Damjanich Jánosné * Danielis Károly * Dávid András * De Gerando Antónia * De Noir - / Fekete Nagy Béla * Deák Ebner Lajos * Deák Ferenc * Deák Gerő * Deák István * Deáky Albert * Debreczeni Béla * Deési Gyula * Dékáni Árpád * Demeter József * Demjén László * Demjén László * Déri Béla * Déryné, Szépataky Róza * Deutsch Móric * Deutsch rt. * Deutscher Albert Christof * Dobosfy Gyula * Dombech, Filip * Dorgó Albert * Dósa család * Dósa Géza * Dömötör László * Dőre * Dörschlag Károly * Dörschlag, Anna Mária Friderika * Dunaiszky Henrik Ágost * Dunky Ferenc * Dunky-Fivérek * Dupont Testvérek * Dusoiu A. * Dürer, Albrecht *

Damjanich Jánosné
- 0422/1876 – Vastagh megbízást kapott arcképe megfestésére.
- 0429/1877 – arcképének leleplezése
- 0430/1877 – u.a.
- 0431/1877 – u.a.

Danielis Károly
címfestő
Adattár: - 0056/1848 – lakik a Bel-farkas utcában.
Életrajzi adatok:
Irodalom:

Dávid András
hosszúfakusi fafaragó iskola diákja
- 0515/1881 – közreműködik a kolozsvári díszalbum elkészítésében /királyfi esküvője /

De Gerando Antónia
/ Párizs, 1845. II. 12. – Kolozsvár, 1914. IV. 19. / tanárnő
1880-tól 1912-ig a kolozsvári a Felső Leányiskola igazgatója. De Gerandó Ágosz francia író és
Teleki Emma leánya. 1849-től Párizsban élt. Irányi Dániel volt a házitanítója. 1872-ban Bp-re
jött, majd 1880-tól Kolozsváron telepedett le. Megírta nagynénje, Teleki Blanka életét / Bp.
1892 /. Sírja a Házsongárdi temetőben.
- 0501/1880 – cikke: Kolozsvár és a képzőművészeti kiállítás.
- 0502/1880 – Hegedűs István: Nyílt levél De Gerando Antónia Ő Nagyságához.
- 0868/1894 – kisebb művészeti múzeumot rendezett be a Felsőbb Leányiskolában.

De Noir - / Fekete Nagy Béla
/ /Kolozsvár, 1869. III. 31. – 1923 után. /
Városi tisztségviselő, Kolozsvár Trianon előtti utolsó magyar alpolgármesetere. Apja Fekete
Mihály ref. kollégiumi tanár halála /1871/ után, Feleméri Lajos nevelte. Iskoláit a kolozsvári
ref. főiskolán, a jogot is ott - illetve egy-egy szemesztert Párizsban és Londonban - végezte.
Joghallgató korában részt vett a románság által benyújtott Memorandum válaszlevelének össze
állításában. 1889-92 között az Erdélyi Híradó, 1893-ban a Kolozsvár szerkesztője. 1892-ben
Kolozsvár aljegyzője, s ettől kezdve 25 éven át mint tanácsos és helyettes polgálmester szol-
gálta városát. 1916-ban megvált állásától. A kolozsvári Háztulajdonosok Szövetségének elnö-
ke, és a kolozsvári Nemzeti Kaszinó igazgatója volt. Fadrusz János hozzá írt leveleiből kitűnik,
a Mátyás-szobor megvalósításának " szürke eminenciása" a művész legkiválóbb kolozsvári ba-
rátja volt. 1902-ben a Mátyás szobor megvalósítása körül kifejtett tevékenységéért Legfelsőbb
Elismerésben részesül.
- 0793/1890 – cikke: A képkiállításról.
- 0891/1895 – cikke: /Fekete Béla/: Rákóczy és Dávid Ferenc. Vita a millenniumi képről.
- 0906/1895 – köszöntöt mond a Nemzeti Szalon kolozsvári kiállításának megnyitóján

