K. Papp Miklós * K. Papp Miklósné, Szabó Pepi színésznő, majd Ajtainé * Kacziány Ödön * Kammer Vilmos * Karacs Ferenc * Karácsonyi * Karlovszky Bertalan * Karlovszky M. Ida * Károly * Károlyi György * Károlyi Tivadar * Karvaly József * Kass Endre * Kató József * Kaulbach Vilmos /Vilhelm von / * Kazinczy Ferenc * Kelemen Benjámin * Keleti /Klette, Kelety/ Gusztáv * Kéméndy István * Kéméndy Jenő * Kemény Ferenc * Kemény György * Kemény István * Kemény János * Kemény Simon * Kemény Zsigmond * Kemény Vilma * Kende István * Kendeffy Ádám * Kenyeres Balázs * Kerényi Miklós * Keresztesy Pál * Kertész Imre * Kertész József * Kézdi Kovács László * Kimnach László * Király Pál * Kirmayer Károly * Kisfaludy Sándor * Kiss Elek * Kiss Ernő * Kiss Ferenc * Kiss György * Kiss Miklós * Kiss Mór * Kiss Sándor * Klein Hugó * Kleinrath József Dániel * Klimovics * Klősz József * Knirr Henrich * Knopp Imre * Koller Károly * Koller Károly * Kolmer Hermann * Komlóssy Ferenc * Konek Ida * Kóos Ferenc * Korányi Sarolta * Korbuly Bogdán * Korbuly Imre * Korbuly József * Kornis Zsigmond * Kossuth Lajos * Koszta József * Kovács Ferenc * Kovács Kováts István * Kovács Mihály * Kovács P és Fiai * Kovács S. * Kozina Sándor * Kozma Erzsébet, * Kölcsey Ferenc * Kőrösfői Kriesch Aladár * Körösi Csoma Sándor * Körösi Kálmán * Kőváry Artúr * Kőváry Endre, Újtordai * Kőváry László * Kőváry Mihály * Kőváry Mihályné * Král Vazul * Krammer Gyula * Krammer József * Krémer Ferenc * Kreutzinger, Josef * Kriesch János * Kriza János * Kubányi Lajos * Kubinyi-Vahot * Kún Sámuel * Kunfi Zsigmond. * Kupcsai János * Kupcsay János * Kupeczky János /Kupetzky Jan/ * Kuszkó István * Kühn Vilmos * Kürthy György *

K. Papp Miklós
/ Dés, 1837 X. 29.- Kolozsvár, 1880. II. 12. / újságíró, a Magyar Polgár alapítója.
Örmény származású. Iskoláit Désen, majd Kolozsv. a rom. kat. líceumban végezte. Első írása
1859-ben a kolozsvári Színházi Közlöny-ben jelent mag. 1860-ban állandó munkatársa lett a
Fekete Mihály által megindított, majd Kőváry László által folytatott Korunk -nak, melytől a
Dózsa Dániel szerkesztette Kolozsvár-hoz ment át. 1865-ben feleségül vette Szabó Pepi szí-
nésznőt. 1867 III. 17-én alapította a Magyar Polgár-t . Ott volt a szuezi csatorna megnyitásá-
nál, melyről színes riportokban számolt be. Sírja a házsongárdi temetőben.
- 0169/1864 – cikke: A Nő Egylet Tárlata.
- 0374/1874 – cikke: Egy magyar festő külföldön. /Szathmári bukaresti műtermében /
- 0487/1879 – Teleki Sándor: Nyílt levél K. Papp Miklósnak. /Nagy György festőművész /
- 0751/1889 – arcképét Pollák Zs. Készítette el rajzban.
- 0893/1895 – Hory Béla: Egy régi “Itthon” Kolozsváron. 1873-ban K. Papp Miklós szervezte

K. Papp Miklósné, Szabó Pepi színésznő, majd Ajtainé
- 0593/1883 – Kőváry Endre által festett arcképe a kolozsvári képkiállításon látható.

Kacziány Ödön
festő
Adattár: - 0904/1895 – zsáner képei a Nemzeti Szalon kolozsvári képkiállításán.
- 0905/1895 – részt vesz a kolozsvári képkiállítás rendezésén
- 0906/1895 – köszöntöt mond a Nemzeti Szalon kolozsvári kiállításának megnyitóján
- 0910/1895 – előadást tart a Nemzeti Szalon kolozsvári kiállításán
- 1226/1902 – Wlassics az E. M. kolozsvári Képtárának ajándékozta egy festményét
- 1228/1902 – Fanghné, Gyújtó Izabella: Az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság
kiállítása. – részt vesz a kolozsvári kiállításon.
- 1232/1902 – nn: Szépművészeti kiállítás. Munkái jelen vannak az ESZT kolozsvári
kiállításán: “Tájkép”
- 1317/1911 – Tornán időzik családjával, sógoránál, Král Vazul püspöki titkárnál
Életrajzi adatok: /Marosvásárhely, 1852. I. 8. – Bp. 1933. I. 10. /
Barabás Miklóstól tanult rajzolni, majd Münchenben és Párizsban is képezte magát. Előbb val-
lásos, illetve humoros témájú képeket festett. 1890es években Rómában lakott. Gyűjteményes
kiállítását 1932-ben rendezte meg a Műcsarnok.
Irodalom: - Kaczyányi Ödön: A Képzőművészeti Társulat Tavaszi Kiállításáról. /Zemplényi Tivadar
festményei /. Vasárnapi Újság. 1895. 284. K.
- K-ny Ö-n: Márk Lajos festményeinek kiállítása a Nemzeti Szalonban. Vasárnapi Újság. 1907. 898.
- K-ny Ö-n: Téli kiállítás a Műcsarnokban. Vasárnapi Újság. 1907. 913-914. Képek.
- nn: szepes-görgői kastélykápolna új oltárképe. /Kaczyányi Ödön / Új Idők. II-1896. 63. K.
- Lyka Károly: Kaczyányi Ödön. Új Idők. VI-1900. 63. K.
- Gerő Ödön: A téli tárlat. /Mednyánszky, Kaczyányi…/ Művészeti Krónika. 1905. 8sz. 7-8.
- nn: Kaczyányi Ödön kiállítása a Nemzeti Szalonban. Vasárnapi Újság. 1906. 618-619. K.
- nn: Kaczyányi Ödön. Nemzeti Szalon. Jövendő. IV-1906. júl-okt. 48.
- M.S.: Kaczyányi Ödön kiállítása. Szerda. I-1906. 50-51.
- Fieber Henrik: Kaczyányi Ödön. Művészet. VI-1907. 374-380. Képek.
- Tövis: Kaczyányi Ödön. A Hét. XXVI-1915. 187.
- nn: Kaczyányi Ödön gyűjteményes kiállítása. Élet. VII-1915. I. 387.
- A kelenhegyi műteremházból. I. Kaczyányi Ödön. II. Bezerédy Gyula. Vasárnapi Újság.1917. 512.
- Mátrai Vilmos: Kaczyányi Ödön. Élet. XIV-1923. 166-167. K.
- Csiszár Béla: Kaczyányi Ödön 75 éves. Pásztortűz. XIII-1927. 192. Képek.
- Gy.: Négy kollektív kiállítás a Műcsarnokban. / Udvary G., Kaczyáni Ö., Czencz J., Balló E. /
Képzőművészet. Vi-1932. 202-204. K.
- Lyka Károly: A víziók festője. /Kaczyányi Ödön /. Pásztortűz. XIX-1933. 23-24.
- nn: Kaczyányi Ödön. 1852-1933. Magyar Iparművészet. XXXVI-1933. 40.
- Lyka Károly: Kaczyányi Ödön. Magyar Művészet. IX-1933. 32.
- Éber Lexikon, é.n. /1935/. 422.
- Biró, 1955. 192. 244. 326. 330. 331. 332. 342. 360. – irodalom.
- Műv. Lexikon, 1981. II. 541.
- Lyka München 1982. 46.
- Lyka Millennium 1983. 77. 79. 123. 128. 151.

Kammer Vilmos
festő
Adattár: -
Életrajzi adatok: brassói festő
Apja posztókészítő volt. Az 1860-as években “rajzmester”-ként dolgozott, 1855-ben beirat-
kozott a bécsi akadémiára, ahol mintázni is tanult.
Irodalom: - Lyka Romantika 1982. 52. 62. 87..-

Karacs Ferenc
– pesti rézmetsző
- 0013/1838 – halála

Karácsonyi
Torontál megyei nemesi család
- 0123/1862 – magukhoz hívják festeni Szamosi Elek aradi festőt
- 0127/1862 – Karácsonyi László, majd Karácsonyi Guidó foglalkoztatja Szamosi festőt

Karlovszky Bertalan
festő
Adattár: - 0441/1877 – fiatal tehetséges művészjelölt. Keleti és Than is dicséri rajzait.
- 0576/1883 – “Öreg asszony” című képe a kolozsvári képkiállításon.
- 1226/1902 – Wlassics az E. M. kolozsvári Képtárának ajándékozta egy festményét
Életrajzi adatok: /Munkács 1858. X. 24. – Bp., 1938. IV. 11. /
Az akadémizmus egyik kései képviselője. Münchenben, majd Párizsban, Munkácsy mellett
tanult. Itt és Bp-en működött.
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 429.
- Biró, 1955. 244. 326. 347. 368. – irodalom.
- Műv. Lexikon, 1981. II. 567.
- Lyka München 1982. 52. 54.
- Lyka Millennium 1983. 33. 34. 91. 128. 148.

Karlovszky M. Ida
írónő
- 0441/1877 – Fia, Karlovszky Bertalan tehetségét dicséri Keleti G. és Than M.

