyárfás Jenő. Irodalmi Könyvkiadó Bukarest 1969.
- Almási Tibor-Károlyi S. Mihály: Gyárfás Jenő. Litera. Könyvkiadó. Bukarest.
1979.
- Murádin Jenő: Gyárfás Jenőről másodszor. Igazság. 1980. 263 sz. XI.
5. /Almási-Károlyi könyvéről/
- Műv. Lexikon, 1981. II. 312.
- Lyka München 1982. 11. 15. 27. 51. 52. 61. 64.
- Lyka Millennium 1983. 104. 106. 148. 149.
Gyarmathy Miklós
/ Kalotaszentkirály, 1830 IX.11 - Kolozsv., 1898 III.2./ jogász, politikus.
Tanulmányait 1838-ban Kolozsváron kezdte, a forradalomban Bem-táborában harcolt.
Évekig
az Alföldön bujdosott, 1853-ban családot alapított / leánya dr. Bradt József
felesége lett/ 1861-
ig Kolozs megyei birtokán gazdálkodott. Ebben az évben Kolozsvár vármegye megválasztotta
tiszteletbeli jegyzőjének. 1872-től főjegyző, 1875-től alispán, 1890-ben nyugdíjba
vonult.
1881- és 1888-ban tagja a Mátyás-szoborbizottságnak
Ellenzék 1897. III. 2. – nn: Gyarmathy Miklós halála.
- 0745/1889 – a képkiállítás szervező bizottságának
elnöke.
- 0762/1889 – u.a. – tagja a bizottságnak.
- 0774/1890 – tagja a kolozsvári képkiállítás előkészítő
bizottságnak.- húsvétkor nyíllik.
- 0833/1891 – meghívta Munkácsy Mihályt Bánffyhunyadra.
- 0835/1891 – Munkácsy vendéglátója B-Nunyadon /
X. 12-13-án. /
- 0897/1895 – tagja a Nemzeti Szalon kolozsvári
képkiállítását előkészítő bizottságnak
- 0906/1895 – köszöntöt mond a Nemzeti Szalon kolozsvári
kiállításának megnyitóján
Gyarmathy Zsigáné, Hory Etelka –
- 0817/1891 – cikke: Egy képről. - Bihari két
évvel ezelőtt ott járt, s akkor festette a képet -
- 0828/1891 – vendégei voltak Maradett Flecher és
Rose le Quenswe angol festőművésznők.
- 0962/1897 – írónői képességét elismerve, az aradi
nők festett legyező ajándékával neki.
- 1093/1900 – cikke: Munkácsy Mihály Bánffy Hunyadon
és az ezeréves kiállításon.
Gyarmathy Zsigmond
bánffíhunyadi birtokos, Gyarmathy Zsigáné, Hory Etelka férje.
- 0623/1883 – a kolozsvári képkiállítás sorsolásakor
a harmadik díj nyertese
- 1292/1909 – arcképét most festette meg Csoma
Judit.
Gyarmati Mózes
kolozsvári rézmetsző
Adattár: - 0093/1860 – lakik a Sétatér utca 21 szám
alatt.
Életrajzi adatok: Valamelyest beletanult a rézmetszésbe Kolozsvárott a szomorú
véget ért Gyarmati, ismételt
bankhamisítás miatt a szamosújvári börtönbe fejezte be életét
Irodalom: - Lyka Táblabíró 1981. 221.
- Pataky 1951. 51. 135.
Györffy Imre
kolozsvári kereskedő. Üzlete a Főtéren volt.
- 0861/1893 – üzlete kirakatában Papp Gábor “Undine”-t
ábrázoló festménye látható
Gyulai Ferenc
/ 1817 – 1866 / kolozsvári színművész, színigazgató. Sírja a Házsongárdi
temetőben.
- 0519/1881 – arcképét Gabányi Árpád rajzolta mag.
Gyulai Károly
temesvári /?/ tájrajzoló
Adattár: - 0084/1858 – Hátszeg vidékén dolgozik,
eddig 20 kőrajzot készített
Életrajzi adatok:
Irodalom:
Gyulai Sámuel
rézmetsző.
Adattár:
Életrajzi adatok: / Kolozsvár 18 sz. vége – a városi adatok 1822-ig szólnak
róla /
A rézmetszést Nagy Sámueltől tanulta 1814-ben. 1823-ban Bécsbe került, majd
az Erdélyi
Kancelláriához nevezték ki, ahol mind hivatalnok működött, de diplomák, nemesi
levelek
rajzolásával is foglalkozott. Szilágyi Sándor kolozsvári tanárról két metszete
ismert. 1822-ben
Simon János pecsétmetsző panaszol rá, amiért pecsétmetszéssel is foglalkozik.Valószínű,
hogy
leszármazottja a Kolozsvárra 1749 körül került, szintén rézmetsző Gyulai Lászlónak.
Irodalom: - Barabás Miklós emlékiratai. Bp. 1902. 54.
- Pataky 1951. 51. 58. 135. 187.
- Műv. Lexikon II. 323.
- B. Nagy 1977. 206.
- Lyka Táblabíró 1981. 141. 160. 221.
141. – Markó Károly 1828-ban állította ki Bécsbe Gyulai Sámuel kaligráfus magyar
ruhás
arcképét, aki ekkor Bécsbe Markóval egyazon házba lakott.
160. – teljesen jelentéktelen maradt a kolozsvári születésű Gyulai Sámuel, aki
szülővárosában
1814-ben tanult metszeni Nagy Sámueltől, de inkább kaligrafus lett, s amikor
1823-ban
Bécsbe került, itt névjegyeket metszett, míg ki nem nevezték az erdélyi kancelláriához,
ahol temérdek nemesi levelet készített.
- Lyka Romantika 1982. 73.
- Lyka München 1982. 27. 40.