Deák Ebner Lajos
Adattár: - 0498/1880 – nn: Petőfi dalban és rajzban. /többedmagával illusztrációkat készít /
- 0598/1883 – “Mosakodó fiú” című képe a kolozsvári képkiállításon.
- 0604/1883 – “Csendélet” című képét kisorsolják Kolozsváron.
- 0781/1890 – készül a kolozsvári képkiállításon való részvételre.
Életrajzi adatok: /Pest, 1850. VII. 18. – Bp. 1934. I. 20. /
A szolnoki művészet egyik jeles képviselője. Apja korai halála miatt, anyai nagyapja, Deák
János nevelte és tanítatta, kinek nevét az 1880-as évek végétől felvette. 1868-73 között Mün-
chenben tanult. 1873-ban állít ki először Bécsben. Egy ideig Barbizonban fest Paál Lászlóval
és Munkácsy Mihállyal, ez utóbbi igen erős hatása érződik későbbi művészetében. 1874-től,
egy évtizeden át nyarakat Szolnokon tölti. 1887-ben Mészöly Géza halálát követően a bp-i
Női Festőiskola igazgatója lett. 1889-ben a Tihanyi apátság freskóit festi Lotz Károllyal és
Székely Bertalannal, 1895-99 között a Műcsarnok külső oszlopos előcsarnokát díszíti.
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 182.
- Biró, 1955. 229. 354. 346. 380. - bibliográfia
- Műv. Lexikon, 1965. I. 509.
- Lyka Romantika 1982. 11.
- Lyka München 1982. 6. 46. 48.
- Lyka Millennium 1983. 46. 51. 65. 67. 75. 76. 109. 127.

Deák Ferenc
/ Söjtör, 1803. X. 17. – Bp. 1876. I. 28. / A reformkori liberális ellenzék vezető politikusa,
1833-tól Zala vm. orsz. képv., 1848-ban a sümegi választókerület orsz. Küldötte. Döntő
szerepe volt a kiegyezés előkészítése.
- 0417/1876 – arcképét Vastagh György festette meg, Hont vármegye részére.
- 0425/1876 – XI. 19 – most leplezik le a Vastagh György festette arcképet.
- 0599/1883 – arcképét Sárdi István is megfestette, ki van állítva a kolozsvári képkiállításon
- 1157/1900 – arcképét Ábrányi Lajos festőművész készíti.

Deák Gerő
/Karatna, 1846. VI. 13. - ? / irodalomtörténész, ref. lelkész. Nagyenyeden végzett, 1871-ben pap
pá szentelték. Még abban az évben a Berlini egyetem hallgatója, 2ű1872-tól a szászvárosi ref.
kollégium tanára. Több cikket írt berlini éveiben. Munkássága 1892-ig lehet követni.
- 0298/1871 - Cikke: Berlini Múzeum. Kaulbach Vilmos falfestményei.

Deák István
festő
Adattár: - 1282/1908 – E Csíky Jenő: Képkiállítás. Munkái ott vannak a kolozsvári Református
Teológia dísztermében rendezett kiállításon.
Életrajzi adatok:
Irodalom: - Tóth István: Kolozsvári képkiállítások. Deák István, K. Ferenczi Noémi, és Ziffer Sándor. Pásztortűz
XI-1925. 559. XII-1926-264.

Deáky Albert
/Kolozsvár, 1846. III. 15. – Kolozsvár, 1903. V. 26. / jogász. Apja 1848-ban elesett, nevelésé
ről nagyapja, Csapó József gondoskodott. Iskoláit Kolozsváron, a jogot Eperjesen végezte. 21
éves korában már Zilah város főjegyzője. 1878-ban a bp-i Baloldal szerkesztője, 1880-ban
Bartha Miklóssal megalapította az Ellenzék-et. 1888-ban és 1902-ben a Mátyás szoborbizott-
ság-bizottság tagja
- 0762 – tagja a kolozsvári képkiállítás előkészítő bizottságnak.
- 0897/1895 – tagja a Nemzeti Szalon kolozsvári képkiállítását előkészítő bizottságnak
- 1018/1899 – nn: Kolozsvári festők kiállítása. - a művészek szervezkedésének élére hívják.
- 1036/1899 – nn: Szépművészeti Társaság Kolozsvárt. Jelen van a szervezésén.
- 1038/1900 – nn: Az Erdélyi Szépművészeti Társaság. - alapító tag, az Ideiglenes Szervező
Bizottság elnöke
- 1040/1900 – nn: Erdélyrészi Szépművészeti Társaság. - u. a.