Károly
román király
- 0210/1868 – Szathmári P. Károly az udvari festője és fényképésze
- 0365/1874 – Szathmári P. Károly az udvari festője és fényképésze.

Károlyi György
gróf.
- 0459/1877 – arcképét Vastagh György festi.
- 0460/1877 – u.a.

Károlyi Tivadar
bajor királyi herceg Mária José nevű felesége
- 0829/1891 – arcképét Biasini Mari festőművésznő.

Karvaly József
festő.
Adattár: - 0724/1887 – “Elszakadt a húr” című festményét a torockói tűzkárosultak javára
ajánlotta fel.
Életrajzi adatok: /Ungvár, 1864. V. 30. – Bp. 1928. XI. 17./
Bp-en, Székely Bertalannál tanult, majd Münchenben Hollósynál képezte magát. 1895 és 1909
között a Műcsarnokban állított ki.
Irodalom: - Biró, 1955. 244. – irodalom.
- Műv. Lexikon, 1981. II. 571.

Kass Endre
amatőr festő
Adattár: - 1282/1908 – E Csíky Jenő: Képkiállítás. Munkái ott vannak a kolozsvári Református
Teológia dísztermében rendezett kiállításon.
Életrajzi adatok:
Irodalom:

Kató József
kolozsvári fényképész, 1890-ben Veress Ferenc Sétatér utcai műtermét vette át. 1897 körül új
műtermet nyitott a város főterén. 1888-ban Pécset, 1895-ben a berlini kiállítások díjazottja.
1891-ben műtermében Munkácsy Mihály is megfordult. Munkássága 1899-ig követhető.
- 0834/1891 – műtermét meglátogatta Munkácsy Mihály.
- 0835/1891 – megjelent a Kató által készített Munkácsy fénykép.
- 0840/1891 – árusítja Munkácsyról készített fényképét.
- 0897/1895 – tagja a Nemzeti Szalon kolozsvári képkiállítását előkészítő bizottságnak

Kaulbach Vilmos /Vilhelm von /
német festő
Adattár: - 0235/1869 – a “Szent Inqvisitio” című festményéről.
- 0298/1871 – Deák Gerő: Berlini Múzeum. Kaulbach Vilmos falfestményei.
Életrajzi adatok: /Arolsen, 1805. X. 15. – München, 1874. IV. 7./
I. Lajos bajor király udvari festője, a müncheni akadémia igazgatója volt.
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 432.
- Biró, 1955. 411. – irodalom.
- Műv. Lexikon, 1981. II. 579.
- Lyka Táblabíró 1981. 194.
- Lyka Romantika 1982. 85.
- Lyka München 1982. 24. 32.

Kazinczy Ferenc
/ Érsemlyén, 1759. X. 27. - Széphalom, 1831. VIII. 22. / író, a nyelvújítás mozgalom
kezdeményezője, az MTA tagja / 1830/. A Martinovics per révén hat évig raboskodott, Kufs-
teinben. Levelezéseit 23 kötetben az MTA adta ki 1890-1960 között.
1859-ben, arcképét Sikó Miklós festi meg /Bíró 1944. 48 /
- 0223/1869 – nn: Kazinczy Ferenc erdélyi útja. 1816 VI. 30-án érkezett Kolozsvárra, említi
az akkor itt élő művészeket.

Kelemen Benjámin
Wesselényi Miklós gazdatisztje.
- 0348/1873 – az Erdélyi Múzeumnak ajándékozza Wesselényi Miklós és felesége Cserey
Heléna arcképeit.

Keleti /Klette, Kelety/ Gusztáv
festő és műkritikus. /1861-ig Klette, 1901-ig Keleti /
Adattár: - 0231/1869 – Orbán Balázs: Székelyföld leírása kötetéhez fametszeteket készített.
- 0240/1870 – az Országos Művészeti Akadémia felállításnak feltételeit dolgozza ki.
- 0244/1870 – Simai János: A képzőművészeti oktatás külföldön és feladatai hazánk-
ban. Keleti G. előterjesztése a miniszternek.
- 0264/1871 - a frissen létesített Országos Mintarajz Tanoda és Rajztanár Képezde
igazgatójának nevezték ki.
- 0441/1877 – Karlovszky Bertalan tehetségét dicséri
Életrajzi adatok: /Pozsony, 1834. XII. 13. – Bp. 1902. IX. 2. /
Klette Károly festő fia. Münchenben is tanult, ahol Hollósy Simon és Lezen-Mayer Sándor
tanítványa volt. Mint jogász és nevelő kezdett el festeni. Nagy szerepet játszott a Képzőművé-
szeti Társulat felállításában, s lelkes híve volt a hazai képzőművészeti oktatás fellendítésének.
Nevéhez fűződik a Rajztanítóképző felállítása, melynek első igazgatója is volt. Szinnyei művé-
szetének ellenzői közzé tartozott. Összegyűjtött kritikái 1910-ben jelentek meg “Művészeti
dolgozatok” címen.
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 435.
- Biró, 1955. 39. 78. 210. 211. 219. 223. 229. 323. 329. – irodalom.
- Lyka Táblabíró 1981. 194.
- Műv. Lexikon, 1981. II. 590.
- Lyka München 1982. 40. 41. 78.
- Lyka Millennium 1983. 37-40. 49. 54. 127. 133. 134. 155.

Kéméndy István
dévai törvényszéki jegyző
- 0555/1882 – fiát, Kéméndy Jenő festőművészt, kitüntették a müncheni akadémián.
- 0648/1884 – fia Münchenben él, de az idei nyarat Déván tölti

Kéméndy Jenő
festő, díszlet-, és jelmeztervező.
Adattár: - 0555/1882 – nn: Kéméndy Jenő festőművész. / kitüntették a müncheni akadémián /
- 0648/1884 – Münchenben lakik, e a nyarat Déván töltötte.
- 0719/1886 – egy müncheni kompozíciójáról ír.
Életrajzi adatok: /Déva, 1860. IV. 8. – Bp. 1925. VI. 25. /
Bp-en és Münchenben tanult,1879- 1883 között főleg miniatűr képeket festett. Később, /1895/
mint az Operaház és Nemzeti Színház szcenikai ügyelője, számos technikai újítással gazdagí-
totta a színpadot. 1926.-ban a Műcsarnokban hagyatéki kiállítást rendeztek műveiből.
Irodalom: - Műv. Lexikon, 1981. II. 594.
- Lyka München 1982. 12. 17. 18. 19. 61. 66.
- Lyka Millennium 1983. 26. 148.

Kemény Ferenc
báró
- 0496/1880 – arcképét Kőváry Endre festette meg

Kemény György
báró
- 0712/1886 – arcképét, Torda-Aranyos vármegye részére, Kőváry Endre festi
- 0717/1886 – Kőváry által festett arcképe Kolozsvárt van kiállítva.

Kemény István
báró
- 0088/1859 – öt festményt rendel Vastagh Gy.-nél, Kemény Simon történetéről, az EM-nak

Kemény János
báró, kancellár.
- 0106/1861- Vastagh György az ő arcképét festi, az Erdélyi Múzeum részére.
- 0432/1877 – megrendeli Barabásnál testvére, Kemény Zsigmond arcképének megfestését

Kemény Simon
- 0088/1859 – Vastagh György öt képben festi meg történetét, az Erdélyi Múzeum számára.
- 0109/1861 – a fogarasi Nagy Miklósnak a kenyérmezei csatát ábrázoló festménye.

Kemény Zsigmond
báró Szilágy megyei nagybirtokos, 1896-ban a zilahi Wesselényi-szobor felállítását
sürgeti
- 0432/1877 – arcképét testvére, Kemény János báró, Barabás Miklóssal festeti.

Kemény Vilma
báró, Kuun Gézáné műkedvelő művész
Adattár: -
Életrajzi adatok: marosnémeti kastélyában festészettel és fafaragásai is foglalkozott.
Irodalom: - Lyka Századvég 1982. 25.

Kende István
festő
Adattár: - 1232/1902 – nn: Szépművészeti kiállítás. Munkái jelen vannak az ESZT kolozsvári
kiállításán.
Életrajzi adatok: /Körtvélyfája,- Periş - 1865. I. 2. - ?/
A Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa. 1891-ben állít ki először
Bp-en /Műcsarnok és Nemzeti Szalon /. 1907-től szerkesztette a Rajzoktatás című szaklapot.
Szakirodalmi munkája: Az akvarellfestés kézikönyve. /1905/
Irodalom: - Műv. Lexikon, 1981. II. 596.

Kendeffy Ádám
gr. / 1796 – Kolozsvár, 1834. II. 3. / erdélyi főúr, politikus
Az erdélyi reformmozgalom egyik legtevékenyebb személyisége, Wesselényi Miklós barátja.
Jósika Miklós / sógora/ még elválásuk után három évtizeddel is rajongva emlegeti, több nyel-
vet beszélő, ritka műveltségű, sportokat kedvelő embernek nevezi. Sírja a Házsongárd-i teme-
tőben.
- 0007/1833 – Bel-közép utcai házát bérbe veszi az akkor alakult kolozsvári Kaszinó
- 0096/1860 – Vastagh György életnagyságú arcképé festi.
- 0976/1898 – nn: Kilenc arckép. Kőváry, Marselek és Melka megfestették a város egykor
volt kilenc híres vívójának arcképeit / Jósika M., Kendeffy Á., Biasini C.,
Chappon A., Helmerich J., Uzoni A., Tompa K., Kőváry M., Wesselényi M. /

Kenyeres Balázs
dr. /1863-1940 / kolozsvári egyetemen a Törvényszéki Orvosi tanszék rendes tanára
1896-1914 között. 1914-ben Bp-re költözött, 1916-tól a bp-i egyetem törvényszéki orvostani
tanszékének lett a vezetője. /Emlékkönyv K-E. 1997. 204. /
- 0897/1895 – tagja a Nemzeti Szalon kolozsvári képkiállítását előkészítő bizottságnak
- 0927/1895 – Bp-en feleségül vette Vastagh Józefát, Vastagh György festőművész leányát
- 0991/1898 – Vastagh Gy. és neje - vejük és leányukhoz - Kolozsvárra érkeztek. VIII. 19.

Kerényi Miklós
- 1057/1900 – cikke: Szecesszió és szimbolizmus.

Keresztesy Pál
kolozsvári papírkereskedés tulajdonos
- 0290/1871 – Vastagh György két munkája látható üzletébe.
- 0411/1875 – Vastagh György, egy 8 éves kislány arcképét állította itt ki.

Kertész Imre
- 0323/1911 – cikke: A Romániai magyar ipar a múltban és a jelenben.

Kertész József
– 1312/1911 - cikke: A “Felsőrajziskola” – Remoscenciák a nagyenyedi diákképzésről.

Kézdi Kovács László
festő, művészeti író.
Adattár: - 1221/1902 – nn: Az Erdélyrészi Képzőművészeti Társaság Közgyűlése – a Bp-ről
Kolozsvárra szállítandó képeket az ő műtermében gyűjtik össze.
- 1228/1902 – Fanghné, Gyújtó Izabella: Az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság
kiállítása. – “Hervadás” című képe van kiállítva.
- 1232/1902 – nn: Szépművészeti kiállítás. Munkái jelen vannak az ESZT kolozsvári
kiállításán. - a művész 7 képpel szerepel.
Életrajzi adatok: /Pusztaalsócikola 1864. I. 11. – Bp. 1942. I. 7./
Akadémiai tanulmányok nélkül, Ligeti Antal mellett kezdett el festeni, képei 1886-tól sze-
repeltek a Műcsarnok kiállításain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet, Londonban
aranyérmet nyert. Több gyűjteményes kiállítása volt Bp-en /1908, 1911, 1921, 1928/ 1928-ban
kiadta Barabás Miklós “Önéletrajz”-át. 1893-ban a Pesti Hírlap képzőművészeti kritikusa volt
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 443.
- Biró, 1955. 244. 332. 337. – irodalom.
- Műv. Lexikon, 1981. II. 616.

Kimnach László
festő.
Adattár: - 0598/1883 - “Itatás” című képe a kolozsvári képkiállításon.
- 0899/1895 – munkát küld a Nemzeti Szalon kolozsvári kiállítására.
- 1244/1903 – kiállít az ESZT kolozsvári kiállításán.
- 1246/1903 – -i.-y. Képzőművészeti kiállításunk.
Életrajzi adatok: /Buda, 1857. VII. 1. – Bp., 1906. XI. 9. /
A Mintarajziskolában, 1880-tól Münchenben Benczúr Gyulánál tanult. A tabáni templom
freskóit festette /Nagy Lázárral /.
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 444.
- Biró, 1955. 244. 299. 333. – irodalom.
- Műv. Lexikon, 1981. II. 619.

Király Pál
/ Csobád, 1841. XII.13.- Bp., 1902. X. 12. / író, nyelvész, tanár.
Sárospatakon, Heildelbergben tanult, 1867-től Nagykörösön, 1873 után több bp.-i iskolában
tanított. Érdeklődési köre a róvásírás kutatására is kiterjedt. Ő adta Fadrusz Jánosnak a zilahi
Tuhutum-emlék rovásírásos feliratának szövegét.
- 0398/1875 – arcképét most festette meg Vastagh György.

Kirmayer Károly
kolozsvári
- 0643/1884 – arcképét Sárdi István festi
- 0688/1885 – Sárdi István megfestette arcképét az Iparegylet számára

Kisfaludy Sándor
/ Sümeg, 1772. IX. 27. - Sümeg, 1844. X. 28 / író, költő, színházszervező.
Számos erdélyi kötödése volt. 1792. május és 1793 között Etéden katonáskodott, ahol a ma-
gyar nyelv székelység által megőrzött sajátosságának szépsége varázsolta el. Hatott rá a ko-
lozsvári Rhédey házban akkor elindult magyar színjátszás híre. Már /el/ismert író, amikor
1828-ban Simó Ferenc megfestette legismertebb arcképét, a kolozsváriak közül Újfalvi Sán-
dorral éveken át levelezett.
Irod: Miklósi Sikes Csaba: Kisfaludy Sándor és Erdély. Somogy 1997. 5 sz. 469-474-irodalom
- 0001/1814 – Simon nevű metsző egyik versének jelenetét metszi egy gyűrű kövébe

Kiss Elek
amatőr festő
Adattár: - 0467/1877 – festményei a kolozsvári Iparmű-kiállításon.
Életrajzi adatok:
Irodalom:

Kiss Ernő
- 0897/1895 – tagja a Nemzeti Szalon kolozsvári képkiállítását előkészítő bizottságnak

Kiss Ferenc
székelyudvarhelyi tanár
- 0696/1885 – arcképét most fejezte be Barabás Miklós.

Kiss György
szobrászművész
- 0576/1883 – “Lókötő” és “Csirkefogó” című szobrai a kolozsvári kiállításon.
- 0593/1883 – u.a.
- 0599/1883 – u.a.

Kiss Miklós
földbirtokos
- 0556/1882 – Vastag György festőművésszel elkészítteti Govore Antal arcképét.

Kiss Mór
dr. /Kolozsvár. 1857. V. 12. – Kolozsvár, 192? / jogász
A kolozsvári egyetem Pandekta Jog Tanszékének rendes tanára 1890-1915 között Előtte
1878-tól a Római Jog magántanára, 1886-tól rendkívüli tanára volt. 1904-905 között az egye-
tem rektora, a következő évben prorektora volt. /Emlékkönyv K-E. 1997. 206. /
- 0897/1895 – tagja a Nemzeti Szalon kolozsvári képkiállítását előkészítő bizottságnak

Kiss Sándor
/ Sepsi-Szentkirály, 1849 ?-Kolozsv.1914 ? / kegyes rendi tanár, tankönyvíró.
Nagyegyeden és Kolozsvárt tanult, jogi diplomát szerzett, 1872-től Désen jegyző, majd tanári
képesítést is szerzett. 1879-től a kolozsvári Kereskedelmi Akadémia igazgatója., 1894-ben a
Ferencz József-rend lovagja. Domborműves síremléke az 1980-as években tűnt el a Házson-
gárdi temetőből.
- 0657/1884 – támogatja az iparrajziskola felállítását Kolozsváron.
- 0728/1887 – arcképét Sárdi István festette meg.
- 0897/1895 – tagja a Nemzeti Szalon kolozsvári képkiállítását előkészítő bizottságnak

Klein Hugó
- 0493/1880 – Cikke: Maler der Zigennermadchen. Presse. Vastagh György életrajza.

Kleinrath József Dániel
Adattár: -
Életrajzi adatok: Nagyszebeni rézkovács. Rézmetszést tanult az Akadémián 1828-ban, 20 éves korában.
Irodalom: - Fleischer: Magyarok a bécsi Akadémián. 1935.
- Pataky 1951. 56. 156.

Klimovics
Adattár: - 0065/1853 – Kolozsvárra érkezett Melczer Gyulával, Kőváry László részére rajzol.
- 0069/1853 – székelyföldi és erdélyi műutazáson van Melczer festővel.
Elkészítette Kőváry László olajkép-arcképét.
Életrajzi adatok:
Irodalom:

Klősz József
/ Kolozsvár, 1843. – Kolozsvár, 1922. / szobrász.
A 19. század derekától évtizedeken át a város egyetlen szobrásza. Részt vett a Szent Mihály
templom tornyának építésén, ahol a kőrózsákat faragta. Ismertebb munkái a Széchenyi-/1867/,
és Andrássy szobor ez utóbbit kiküldte az 1873-as bécsi világkiállításra. " A vigadó alföldi
csíkos" c. szobrával részt vett az 1885-ös Bp-i kiállításon. Járt tanulmányúton Bécsben és Pá-
rizsban is. Sok épületdíszítési munkát végzett / Budapesten és Bécsben is /, az egyik legkere-
settebb sírkőfaragója volt a városnak. Fadrusz megbízásából ő készítette a Mátyás-szobor 1918
után levert királyi címerét. Sírja a házsongárdi temetőben van.
/Irod.:nn: Klősz József jubileuma. Ellenzék. Kolozsvár. 1912. IV. 30/ 98, Gyalui Farkas: Klősz
József szobrászról. Ellenzék. Kolozsvár. 193/?/ /Sírja a Házsongárdi temetőben.
- 0534/1882 – tagja kiállítás szervező bizottságának /Kéler Ilona síremlék érdekében /

Knirr Henrich
müncheni művészeti szervező
- 0984/1898 – a gyalui havasokban nyári művésztelepet szándékszik szervezni

Knopp Imre
Adattár: - 1228/1902 – Fanghné, Gyújtó Izabella: Az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság
kiállítása. – részt vesz a kolozsvári kiállításon. “Kontárkodó fiú”
- 1232/1902 – nn: Szépművészeti kiállítás. Munkái jelen vannak az ESZT kolozsvári
kiállításán: “Kontárkodó faun”
- 1244/1903 – kiállít az ESZT kolozsvári kiállításán.
Életrajzi adatok: /Pest, 1867. XII. 29 – Bp., 1945. I. 30. /
Bp-en Benczúr mesteriskolájában, Weimarban és Párizsban tanult, 1887-ben állította ki első
képét a Műcsarnokban. Alakos képeket és interieuröket festett. 1922-ben és 1930-ban gyűjte-
ményes kiállítása volt a Műcsarnokban.
Irodalom: - Műv. Lexikon, 1981. II. /1935/. 655.
- Éber Lexikon, é.n. /1935/. 463.
- Biró, 1955. 229. 244. 349. – irodalom.
- Lyka Táblabíró 1981. 153. 158. 192. 398.
- Lyka Romantika 1982. 24. 53. 118.
- Lyka Millennium 1983. 49. 133. 148. 151. 152.