Debreczeni Béla
kolozsvári
- 1038/1900 – nn: Az Erdélyi Szépművészeti Társaság. - alapító tag, az Ideiglenes Szervező
Bizottság jegyzője.
- 1040/1900 – nn: Erdélyrészi Szépművészeti Társaság. - u. a.
- 1102/1900 – véglegesen megalakult az ESZT - elfogadták az alapszabályokat.
az ESZT jegyzője.
- 1146/1900 – az ESZT jövő májusban kiállítást rendez – a szervező bizottság tagja.
- 1147/1900 – u. a. – kérni fogják e célra a várostól, a Sétatéren álló Korcsolya pavilont
- 1159/1901 – nn: Erdélyrészi Szépművészeti Társaság. Jelen van azon a megbeszélésen, ahol
eldöntik, hogy az ESZT március 2-án a Redotte-ban kiállítást rendez
- 1201/1901 – tagja a tervbe vett ESZT- képkiállítás szervező bizottságának.
- 1242/1903 – nn: Művészeti Kiállítás Kolozsvárt. A szervező bizottság tagja.

Deési Gyula
gyalui ref. pap.
- 0623/1883 – a kolozsvári képkiállítás képsorsolásán a harmadik díj nyertese.

Dékáni Árpád
iparművész
Adattár: -
Életrajzi adatok: Alsójárán /Kolozs m. / született. Halason működött 23 éven át, s ott megteremtette a világhírű
“halasi csipke” iparát.
Irodalom: - Lyka Századvég 1982. 76.
- Lyka Millennium 1983. 12.

Demeter József
kolozsvári kereskedő
- 0652/1884 – üzlete kirakatában, Bain Sándor által készített ceruzarajz /Hunwald A./ látahtó.
- 0698/1885 – üzlete kirakatában Kún Sámuel Áspis Sámuelt ábrázoló rajza látható

Demjén László
/Balzamújváros, 1836. IV. 3. – Kolozsvár, 1886. II. 14. / kolozsvári könyvkereskedő.
Apjának halála /1851/ után nagybátyja, Stein János kolozsvári könyvkereskedésében dolgozott
Önálló üzletét 1860-ban nyitotta meg a “Fröbel-házban”. 1861-ben nőül vette Barabás Miklós,
Henriette nevű leányát, akitől még az 1860-as évek végén különvált. 1868-ban Bécsben nyitott
üzletet, de hamarosan visszatért Kolozsvárra, mivel 1872-ben már a Tudományegyetem könyv
tárosának titulálják, üzletét 1873-ba a főtéri Plébániaházba, majd innen 1881-ben az Egyetem
/ Bel Torda / utcájában vitte át. Itt antiqváriumot is nyitott 1884-ben /Ellenzék. 1884. VIII. 23/
innen a Főtér 7 sz. alatti Szentkereszty-féle házba, Wolf gyógyszertára mellé költöztette át.
1886-ban öngyilkos lett, 1889-ben főtéri üzletét Márton Károly vette át. /Ellenzék 1889. II. 16./
/ Lyka Századvég 1982. 42. /
- 0170/1864 – Barabás Henriette Petőfi színes kőnyomatú arcképére, hirdet előfizetést.
- 0172/1865 – a Petőfi kőnyomatot Berlinben készítik
- 0182/1865 – Petőfi színnyomatú arcképét árusítja.
- 0192/1866 – könyvkereskedése kirakatában Vastagh György színezett fényképei láthatók
- 0205/1867 – a Mezey J. által rajzolt, Borsos és Doktor fényképészek által reprodukált
arcképet árusítja könyvkereskedésében.
- 0211/1868 – könyvkereskedést nyitott Bécsben is, a Kartnersrasse 28 szám alatt.
- 0219/1868 - könyvkereskedésében Vastagh György, egy bécsi színésznőt ábrázoló képe.
- 0228/1869 – üzletében, Czeigler Soma, híres festők műveinek reprodukcióit árusítja.
- 0247/1870 – vitája apósával, Barabás Miklóssal. Henriett elhagyta, Pesten él s apjánál.
- 0248/1870 – u.a.
- 0266/1871 – üzletében Vastagh György Gyermekarcképének fényképmásolata látható
- 0277/1871 – Koller Károly besztercei fényképész színezett fényképeit állítja ki.
- 0325/1872 – Vastagh Gy. “Gombaszedő cigánylány” című képét árusítja.
- 0330/1873 – vitája apósával, Barabás Miklóssal. Felesége Barabás Henriett beadta a
válóperes keresletet
- 0331/1873 – könyvüzletét régi helyéről, a Frölich-házból, a Főtéri Plébánia házba költöztette
- 0523/1881 – Sámi László síremlékének tervét állította ki üzletében. /Szász Gyula készítette /
- 1889-ben Demjén könyvüzletét Márton Kálmán vette át.
- 0545/1882 – elkíséri Vastagh Györgyöt Radna vidéki tanulmányútjára.
- 0547/1882 – u.a.
- 0548/1882 – u.a.
- 0617/1883 – a képkiállítás sorsjegyeit árusítják üzletében.
- 0630/1884 – Steiger Béla fiatal festőművész munkája látható üzletében.
- 0631/1884 – u.a.
- 0637/1884 – Steiger Béla “Erdei táj” és “Pusztai csendélet” című képeit állította ki
- 0707/1886 – Demjén László halála – öngyilkos lett. Barabás Miklós veje volt.

Demjén László
festő
Adattár: -
Életrajzi adatok: /Kolozsvár 1864. VII. 24. – München 1929. VII. 18./
Apja kolozsvári könyvkereskedő, anyja Barabás Henriett, a festő leánya. Tanulmányait a Mintarajziskolában Lotz Károlynál és Münchenben az Akadémián Wágner Sándornál végezte, és egy életre ott maradt. Egy időben Magán-Iskolát is vezetett. Állított ki Bp-en is / Vándorköszörűs 1890. / Barabás Miklós-t ábrázoló festménye a Nemzeti Galériában van.
Irodalom: - Éber Lexikon é. N. /1935 /. 186.
- Műv. Lexikon 1967. I. 526.
- Lyka München 1982. 6. 80.

Déri Béla
festő
Adattár: - 1232/1902 – nn: Szépművészeti kiállítás. Munkái jelen vannak az ESZT kolozsvári
kiállításán:
Életrajzi adatok: /Budapest, 1870.
Bp-en és Münchenben végezte tanulmányait, 1904 óta állít ki Bp-en. Főleg tájképeket festett.
Egy ideig a Nemzeti Szalon élén állt.
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 188.
- Biró, 1955. 342. - bibliográfia

Déryné, Szépataky Róza
- 1137/1900 – Gyalui Farkas a sajtó útján keres egy jó minőségű, korabeli arcképét

Deutsch Móric
- ref. főtanoda rajz és szépírástanítója.
Adattár: - 0035/a/1844 – magánórákat ad.
- 0039/1845 – címerkészítést vállal
- 0041/1846 – rajztanító, lakása az ev. ref. főtanodában
- 0074/1854 – Hernida Gáspárral és ennek nejével szépírás és rajziskolát alapítanak
- 0076/1854 – az iskola sikereiről ír
- 0078/1855 – az r. kat. Lyceum szépírás tanítója.
Életrajzi adatok: /1815 k.- 1870 k. /
Bécsben 1834-40 között a Kupelwieser vezetése alatt álló rajzosztályban, majd történeti fes-
tészet hallgatójaként az egri Kovács Mihály tanulótársa volt. Velence után többször járt Ró-
mában, valószínűleg Markó körében is megfordult. Kolozsváron 1844-1855 között dolgozott –
rajz- és szépírástanítás mellett - fényképezéssel is megpróbálkozott, majd Pestre ment, ahol az
1850-es évek végén ki is állított. Rövid ideig Bácskában élt, végül Bécsbe költözött, s talán ott
is halt meg. Kolozsváron elődjei közül Strauber Johann rajztanító nevét ismerjük, aki midőn
1786-ban vissza akart térni Bécsbe, helyére Veress Mátyást ajálják rajzot s szépírást tanítani.
Irodalom: - Kovács 1995. 153.
- Lyka Táblabíró 1981. 42. – 1846 – olasz haramiacsalád c. képe.
153. – 1840-es években bécsi diák
155. – rövid velencei epizód után, végleg Bécsbe szakadt a budai Deutsch Mór.
175. – 1842-ig tanult Bécsbe az Akadémia.
- Lyka Romantika 1982. 73.
- Miklósi-Sikes 1997. 213.

Deutsch rt.
- 0249/1870 – Munkácsy Mihály Siralomház című képéről másolatokat készít.