Koller Károly
/ Nagyszeben 1838. I. 28. – Bp. 1889. XI. 26. / fényképész.
Erdélyben Besztercén, Nagyszebenben, Kolozsvárt dolgozott, 1870-ben Bp-re költözött, s ha-
marosan a szakma legelső vonalába küzdötte fel magát.
- 0277/1871 – Kolozsváron dolgozik, színezett fényképeket készít. Ezek kapcsán szakmai vita
alakul ki Veress és Vastagh között.
- 0280/1871 – u.a.
- 1062/1900 – Kőváry Endre megfestette E. Kovács Gyula arcképét az ő fényképe alapján.

Koller Károly
festő és fényképész
Adattár: -
Életrajzi adatok: / Nagyszeben 1838 jan. 28. - Budapest 1889 nov. 26. /
Apja Tirolból vándorolt be Erdélyben, anyja egy brassói patrícius leánya volt. 1856-59-ig a
bécsi Politechnikum és a Művészeti Akadémia növendéke volt. 1859-től a besztercei gimnázi-
um rajztanára volt, itt 1861-ben, mellékfoglakozásként, egy fényképészeti műtermet is nyitott.
1871-ben a tanítói pályát feladta, s ettől kezdve kizárólag festészettel és fényképészettel foglal-
kozott, s vezette az időközben elhunyt tanárának és barátjának Teodor Glatznak elárvult nagy-
szebeni műtermét is. 1871-ben Kolozsvárott is dolgozott, Veress Ferenccel, a színes fényképe-
zésről támadt vitája az első – a sajtóban is nyilvánosságot kapott szakmai polémia Kolozsvá-
rott. 1872-ben már a fővárosba költözött. 1873-ban elnyerte a K.u.K. Udv. Fotógráfus címet.
1874-ben Budapestre hozta őt Borsos József fényképész. 1875-ben önálló műtermet nyitott,
melyet haláláig vezetett. Kultúrtörténeti jelentősége van az 1862-ben Glatz Tivadarral / Erdélyi
Szövetséggel / kiadott Erdélyi Képek című Albumot. Legnagyobb sikerét, színes fényképeivel
/ Chromotipiáival / a bécsi világkiállításon aratta. Budapesti műtermét, ahol 30 segéd is dol-
gozott, I. Ferencz József is felkereste.
Irodalom:
- Vasárnapi Újság 20 / 1874 /, 317.
- Siebenbürgen Deutsch Tagblatt. 1889. 12. 05. 4864 sz.
- Kiss József: A magyar fényképészet múltja. MF.: 1926..3. sz. 4-5.
- Gyimesi Kásás Ernő: A magyar fényképészet nagyjai. MFé: 1939. 3 sz., 5-8.
- Fejős 1958., 216 / 1874-ben Borsos József műteremvezetője /., 217
- Kővári Ilona Ágnes: Koller Károly fényképész élete és munkássága. Folia Historica
A Magyar Nemzeti Múzeum Évkönyve, 8. 1980. 79-86 old.
- Lexikon Sachsen 1993. 271.
- Miklósi-Sikes 1997.

Kolmer Hermann
erdőigazgató Gyalui havasok
- 1347/1904 – ő építette a Vasvári Pál kápolnát 1892-ben, melynek oltárképét Melka festette

Komlóssy Ferenc
festő
Adattár:
Életrajzi adatok: /Temesvár, 1817. XII. 17. – Bécs, 1892. VII. 14. /
Bécsben Waldsmüller magániskolájában, majd az Akadémián tanult festeni. Pesten és Temes-
váron működött. 1846-ban Uhl nevű német íróval ellátogatott a bánáti határőrvidékre, rajzokat
készített Herkulesfürdőn egy album számára. Tájképeket és csendéleteket festett. 1865.-ben
Bécsben telepedett le. Önarcképe a Történelmi Képcsarnokban van.
Irodalom: - Művészeti Lexikon. 1981. II. 670.
- Lyka Táblabíró 1981. 153. 155. 248-249.
- Lyka Romantika 1982. 73.

Konek Ida
festő
Adattár: - 0576/1883 – “Tanulmányfő”-k című képei a kolozsvári képkiállításon
- 0579/1883 – újabb képei érkeztek a kiállításra.
- 0598/1883 – “Tanulmányfő” – /ülő női alak / és három kisebb tanulmányfej
“Öregasszony” című képén Munkácsy hatása érződik, , “Bajor arckép”,
míg “Elejtett vad kacsa” című képét ki fogják sorsolni.
- 0599/1883 – u.a.
- 0604/1883 – “Vadkacsa” című képét kisorsolják Kolozsváron.
- 0781/1890 – készül a kolozsvári képkiállításon való részvételre.
- 0801/1890 – “Imádkozó nő” című festményét a kiállításról Korbuly B. vásárolta meg
- 1228/1902 – Fanghné, Gyújtó Izabella: Az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság
kiállítása. – részt vesz a kolozsvári kiállításon. “Csendélet”
- 1232/1902 – nn: Szépművészeti kiállítás. Munkái jelen vannak az ESZT kolozsvári
kiállításán.
Életrajzi adatok: /Pozsony, 1856. VI. 13. - ?/
Bp-en, Münchenben és Párizsban tanult, kiállításokon 1879-től szerepeltek munkái. Három
oltárképet festett a köbölkúti templom részére.
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 465.
- Biró, 1955. 330. – irodalom.
- Műv. Lexikon, 1981. II. 673.
- Lyka Millennium 1983. 152.

Kóos Ferenc
ref. lelkész, tanár.
- 0094/1860 – cikke: Külföldön levő magyarok. /Szathmári Papp Károly Bukarestben /
- 0101/1860 – cikke: Külföldön élő magyarok / u.a. /

Korányi Sarolta
amatőr festő
Adattár: - 1194/1901 – nn: Amatőrök kiállítása Kolozsvárt. – részt vesz az Egyetemi Kör által
szervezett kiállításon.
Életrajzi adatok:
Irodalom:
Egyéb:

Korbuly Bogdán
Lompérdi / 1816 - Kolozsv. 1911. IV. 5. /
1874-ben lett a színház intendánsa...nevéhez fűződik a nyári színkör megvalósítása....melyet a
sajátpénzéből fizetett.
- 0801/1890 - Konek Ida és Telepy Károly egy-egy festményét vásárolta meg a kolozsvári
képkiállításon.

Korbuly Imre
/1844 – Kolozsvár, 1876. III. 5./ a kolozsvári egyetemen a Magyar Közigazgatási Jog és
Pénzügyigazgatási Jog rendes tanára 1872-1876 között. /Emlékkönyv K-E. 1997. 219. /
- 0442/1877 – arcképét festi Kőváry Endre. A kép a fakultás tanácstermébe lesz elhelyezve.

Korbuly József
/Kolozsvár, 1860. I. 16.- ? / hírlapíró és szerkesztő.
Jogi tanulmányait Kolozsváron és Berlinben végezte. Kiadta Kolozsváron az Élet és Irodalom
c. szépirodalmi hetilapot /1884-85/, az Erdélyi Híradó c. politikai napilapot /1887-1896/.
1895-ben Bp.-re költözött, ahol a nemzeti párt lapjának a Nemezeti Újság-nak, majd a Hazánk
című napilapnak a szerkesztő tulajdonosa. 1888-ban tagja a Mátyás-szoborbizottságnak.
- 0897/1895 – tagja a Nemzeti Szalon kolozsvári képkiállítását előkészítő bizottságnak

Kornis Zsigmond
- 0999/1899 – nn: Mária kép a kegyesrendiek templomában /az 1699-ben készült ikonról /

Kossuth Lajos
/ Monok, 1802. IX. 19. - Turin, 1894. III. 20. / államférfi
- 0019/1841 – kőre nyomott arcképét árusítják Kolozsváron.
- 0020/1841 – u.a. Eybl műve
- 0508/1880 - arcképét Vastagh György készítette el.
- 0643/1884 – arcképét Sárdi István festi.
- 0673/1885 – arcképét Sikó Miklós festi meg
- 0699/1885 – Parlaghy Vilma festette arcképét bemutatják Kolozsváron.
- 0700/1885 – u.a. látható még Parlaghy Kossuth dolgozószobáját ábrázoló festménye is
- 0701/1885 – u.a. – Parlaghy, megrendelés esetén, másolatot készít a Kossuth-képről.
- 0734/1888 – arcképét Gyárfás Jenő festette meg.
- 0735/1888 – arcképét /pasztell / Sárdi István festette meg.
- 0738/1888 – arcképét /szénrajz / Sárdi István készítette el.
- 0941/1896 – arcképét Kőváry Endre festette meg.
- 1106/1900 – arcképét Gyárfás Jenő festi.
- 1169/1901 – arcképét Kőváry Endre festette meg.

Koszta József
festő, Kossuth díjas.
Adattár: - 0672/1885 – 4 képe látható egyik kolozsvári kirakatban.
Életrajzi adatok: /Brassó, 1861. III. 27. – Bp. 1949. VII. 29. /
A bp-i, bécsi és Müncheni akadémián, majd Benczúr Mesteriskolájában végezte tanulmányait,
Lotz Károly és Székely Bertalan tanítványa volt, majd egy ideig Szolnokon dolgozott. Európai
sikereket ért el. 1902-03-ban Nagybányán dolgozott, majd megjárta Párizst, mígnem Szentes
környékén, egy tanyán telepedett le élete végéig.
Irodalom: - Bálint András: Két magyar festő. /Koszta J., Grünwald B./ Nyugat. XIII-1920. 91-93.
- Lestyán Sándor: Koszta Józsefnél a tanyai műteremben. Világosság. 1921. aug. 28.
- Dömötör István: Koszta József. Magyar Művészet. III-1927. 241-248. Képek.
- nn: Koszta József művészete. Magyar Művészet. XIII-1937. 79. 7 K-
- Hubay Miklós: Szentesen Kosztánál és a tanyákon. Csillag. II-1948. márc. 43.
- Pogány Ö. Gábor: Koszta József. Miroir. IV-1948. 37-39.
- Gáborjáni Szabó Kálmán: Koszta József “Ruhaszárítás”. Művészeti I-1948. 4sz. 8.
- /Sz/: Koszta József. Asszonyok. V-1949. 17 sz. 3. 2K.
- nn: Miből látom, hogy Koszta József a magyar valóságot ábrázolja. Szabad Művészet. 1949. 218-219
- Ék Sándor: Búcsúbeszéd Koszta József ravatalánál. Szabad Művészet. III-1949. 225.
- Éber Lexikon, é.n. /1935/. 469. /Brassó, 1864. IV. 27./
- Biró, 1955. 299. 330. 344. 347. 366. 373. 377. 378. 380. 382. – irodalom.
- Műv. Lexikon, 1981. II. 692-693.
- Lyka Millennium 1983. 49. 64. 65. 77. 84-86. 114.

Kovács Ferenc
marosvásárhelyi apátplébános.
- 0879/1894 – Sikó Miklós megfestette arcképét.

Kovács Kováts István
kovásznai, festő
Adattár: - 0930/1895 – Szilágy megye szülöttje, Zilahi műterme a Csillag utcában van.
Életrajzi adatok: /Szilágysomlyó 1864. II. 22 - ? /
A Mintarajziskolában és Münchenben tanult. 1904-ben Bp-en volt kollektív kiállítása,
1900-ben néhány tájképét Párizsban is kiállították. Tanított Kassán /1894-1896/ utóbb Zilahon
élt Táj és arcképeket festett. Eötvös Lóránt arcképe a bp-i tudományegyetemen.
Irodalom: - Műv. Lexikon. 1981. II. 695.
- Lyka Századvég 1982. 73.
- Lyka Millennium 1983. 147.

Kovács Mihály
hevesi születésű /1818/ festő
Adattár: - 0083/1858 – Párizsban él és dolgozik. / lásd: Ormos Zsigmond írását /
- 0251/1871 – Romániába költözik, jelenleg Debrecenbe dolgozik.
Életrajzi adatok: /Abádszalók, 1818. VII. 25. – Bp. 1892. VIII. 2. /
Pesten, Bécsben, Rómában tanult. Oltárképeket, arc-, és történelmi képeket festett. Az egri
egyházmegye területén több oltárképet festett. Hagyatékát, 128 festményét, felesége az egri
Érseki Líceum képtárának adományozta. Ma a Megyei Múzeum gyűjteményében.
Irodalom: - Bíró Béla: Kovács Mihály. Bp. 1930.
- Éber Lexikon, é.n. /1935/. 469 / Abádszaló, 1819. VII. 18 – Bp. 1892. VIII. 3. /
- Bíró, 1955 183. 217. 381. – irodalom.
- Műv. Lexikon, 1981. II. 695-696.
- Lyka Táblabíró 1981. 36. 42. 70. 82. 118. 153. 155. 172. 174-176. 243-244. 263-264. 308. 312. 395.
- Lyka Romantika 1982. 11. 42-43. 54. 71. 91. 93. 95. 103. 110-112. 118-120. 129. 142.
- Kovács Mihály önéletírása. Studia Agriensia 12. 188 L, 17 K., Eger 1992.

Kovács P és Fiai
kolozsvári kereskedő Főtéri üzlete fotócikkeket és rajzkészleteket is árúsított
Az üzlet alapítója és tulajdonosa, Mezőbándi Kovács Péter 1853-ban kezdett kereskedéssel
foglalkozni, üzletét 1858-ban nyitotta meg. 1853-1916 között Fotóipari Értesítő címen rek-
lámújságot is kiadott
- 0883/1895 – feloszlik az üzlet, végkiárusítás.

Kovács S.
Olaszországban élő festő
Adattár: - 1293/1909 – a messinai földrengés után készített festményeit mutatja be Kolozsváron
- 1294/1909 – p.y.b.: Kovács S. képei. - 31 kisebb méretű képet állított ki.
Életrajzi adatok:
Irodalom:

Kozina Sándor
felsőpulyai festő.
Adattár: -
Életrajzi adatok: /Felsőság, 1801. III. 13. V. 1808. – Felsőpulya, 1873. IX. 6. /
Pesten, Bécsben, majd Olaszországban tanult. 1835 körül Pesten telepedett le, de hamarosan
felsőmagyarország városaiban, illetve Nagyváradon /1840/ tevékenykedett, arcképeket festett.
1849 után a Sopron megyei Felsőpulyára költözött, de onnan is több utazást tett. Megfordult
Oroszországba, majd Franciaországba, ahol Szemere Bertalan támogatta, akinek arcképét is
megfestette /Történelmi Képtár /
Irodalom: - Bayer József: Kozina Sándor. Művészet. 1907. 19-22.
- Bayer József: Még valami Kozina Sándor festőművészről. Művészet. 1907. 202.
- Kiss Ernő: Felsőpulai Kozina Sándor. Művészet. 1907. 202-203.
- nn: Kozina Sándor. Művészet. 1909. 139.
- nn: Feljegyzések Kozina festőről. Művészet. 19014. 374-376.
- F.J.: Kozina Sándor. Magyar Művészet. III. 1927. 111.
- Bíró 1955. 184.- irodalom.
- Műv. Lexikon 1981. II. 696.
- Lyka Táblabíró 1982. 104. 105.

Kozma Erzsébet,
Veress Zoltánné /Marosvásárhely 1879. V. 30. - Bp.1973. VIII. 31./ szobrászművész
Fadrusz János tanítványa volt. 1901-től szerepelt a nyilvánosság előtt főleg arcképszobrokkal
és emlékérmekkel / Brassai Sámuel portréja /. A pécsi székesegyház altemplomába 14 már-
vány reliefet készített. / Irod. Műv. Lexikon. II. 697./.
- 0968/1897 – Ifj. Téglás Gábor: Kolozsvári képírók. Veress Zoltánt ábrázoló szobra.
- 1065/1900 – nn: Atelier látogatások. Kozma Erzsi.
- 1066/1900 – nn: Atelier látogatások. Kozma Erzsi.
- 1126/1900 – házassága Veress Zoltánnal.
- 1150/1900 – nn: Veress Zoltán atelierjéből. Kozma Erzsivel szorgalmasan dolgoznak

Kölcsey Ferenc
/ Sződemeter, 1790. VIII. 8. - Cseke, 1838. VIII. 24/ költő, kritikus, politikus, a reformkor
egyik legjelentősebb alakja, az MTA tagja / 1830/. Élete végét a perbe fogott Wesselényi Mik-
lós védelmének szentelte, de mielőtt védőiratával elkészült volna meghalt Himnuszát, mint
nemzeti imádságot 1844-ben zenésítette meg Erkel Ferenc
- 0968/1897 – Ifj. Téglás Gábor: Kolozsvári képírók. Arcképét Kőváry Endre készítette el.
- 0969/1897 – nn: Kőváry Endre Kölcsey képe.