Deutscher Albert Christof
Adattár: -
Életrajzi adatok: / Holics 1755 – 1822 /
/Talán / Kolozsváron festette Bethlen Gergely gróf képmását, amelyet 1814-ben rézbe
metszette Nagy Sámuel.
Irodalom: - Wurzbach III. 287.
- Meller: Az Esterházy-képtár története. Bp. 1915. 67. 232.
- Lyka Táblabíró 1981. 215. 244.

Dobosfy Gyula
kolozsvár.
- 0906/1895 –köszöntöt mond a Nemzeti Szalon kolozsvári kiállításának megnyitóján

Dombech, Filip
“Panorámás és tájfestő”
Adattár:
Életrajzi adatok: 1831-bena gubernium 9336 sz. rendeletével megengedi, hogy míg felesége gyermekágyból
felépül Kolozsváron maradjon.
Irodalom: - B. Nagy 1977. 196.

Dorgó Albert
1902-ben királyi tanácsos, címet viseli, 1888-ban és 1902-ben tagja a Mátyás-szoborbizott-
ságnak.
- 0762/1889 – Jelen van a kolozsvári képkiállítás előkészületi megbeszélésein.
- 0897/1895 – tagja a Nemzeti Szalon kolozsvári képkiállítását előkészítő bizottságnak

Dósa család
– Dósa Géza festőművész szülei és testvérei
- 0259/1871 – Szülei: Dósa Géza és Gyarmathy Róza, testvérei: Emma és Lenke.

Dósa Géza
festő
Adattár: - 0258/1871 – öngyilkossága. – “Bethlen Gábor tudósai között” című képe sikere.
- 0259/1871 – Nekrológ. /Szülei: Dósa Géza és Gyarmathy Róza, testvérei: Emma és
Lenke /. - 25 éves korában lett öngyilkos
- 0260/1871 – haláláról.
Életrajzi adatok: /Nagyenyed, 1846. – Marosvásárhely, 1871. IV. 12.
Kolozsvárt Simó Ferencnél, majd Pesten Székely Bertalannál, illetve Bécsben és Münchenbe
képezte magát. Itt 1869-ben néhány társával kilépett az Akadémiáról és önálló műtermet nyi-
tott. Még ebben az évben “Bethlen Gábor tudósai körében” című kompozíciója állami ösztön-
díjhoz jutatta, melyet viszont nehéz anyagi évek követtek. Főleg arcképfestésből élt. Tehetsé-
gét csak a halálát követő évtizedekben kezdték csak értékelni. 1941-ben Kolozsváron, 1944-
ben Bp-en a Szépművészeti Múzeumban rendeztek gyűjteményes kiállítást műveiből.
Irodalom: - d. b.: Dósa Géza festő. Művészet. III-1904. 342-343.
- Kacziány Ödön: Emlékeimből. Dózsa Géza, az elfelejtett erdélyi festőművész.
Pásztortűz. XIII-1927. 383-384.
- Éber Lexikon, é.n. /1935/. 198.
- Kopp Jenő: Dósa Géza: “Bethlen Gábor tudósai közt” c. művének vázlatai.
Szépművészet. II-1941. 121. 3K.
- M. Kiss P.: Dósa Gáza. A Művészettörténeti Dokumentációs Központ Évkönyve. 1952. 166-176.
- Biró, 1955. 208. - bibliográfia
- Műv. Lexikon. 1965. I. 560.
- Gazda József: Dósa Géza emlékezete. Utunk. 1971. 17 sz. /1173/ április 23. 7.
- B. Nagy 1977. 196.
- Lyka Romantika 1982. 53. 71.
- Lyka München 1982. 32.

Dömötör László
aradi rajztanár.
Adattár: - 0546/1882 – Szilágyi Ferenc, 14 éves tehetséges fiút tanítja.
Életrajzi adatok: Kunszentmiklósi születésű. 1875-1890 között Bp-en tanár, azután Selmecbányára, majd Aradra
került.
Irodalom: - Lyka Századvég 1982. 81.

Dőre
kolozsvári rajztanár
Adattár: - 0326/ 1873 – Gráf Jakabné Nöneveldéjében rajztanár.
Életrajzi adatok:
Irodalom:

Dörschlag Károly
festő és fényképész
Adattár: - 0877/1894 - nn: Képkiállítás Segesváron. /egy tanulmányfőt állít ki /
- 1232/1902 – nn: Szépművészeti kiállítás. Munkái jelen vannak az ESZT kolozsvári
kiállításán: “Színházi függönyterv”
Életrajzi adatok: /Hohen-Luckow / Mecklemburg 1832. XI. 15. – Nagyszeben, 1917. III. 25. /
Fiatal korában szakadt Erdélybe, s élete végéig, mint rajztanár ott is maradt. Sokat festett, de
fényképész is volt. A berlini akadémián végzett, 1860-ban Szászrégenben tanít, s ott fényké-
pészeti műtermet is nyitott. 1862-ben Medgyesre került, 1871-től a nagyszebeni gimnázium-
ban tanított.
Irodalom: - Roth Viktor: Carl Dörschlag. Die Karpathen. Brassó. 1909. VIII. 1. 2/23.
- Lyka Romantika 1982, 26. 62. 126.
- Lyka Századvég 1982. 73.
- W. Myss: Kunst in Siebenbürgen. Thaur bei Innsbruck. 1991.
- Lexikon Sachsen. 1993. 107. /H. Krasser/ - közli a művész önarcképét.
- Lyka Romantika 1982. 26. 62. 126.
- Miklósi-Sikes 1997 /kézirat/ I k. 215.

Dörschlag, Anna Mária Friderika
D. Károly festőművész leánya.
Adattár: -
Életrajzi adatok: / Medgyes, Mediasch, Medias, 1869. V. 19. – Nagyszeben, 1947. XI. 3. /
Művészeti tanulmányait apjánál kezdte, majd Berlinbe /1904/ és Münchenben /197 után/
folytatta. 1924.-ben Drezdában litográfia és arcképfestészetet tanít. Festményei a Nagy-
szebeni Brukenthál Múzeum gyűjteményében.
Irodalom: Lexikon Sachsen 1993. 107.

Dunaiszky Henrik Ágost
szobrász - rajztanár – Temesvár.
Adattár: -
Életrajzi adatok: / Pest 1812. II. 16. – Temesvár 1875. XII. 18. /
A Bánság virágzó központjában, Temesvárott, a század legelején, 1813-ig a bécsi születésű Fi-
no József a rajziskola tanára. Őt Schütz János követte, Brodcky Károly az első rajzoktatója.
Schütz után ideiglenesen Krammer József következett, 1826-tól 1829-ig Schabatka Ferenc,
ettől fogva 1841-ig ismét Krammer, aki ez évben halt meg. 1841-ben Dunaiszky Henrik szob-
rász kapta meg a tanszéket, s élete végéig itt maradt. Szobrászattal ezentúl alig foglalkozott.
Dunainszky Henrik 1833-ban iratkozott be a müncheni akadémia szobrászati szakára.
Irodalom: - Lyka Táblabíró 1982. 99. 111-112. 122. 194.
232-233. 244-245. 249. 265. 298. 301. 355-356. 363. 378.
- Lyka Századvég 1982. 76.

Dunky Ferenc
/1860 k. – 1941 k. / kolozsvári fényképész
- 0897/1895 – tagja a Nemzeti Szalon kolozsvári képkiállítását előkészítő bizottságnak

Dunky-Fivérek
kolozsvári fényképészek. A műterem a Főtéren álló Wass-féle házban 1886 ás1914 között
működött 1897-től Udvari Szállítok, 1898-tól Udvari Fényképész címet is elnyerte.
- 0834/1891 – műtermét meglátogatta Munkácsy Mihály.

Dupont Testvérek
- 0015/1839 – sokszorosító eljárásnál használt találmányukról.

Dusoiu A.
brassói akadémiai festő.
Adattár: - 1255/1906 – u.a.
Életrajzi adatok:
Irodalom:

Dürer, Albrecht
festő és rajzoló
Adattár: - 0265/1871 – a müncheni Dürer ünnepségek
- 0272/1871 – nn: Dürer Albrecht. Murr és Márki Sándor a művész születési helyéről
ír, mely a Bihar megyei Atyás /Eytas/ település.
- 0716/1886 – nn: Dürer Albert élete és művészete.
Életrajzi adatok: /Nürnberg, 1471. V. 21. – 1528. IV. 26. /
A legnagyobb német festő és grafikus. Családja a Békés megyei Ajtós községből származott.
Apja, az id. Dürer Albrecht 1455-ben telepedett le Nürnbergben /
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n./1935/. 203.
- Biró, 1955. 70. 77. 83. 407. 408. 409. 410. 411. 412. 413. 484. - bibliográfia
- Műv. Lexikon 1965. I. 575-576.