Kőrösfői Kriesch Aladár
festő és iparművész.
Adattár: - 0781/1890 – készül a kolozsvári képkiállításon való részvételre.
- 0855/1893 – nn: Látogatás egy műteremben. Kolozsvárt a Monostor u-i Teleky-
palotában műtermet nyitott. A király és Horea-Kloska-Krizsán pa-
rasztvezérek arcképein dolgozik.
- 0858/1893 – elkészült a császár arcképe, Bp-re szállítják.
- 0859/1893 – u.a. a kép most a piaristáknál van kiállítva.
- 0911/1895 – cikke: A festőművészetről, tekintettel a Nemzeti Szalon képkiállítására.
/ munkái tehetségről árulkodnak /
- 0916/1895 – Torda-Aranyos megrendelte a millenniumi kép megfestését.
- 0919/1895 – u.a. Benczúr is dícséri millenniumi képtervének vázlatait.
- 0926/1895 – esküvője Kolozsv., Újvárosi Ilkával. Tanúk: Abt Antal, Szamossy János
Apjáról ekkor, mint néhairól írnak.
- 0951/1896 – nn: Torda város ezredévi képei.
Lotz tanítványa elnyerte az Országos Magyar Képzőművészeti Tanács
támogatását az 1567 évi tordai országgyűlés megfestése ügyében.
- 0961/1897 – Boross György: Egy kép előtt. Kriesch Aladár képéről.
- 0973/1897 – elkészült a millenniumi festmény, már Tordára szállították.
- 0981/1898 - Simó János unitárius lelkész: A tordai országgyűlés képe 1567-ből.
/története /
- 1181/1901 - nn: Az Szépművészeti Társaság ülése.- kiállítás megnyitó aug. 28-án, a
sétatéri korcsolya-pavilon átalakítása, Sárdi István emlékköve.
A megbeszélésen részt vesz a Kolozsvárt tartózkodó Kriesch A. is.
Életrajzi adatok: / Buda, 1863. X. 29. – Bp. 1920. VI. 16. /
A magyar szecesszió egyik jellegzetes képviselője. Bp.-en a Mintarajziskolában Székely Ber-
talan és Lotz Károly tanítványa, Münchenben Liezen-Mayer Sándor tanította. 1901-ben Gö-
döllőn telepedett le, ahol Nagy Sándorral művésztelepet létesítettek. Apja Kriesch János mű-
egyetemi professzor. Falképeket festett az Országházban /1902/, a Zeneakadémia épületében
/1907/. Bútortervei több nemzetközi sikert is arattak, 1904-ben Gödöllőn, állami támogatással,
szövőiskolát nyitott. Üvegfestményeket készített az egykori Szalonba, a temesvári püspöki sze
mináriumban, a bp-i papnevelő intézet oratóriumában. Élete végén szobrászattal is foglalkozott
Az Iparművészeti Iskola tanára volt. 1921.-ben a Belvedere helyiségeiben rendezték meg em-
lékkiállítását.
Irodalom: - Marczali Henrik – K. i.: A műcsarnokból. /Kriesch és Újváry/ Vasárnapi Újság. 1894. 280-282. K.
- Lyka Károly: Művészeti krónika. Kriesch Aladár… Új Idők. 1901. 33-34. Képek.
- Koronghy Lippich Elek: Költemények. Ismerteti: d.r. Illusztrálta: Kriesch Aladár és Nagy Sándor.
Budapesti Szemle. 1904. CXX. 151-155. Művészet. III-1904. 63-64. Lázár Béla. Magyar
Iparművészet. VII-1904. 53-54. Képpel.
- Lyka Károly: Új freskóképek. / Kőrösfői Kriesch Aladár /Új Idők. XIV-1908. 199-200.
- Tövis: A gödöllőiek. /Kriesch Aladár, Nagy Sándor / A Hét. XX-1909. 635. K.
- Marco: Új freskók. / Kőrösfői Kriesch Aladár /. A Hét. XIX-1918. 126-127.
- Undi Imre: Kőrösfői Kriesch Aladár. Élet. XI-1919. 214.
- Kőszegi László: Kőrösfői Kriesch Aladár emlékezetére. Díszítő Művészet. VI-1919-20. 1-6 sz. 6-7.
- Fieber Henrik: Freskófestés. / Kriesch Aladár, Nagy Sándor / Katolikus Szemle. 1919. 385-408
- nn: A gödöllői mester. Kőrösfői Kriesch Aladár. Új Idők. 1920. 360-361.
- Márkus László: Kőrösfői Kriesch Aladár. Magyar Iparművészet. 1920. 25-26.
- M.: Kőrösfői Kriesch Aladár. A Hét. XIX-1920. 317.
- e.a. / Elek Artúr / Kőrösfői Kriesch Aladár meghalt. Az Újság. 1920. VII. 18. 2. VI. 19. 2.
- nn: Kőrösfői Kriesch Aladár hagyatéki kiállítása. Az Újság. 1921. X. 15. 5.
- Elek Artúr: Kőrösfői Kriesch Aladár hagyatéka. Nyugat. XIV-1921. 1638-1639.
- Elek Artúr: Kőrösfői Kriesch Aladár. Nyugat. XIII-1920. 650-653. XXIX-1936. I. 208-213.
- Dénes János: Körösfői-Kriess Aladár. Bp. 1930.
- Éber Lexikon, é.n. /1935/. 472.
- Dénes Jenő: Kőrösfői Kriesch Aladár. 8r. 25 K, 170 L, 1939.
- Bíró, 1955. 36. 245. 254. 311. 315. 325. 347. 348. 547. – irodalom.
- Műv. Lexikon, 1981. II. 707-708.
- Lyka München 1982. 69.
- Lyka Millennium 1983. 51. 72-74. 91. 106. 110. 111. 112. 123. 127. 128. 129. 147. 149.

Körösi Csoma Sándor
kelet-kutató
- 0024/1842 – életéről, majd haláláról.

Körösi Kálmán
kolozsvári színművész
- 0519/1881 – arcképét Gabányi Árpád rajzolta meg.

Kőváry Artúr
amatőr festő
Adattár: - 1194/1901 – nn: Amatőrök kiállítása Kolozsvárt. – részt vesz az Egyetemi Kör által
szervezett kiállításon
Életrajzi adatok:
Irodalom:

Kőváry Endre, Újtordai
festő, Kőváry László történész testvéröccse.
Adattár: - 0089/1859 – két éve a bécsi akadémián tanul, Stein üzletében olajképe látható
- 0146/1863 – Kolozsvárra érkezett, s itt vette lakását.
- 0147/1863 – december műterme Híd utca 315 sz.
- a nyarat Magyazózdon töltötte, a Radák család arcképeit festette.
- 0157/1864 – Veress Ferenc fényképeit színezi
- 0169/1864 – képei a Nőegylet kiállításán / Bélvederi másolat, gyümölcs csendélet,
Búsuló lány, Bibliai jelenet /
- 0171/1865 – kolozsvári festőművész
- 0189/1866 – Tauffer Gyula fényképésszel társul.
- 0192/1866 – színezett fényképeket állít ki a főtér egyik üzlete kirakatában.
- 0197/1866 – festőművész, lakik: Híd utca, Streich-ház.
- 0318/1872 – a bécsi világkiállításra készít munkákat.
- 0323/1872 – “Torockói lány” és “Kalotaszegi lány” című képeivel a bécsi világkiállí
tásra készül.
- 0324/1872 – Kőváry is Bécsbe készül, képeit már elküldte.
- 0326/1873 – az Unitárius Főtanoda felső osztályainak rajztanítója.
- 0338/1873 – két szép képpel készül a bécsi világkiállításra
- 0346/1873 – a bécsi világkiállításra készül munkáiból kettőt kiküldeni.
- 0351/1874 - az Unitárius Főiskola rajztanára.
- 0380/1875 – az Unitárius Főtanoda rajztanára
- 0403/1875 – id. Hintz György arcképét festi /fénykép után /
- 0405/1875 – Veress Ferenc által készített fényképet /Mátrai B. Béla / színezi.
- 0413/1876 – az Unitárius Főtanoda rajztanára
- 0442/1877 – Korbuly Imre /+1876/ jogtudor arcképét festi.
- 0443/1877 – “Kártyavető cigányné” című képét egy bukaresti bojár vette meg.
- 0452/1877 – néhai Lukácsy Kristóf szamosújvári esperes-plébános arcképét festi
- 0467/1877 – Justus: Festmények és fényképek. /az Iparmű-kiállításról /
Kiállított képei: Zsigmond Elek, Nagy Ferenc, Gráf Ede, Teleki Sándor,
arcképei, “A Torockói lány” stb.
- 0482/1879 – megfestette a király huszár ruhás alakos képét, a tanácsterem számára.
- 0495/1880 – egy festménye van kitéve Polcz-féle kereskedésbe.
- 0496/1880 – szorgalmasan dolgozik: a király arcképe, b. Kemény Ferenc, Adler Ró-
za, Nagy Lajos, Kőváry Mihályné a Polcz-féle kereskedésében látható.
- 0506/1880 – Bayard: Egy kolozsvári műteremben. Látogatás Melka Vincénél.
Javasolja egy múzeum létesítését, ahol Sárdi munkái is helyet kapnának.
- 0507/1880 – Sétatér utcai 8 szám alatti műtermében Jósika Gyula, volt országgyűlési
képviselő arcképét készítette el.
- 0525/1881 – egyik /?/ festménye Frak-Kiss üzletében látható
- 0531/1882 – pestre utazott Munkácsy kiállításának megtekintésére.
- 0542/1882 – elkíséri Vastagh Györgyöt erdélyi tanulmányútjára. / nem ment el /
- 0562/1883 – tagja a kolozsvári képkiállítást előkészítő bizottságnak.
- 0564/1883 – u.a.
- 0569/1883 – készül a képkiállításon munkáit bemutatni
- 0574/1883 – Hutera Gyula bp-i építész, kiállítás-rendező, felkereste műtermében
- 0575/1883 – benevezett a képkiállításra.
- 0578/1883 – u.a.
- 0587/1883 – u.a. – segédkezik a kiállítás rendezésében.
- 0593/1883 – “Kalotaszegi lány” “K. Papp Miklós arcképe”, két kis portré és két gen-
re-kép, “Az első lopás” és “Szerelmi nyilatkozat” a kolozsvári képkiál-
lításon. – az első festménye ki volt állítva Bécsbe is.
- 0598/1883 – több képet is kiállított.
- 0599/1883 – kiállított képeiről “Kalotaszegi lány”, “Első szerelem”
- 0639/1884 – két jeles férfiú /?/ arcképén dolgozik.
- 0671/1885 – Csíki-féle divatüzletben egy gyermekarcot megörökítő képe látható
- 0681/1885 – műtermét meglátogatta Ligeti Antal
- 0700/1885 – megtekinti Parlaghy Vilma Kossuth képét a Vigadó épületében.
- 0705/1886 – gróf Eszterházy Kálmán főispán arcképét készíti.
- 0712/1886 – Torda-Aranyos vármegye. Megyeháza részére Rudolf trónörökös és
Kemény György arcképeit festi.
- 0713/1886 – Schütz János arcképét festi.
- 0717/1886 – Kemény György arcképe kiállítva Kolozsváron.
- 0721/1887 – nn: Képek Kolozs vármegye gyűléstermében. /Macskási Pál /
- 0725/1887 – Ferencz József arcképét festette meg Torda-Aranyos vm. Részére.
- 0742/1889 – szervezi az Éltes Károly apát-plébános által javasolt képkiállítást
- 0786/1890 – Sárdival segít Telepy Károlynak a kiállítás rendezésében.
- 0793/1890 – De Noir: A képkiállításról. “Trandafirné” arcképe a kiállításon.
- 0793/1890 – De Noir: A képkiállításról. Kiállított képe:” Trandafirné”
- 0798/1890 – Részt vesz a Telepy tiszteletére adott banketten.
- 0853/1893 – Megfestette dr. Brandt József arcképét.
- 0897/1895 – tagja a Nemzeti Szalon kolozsvári képkiállítását előkészítő biz.-nak
- 0904/1895 – “Bradt doktor” arcképe a kolozsvári Nemzeti Szalon kiállításán.
- 0905/1895 – u. a.
- 0906/1895 – köszöntöt mond a Nemzeti Szalon kolozsvári kiállításának megnyitóján
- 0911/1895 – cikke: A festőművészetről, tekintettel a Nemzeti Szalon képkiállítására.
Kiállított képe: “Az első szerelmi nyilatkozat”
- 0913/1895 – Széchy Károly dr. dicséri a kiállításon bemutatott képeit.
- 0914/1895 – Marselek Endre első tanítómestere, most is egy műteremben dolgoznak
- 0941/1896 – megfestette Kossuth arcképét a Szilágy megye Vármegyeháza számára.
- 0956/1896 – többedmagával rendezi a kolozsvári Ereklye Múzeumot.
- 0968/1897 – Ifj. Téglás Gábor: Kolozsvári képírók. “Kölcsey arcképe”, pasztellké-
pét Barabás Miklósra jellemző idealizmus légköre lengi át
- 0969/1897 – nn: Kőváry Endre Kölcsey képe.
- 0976/1898 – nn: Kilenc arckép. Kőváry, Marselek és Melka megfestették a város
egykor volt kilenc híres vívójának arcképeit / Jósika M., Kendeffy Á.,
Biasini C., Chappon A., Helmerich J., Uzoni A., Tompa K., Kőváry
M., Wesselényi M. /
- 0986/1898 – elkészítette Szacsvay Sándorné, Wesselényi Józefa arcképét a
Süketnéma intézet számára.
- 0987/1898 – jelen volt Kolozsvárt, a Roskovics Ignác tiszteletére adott fogadáson
- 0996/1898 – nn: Kőváry Endre műterméből. Erzsébet királyné arcképe Szilágy
megye részére
- 1001/1899 – a kép elkészült, ki van állítva Kolozsvárt, a Bel-Monostor utcában.
- 1003/1899 – javasolják, hogy Erzsébet arcképét fesse meg Kolozs megye részére is.
- 1005/1899 – tanítványa, Marselek is megfestette Erzsébet királyné arcképét.
- 1013/1899 – Löthárt Ferenc r.k. püspök arcképét festette meg.
- 1015/1899 – Majláth Gusztáv r.k. püspök arcképén dolgozik.
- 1038/1900 – nn: Az Erdélyi Szépművészeti Társaság. - alapító tag, az Ideiglenes
szervező Bizottság alelnöke
- 1040/1900 – nn: Erdélyrészi Szépművészeti Társaság. - u. a.
- 1059/1900 – tagja a művészbál szervezőinek.
- 1060/1900 – Biasini Mariska: A művészbál. – u.a. - tagja a szervezőknek.
- 1062/1900 – befejezte E. Kovács Gyula színműv. arcképét /Koller fényképe után /
- 1066/1900 – nn: Atelier látogatások. Kőváry Endre.
- 108/G/1900 – nn: E. Kovács Gyula. Arcképéről.
- 1102/1900 – véglegesen megalakult az ESZT - elfogadták az alapszabályokat.
az ESZT igazgatósági tagja.
- 1103/1900 – nn: Kőváry műterméből. – Petrán Jánosné, Ugron Gábor, Bartha
Miklós arcképein dolgozik.
- 1117/1900 - nn: A kolozsvári festők műterméből. Marselek, Peielle, Stein, Veress
Kőváry Endre… eddig 30-ra lehet tenni az általa festett király-képek
számát, “Berde Mózes” arcképén dolgozik
- 1119/1900 – a MÁV megrendelésére a királyi pár arcképét festette mag
- 1129/1900 – Berde Mózes arcképét festette meg.
- 1142/1900 – nn: Walter Crane látogatásai Kolozsvárt. /Melka, Veress, Kőváry /
elismeréssel szólt Kőváry munkásságáról.
- 1146/1900 – az ESZT jövő májusban kiállítást rendez – a szervező bizottság tagja.
- 1147/1900 – u. a. kérni fogják e célra a várostól, a Sétatéren álló Korcsolya pavilont
- 1158/1901 – nn: Erdélyrészi Szépművészeti Társaság. Jelen van azon a megbeszé-
lésen, ahol eldöntik, az ESZT III. 2-án a Redotte-ban kiállítást rendez
- 1165/1901 – rendezi az ESZT kiállítást a Redoutte termeiben.
- 1169/1901 – Ugron Gábor, Batha Miklós, Blaha Lujza és Kossuth Lajos arcképei.
- 1170/1901 – most Berde Mózes arcképét festi.
- 1181/1901 - nn: Az Szépművészeti Társaság ülése.- kiállítás megnyitó aug. 28-án, a
sétatéri korcsolya-pavilon átalakítása, Sárdi István emlékköve – Pákey,
Marselek, Veress, Peielle, Melka, Kőváry, Gráf, Kriesch,
- 1186/1901 – gróf Andrássy Imréné arcképét festi.
- 1204/1902 – Marselek Endrével festik az Igazságügyi palota 10 db. királyképét.
- 1211/1902 – tagja az ESZT által tervezett kiállítás szervező bizottságának.
- 1215/1902 – Marselekkel festett királykép - Igazságügyi Palota - 2,5 m magas
- 1221/1902 – nn: Az Erdélyrészi Képzőművészeti Társaság Közgyűlése - szervezési
ügyek megvitatása. MÁV kedvezmény – a művek fogadása, rendezése.
- 1222/1902 – tagja a kiállítás még hátralevő műszaki feladatait felvállaló csapatnak.
- 1228/1902 – Fanghné, Gyújtó Izabella: Az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság
kiállítása. – részt vesz a kolozsvári kiállításon. “E. Kovács Gyula”
- 1232/1902 – nn: Szépművészeti kiállítás. Munkái jelen vannak az ESZT kolozsvári
kiállításán.
- 1236/1902 – Sz.D.: Az erdélyi művészek tárlatán. /Kőváry és Marselek munkáiról /
- 1242/1903 – nn: Művészeti Kiállítás Kolozsvárt. A szervező bizottság tagja.
Festményt ígért a kiállításra.
- 1268/1908 – megfestette Szfacsina Géza arcképét
- 1283/1908 – megfestette Hory Béla arcképét.
- 1295/1910 – festőművész, lakása Bartha Miklós u. 12 sz. alatt
Életrajzi adatok: / Torda 1832 – Kolozsvár 1918 VIII. 3. /
A bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult, majd 1875-től rajztanár volt Kolozsváron. /uni-
tárius főiskola/, 1884-től többször szerepelt Bp-en a Műcsarnokban. Kőváry Lászlót ábrázoló
arcképe a Történeti Múzeum képcsarnokában.
Irodalom: - nn: Kőváry Endre halála. Keresztény Magvető. LIII-1918. V füzet, szeptember-október.
168 old. – Újtordai Kőváry Endre festőművész, egyházi tanácsos, 1848/49 honvéd őrmester,
életének 86 évében, augusztus hó 3-án Kolozsvárt elhalt.
- nn: Hegedűs, Tull, Nagy Vilmos, Kőváry Endre. Új Idők XVIII-1912. 292-293. K.
- Éber Lexikon. 1935. 595. -
- Bíró Béla: Erdélyi művészet a megszállás alatt. Szemelvények egy készülő könyvből. Ellenzék.
1943. 171 szám. /…/ 1922. nyarán halt meg 82 éves korában Kőváry Endre, az erdélyi csalá-
dok egykori kedvelt arcképfestője. /téves adatok /
- Műv. Lexikon. II. 1981. 710.
- Lyka Romantika 1982. 61. 70. /61/ - Simo F-nél három évtizeddel fiatalabb Kőváry is a bécsi /1857/
akadémia neveltje, de már előzőn is tanított rajzot az unitárius kollégiumban, amely 1858-tól
megszakítás nélkül működött, közben temérdek képmást, de életképeket is festett / 71. u.a./
- Lyka Századvég 1982. 73.
- Lyka Millennium 1983. 125.

Kőváry László
/ Torda, 1819. VII. 17.-Kolozsvár, 1907. IX. 25. / történész, lapszerkesztő, statisztikus.
Az MTA levelező tagja /1883/ Szemere Bertalan 1848-ban kinevezte az orsz. statisztikai hi-
vatal titkárává, 1849-ben az erdélyi seregek haditudósítója. Mivel részt vállalt Makk József
megszöktetésében, 1851-ben őt is elfogták, majd Kolozsvárra internálták. 1848-ban alapította
az Ellenőr c. lapot, 1862-67-ben a Korunk c. Deák-párti politikai lapot szerkeszti. Számos mun
kájában foglalkozott Erdély történelmével. A kiegyezés után a Viktória biztosítótársaság igaz-
gatója. A kolozsvári Tudományegyetem 1902-ben a bölcsészeti tudományok tiszteletbeli dok-
torrvá avatta. Sírja a házsongárdi temetőben.
- 0029/1843 – megjelent Beszélytár c. kötete, benne Szathmári P., Bölöni F.S. arcképe.
- 0062/1853 – Magyarország Képekben c. kötet részére dolgozik.
- 0065/1853 – Klimovics romokat rajzol részére.
- 0069/1853 – Klimovics elkészítette olajba-festett arcképét.
- 0071/1854 – Sikó Miklóssal egy Erdélyi Képcsarnok-ot készül kiadni.
- 0888/1895 – nn: A millenniumi képtárgyak. /a javaslattevő bizottság tagja /

Kőváry Mihály
/ Torda, 1837 - Kolozsv. 1900. XII. 18./ ügyvéd és vívómester.
Iskoláit Tordán, majd Kolozsváron, az unitáriusoknál végezte. Tompa Károly városi főmérnök
ösztönzésére jogot végzett 1868-ban. 1882-után a város vívóiskolájának a mestere volt. 1888-
ban a Mátyás-szoborbizottság tagja.
- 0976/1898 – nn: Kilenc arckép. Kőváry, Marselek és Melka megfestették a város egykor
volt kilenc híres vívójának arcképeit / Jósika M., Kendeffy Á., Biasini C.,
Chappon A., Helmerich J., Uzoni A., Tompa K., Kőváry M., Wesselényi M. /

Kőváry Mihályné
kolozsvári
- 0496/1880 – arcképét Kőváry Endre festette meg.

Král Vazul
Tordán lakó püspöki titkár, Kacziány Ödön sógora.
- 1317/1911 – Tordán, sógoránál nyaral.

Krammer Gyula
amatőr festő
Adattár: - 1194/1901 – nn: Amatőrök kiállítása Kolozsvárt. – részt vesz az Egyetemi Kör által
szervezett kiállításon.
Életrajzi adatok:
Irodalom:

Krammer József
rajztanár - Temesvár
Adattár: -
Életrajzi adatok: / - Temesvár 1841. /
A Bánság virágzó központjában, Temesvárott, a század legelején, 1813-ig a bécsi születésű Fi-
no József a rajziskola tanára. Őt Schütz János követte, Brodcky Károly az első rajzoktatója.
Schütz után ideiglenesen Krammer József következett, 1826-tól 1829-ig Schabatka Ferenc,
ettől fogva 1841-ig ismét Krammer, aki ez évben halt meg. 1841-ben Dunaiszky Henrik szob-
rász kapta meg a tanszéket.
Irodalom: - nn: Krammer J. Pesti Hírlap. 1841. 602.
- Berkeszi: Temesvári művészek. 1910. 16.
- Lyka Táblabíró 1982. 122.

Krémer Ferenc
a kolozsvári Iparos Egylet néhai elnöke. 1874-ben hunyt el
- 0362/1874 – Vastagh György arcképét festette meg.
- 0363/1874 – u.a. Krémer szabómester volt, megjárta Amerikát.

Kreutzinger, Josef
festő és rézmetsző.
Adattár: -
Életrajzi adatok: /Bécs. 1775. – Bécs. 1829. VII. 14./
Bécsben, Münchenben s rövid ideig Szentpétervárott dolgozott. Az előkelő körök kedven fes-
tője volt. Kazinczy arcképe /Bécs 1808/ az MTA-ban van, a marosvásárhelyi Teleky József
koronaőr képmásáról J. Adam, József nádorról J. Neidl készített rézmetszetet.
Irodalom: - Műv Lexikon 1981. II. 722.
- Lyka Táblabíró 1982. 11. 13. 15. 103. 137. 142. 212.

Kriesch János
műegyetemi tanár. Kolozsvár.
- 0919/1895 – Kriesch Aladár festőművész édesapja. /VI. 1. /
- 0926/1895 – fia esküvőjén, mint “néhairól” írnak /VII- 6 /

Kriza János
/Nagyajta, 1811. VI. 28. - Kolozsvár, 1875. III. 26. / unitárius püspök, népköltészeti gyűjtő,
költő, az MTA tagja /l. 1841/. Kolozsváron-, 1835-37 között Berlinben tanult. 1837-ben a
kolozsvári unit. egyház lelkésze, 1861-től püspöke. Vadrózsák c. székely népköltészeti gyűj-
teménye 1863-ban jelent meg Kolozsvárt.
Fiatalkori arcképét Sikó Miklós festette meg 1845-ben.
- 0434/1877 – arcképét Sárdi István készíti el.
- 0435/1877 – elkészült Sárdi-féle arcképről.
- 0437/1877 – u.a.
- 0436/1877 – Kőváry Endre megfestette arcképét
- 0455/1877 – nn: Néhai Kriza János arcképe Londonban. /Sárdi István munkája /

Kubányi Lajos
festő
Adattár: - 0880/1890 – részt vesz a kolozsvári képkiállításon, “Agglegény téli öröme” című
festményét dr. Rózsahegyi Zoltán vásárolta meg.
- 1232/1902 – nn: Szépművészeti kiállítás. Munkái jelen vannak az ESZT kolozsvári
kiállításán:
- 1232/1902 – nn: Szépművészeti kiállítás. Munkái jelen vannak az ESZT kolozsvári
kiállításán:
Életrajzi adatok: /Alsóesztergály, 1855. V. 5. – Alsóesztergály, 1912. V. 5. /
Mint gyógyszerész tanult festeni Münchenben. Gondosan kimunkált életképeinek másolatait
gyakran közölték a lapok.
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 477.
- Bíró, 1955. 245 – irodalom.
- Műv. Lexikon, 1981. II. 726.

Kubinyi-Vahot
- 0062/1853 – Magyarország Képekben kiadását tervezik. Erdélyből Kővári és Sikó.

Kún Sámuel
fiatal kolozsvári művész
Adattár: - 0698/1885 – Ápis Sámuelt ábrázoló rajza látható Demeter József üzlete kirakatában
- 0706/1886 – Haller Károly arcképét festette meg az EMKE részére.
- 0710/1886 – több arcképe látható a Főtér üzleteinek kirakataiban: gróf Béldy György
né, dr. Finály Henrik, Simon Elek, Béldy Gyula.
- 0711/1886 – u.a.
Életrajzi adatok:
Irodalom:

Kunfi Zsigmond.
- 0974/1897 – cikke: Munkácsy Mihály.

Kupcsai János
a hoszzúfalusi fafaragó iskola tanára
- 0515/1881 – közreműködik a kolozsvári díszalbum elkészítésén /királyfi esküvőjére /

Kupcsay János
rajztanár, faszobrász.
Adattár: -
Életrajzi adatok: Berzevici születésű. 1868-ban, ot évre, mint faszobrász került a müncheni Akadémiára. Haza-
térve /1883/ előbb a hosszúfalusi fafaragó iskola tanára, tanítványai között Kőllő Miklós,
éppen az ő ajánlatára tanult tovább a müncheni Akadémián /1879/. De innen indult útjára a
bácsfalusi Istók János is a kilencvenes években. Kupcsy később /1895-től / a brassói fafaragó
iskola tanára, utóbb igazgatója volt.
Irodalom: - Lyka Századvég 1982. 76.
- Lyka München 1982. 41. 63.

Kupeczky János /Kupetzky Jan/
magyarországi születésű cseh arcképfestő.
Adattár: - 0002/A/1817 – Döbrentei Gábor: Kupeczky János Mejjképfestő élete.
- 1338/1913 – nn: Az Erdélyi Múzeum képtára. – a gyűjt.-ben Kupeczky kép is van.
Életrajzi adatok /Bazin, 1667 – Nürnberg 1740. VII. 17./
A Czobor grófok támogatásával Bécsbe tanult, majd Velencébe és Rómába ment, ez utóbbi
helyen 1700-ban, még önálló műtermet is nyitott. A 18. század első felében számos osztrák,
cseh és német nemesi család udvarában dolgozott.
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 480.
- Kupeczky és kortársai kiállítás katalógusa, Szépművészeti Múzeum, 1954. /régebbi irodalommal /
- Bíró, 1955. 71. 79. 82. 159. 236. 408. – irodalom.
- Műv. Lexikon, 1981. II. 733. /Mojzer Miklós/

Kuszkó István
/ ? - ? / kolozsvári jegyző, a kolozsvári Országos Ereklye Múzeum igazgató őre, az
Athletikai Club jegyzője. Lapszerkesztői és írói munkát is végzett. 1902-után több szobrá-
szattal kapcsolatos írás szerzője
- 1021/1899 – cikke: Unió kép, Mátyás szobor.
- 1038/1900 – nn: Az Erdélyi Szépművészeti Társaság. - alapító tag, az Ideiglenes Szervező
Bizottság sajtóreferense.
- 1345/1914 – cikke: A Vasvári kápolna oltárképe Melka festette 1892-ben.

Kühn Vilmos
kőmetsző a Lyceum nyomdájában.
Adattár: - 0075/1854 – Simó által a boncidai kastélyról készített rajzok kőmetszését végzi,
és Szathmári erdélyi tájképeit megörökítő kőnyomatait színezi
Életrajzi adatok:
Irodalom:

Kürthy György
festő
Adattár: - 1282/1908 – E Csíky Jenő: Képkiállítás. Munkái ott vannak a kolozsvári Református
Teológia dísztermében rendezett kiállításon.
Életrajzi adatok:
Irodalom: - Lyka Millennium 1983, 145.