/P./ Csorja Károly * Paál László * Paczka Ferenc * Pákey Lajos * Palavicini * Palkovics József * Páll Sándor * Palósczy Lajos * Pálya Celestin * Papp Gábor * Papp János * Papp Károly * Parlaghy Vilma * Pasteiner Gyula * Pataky László * Pauler Tivadar dr. * Pechy Manó * Peielle Róbert * Pergő Celestin * Persián Antal * Persián Antal * Persián Kálmán dr. * Peske Géza * Petelei István. * Peterdy Gyula * Péterffy Zsigmond * Péterfi Károly * Péterfi Tibor * Petőfi Sándor * Petőfi Zoltán * Petrán Jánosné * Petrovics Pál * Peuer Móric * Pfeifer Ferdinánd * Pfeiffer Ferenc * Pipel Mózes * Pisztóry Mór * Plachy Ferenc * Polcz Albert * Polcz Rezső * Poll Hugó * Pollák /Polláck/ Zsigmond * Pósner Lajos * Posoni György * Posta Béla dr. * Prém József * Prepeliczay Lajos * Prepeliczay Sámuel * Prónay B. Gábor. * Prónay Róza * Propper Ferenc * Pulszky Ferenc
/P./ Csorja Károly
- 1016/1899 – cikke: Művészet az iskolában. / Wlassics
Gyula törvényéről /
Paál László
festő
Adattár: - 0480/1879 – halála. Munkácsy barátja
volt. /életrajzi adatok / a Hunyad megyei
Gonzága községben született, ahol apja postamester volt…
- 0494/1880 – nn: Egy magyar festő tragédiája. Adatközlő:
Sonnefeld Zsigmond Buck
Életrajzi adatok: /Zám, 1846. VII. 30. – Charenton, 1879. III. 9. /
Aradon, középiskolás korában barátkozott össze Munkácsy Mihállyal, s talán az
ő hatására
kezdett festeni. Első mestere Böhm Pál volt. 1846-ban Bécsbe ment, az itt tanult
akadémia stí-
lusának az 1870-ben tett hollandiai út vetett véget. Munkácsy hívására Düsseldorfba
ment.
1871-ben London, 1872-ben Párizs, majd Barbizon következett, ahol megtelepedett.
Műfaja a
tájkép. Művészete igazi felfedezése későn, 1902-ben rendezett kiállításán történt
meg
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 717.
- Szokolay Béla: Munkácsy Mihály és Paál László. Élet. XVI-1925. 271-272.
- Farkas Zoltán: Paál László levelei Munkácsy`Mihályhoz. Szépművészeti Múzeum
Évkönyve. 1940.
- Bíró 1955. 28. 220. 221. 329. 330. 335. 336. 364. 371.
- Műv. Lexikon, 1967. III. 664.
- Lyka Táblabíró 1981. 125.
- Lyka Romantika 1982. 49. 53. 59. 156.
- Lyka München 1982. 6. 24. 43.
Paczka Ferenc
festő
Adattár: - 1226/1902 – Wlassics az E. M. kolozsvári
Képtárának ajándékozta egy festményét
Életrajzi adatok: /Monor, 1856. VII. 31. – Berlin, 1925. IV. 20. /
Münchenben, Párizsban tanult, majd Simon János esztergomi érsek támogatásával
Rómába
ment, ahol tanult, de a pápa arcképét is megfestette. Eleinte történeti és vallási
tárgyú képeket
festett. Élete javát Tolna megyében töltötte, művészete is e táj világához kötődik.
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 718.
- Bíró 1955. 43. 221. 230. 324. 333. 334. 353. – irodalom.
- Műv. Lexikon, 1967. III. 667.
- Lyka München 1982. 6. 46.
- Lyka Millennium 1983. 123. 151.
Pákey Lajos
/Kolozsvár 1853. III. 1. - Kolozsvár 1921 IV ./ műépítész.
Tanulmányait a kolozsvári unit. kollégiumban kezdte, majd 1876-ban Bp.-re és
Münchenben
folytatta. Bécsben a báró Hansen egyet. tan és tanácsos mellet végezte a gyakornoki
éveit,
ahol részt vett a bécsi Parlament tervezésében és kivitelezésében. 1880-ban
szülővárosa meg-
hívja a város főépítészének. Több tucat középületet, templomot és családi villát
tervezett Er-
dély-szerte. Sírja a házsongárdi temetőben van.
/ Irod.: dr. Boros György: A kolozsvári unitárius kollégium írásban és képekben.
Kolozsvár.
1901., Balogh Jolán: Pákei Lajos rajzai Kolozsvár építészeti emlékeiről. Kolozsvár.,
1944.
Műv. Lexikon III. 672. / Sírja a Házsongárd-i temetőben.
1850.ben Sikó Miklós festi meg arcképét . Vízfestmény. 20X26 cm. /Bíró 19544.
50 /
- 0526/1881 – iparrajziskola felállítását szorgalmazza.
- 0534/1882 – képzőművészeti kiállítás szervezését
javasolja - szervező bizottság elnöke.
- 0562/1883 – tagja a kolozsvári képkiállítást szervező
bizottságnak.
- 0564/1883 – u.a.
- 0743/1889 – szervezi az Éltes Károly által javasolt
képzőművészeti kiállítást
- 0762/1889 – tagja a kolozsvári képkiállítás előkészítő
bizottságnak.
- 0763/1889 – u.a. - szervezi a Magyar Képzőművészeti
Társaság
- 0897/1895 – tagja a Nemzeti Szalon kolozsvári
képkiállítását előkészítő bizottságnak
- 1102/1900 – véglegesen megalakult az ESZT - elfogadták
az alapszabályokat.
az ESZT alelnöke
- 1146/1900 – az ESZT jövő májusban kiállítást
rendez – a szervező bizottság tagja.
- 1147/1900 – u. a. – kérni fogják e célra
a várostól, a Sétatéren álló Korcsolya pavilont
- 1159/1901 – nn: Erdélyrészi Szépművészeti
Társaság. Jelen van azon a megbeszélésen, ahol
eldöntik, hogy az ESZT március 2-án a Redotte-ban kiállítást rendez
- 1181/1901 - nn: Az Szépművészeti Társaság
ülése.- kiállítás megnyitó aug. 28-án, a sétatéri
Korcsolya-pavilon átalakítása, Sárdi István emlékköve. Pákey, Marselek, Gráf,
Veress, Peielle, Melka, Kőváry, Kriesch,
- 1201/1901 – tagja a tervbe vett ESZT- képkiállítás
szervező bizottságának.
- 1214/1902 – nn: Festőművészeti kiállítás
Kolozsváron. – október 12-én nyíllik meg.
- 1222/1902 – tagja a kiállítás még hátralevő műszaki
feladatait felvállaló csapatnak.
- 1242/1903 – nn: Művészeti Kiállítás Kolozsvárt.
A szervező bizottság tagja.
- 0333/1912 - nn: A kolozsvári országos rajztanfolyam.
Pákey az egyik vezetője.
Palavicini
őrgróf
- 0740/1889 – Biasini Mari festőművész 1888 nyarán
a család gyermekeinek arcképeit festette
Palkovics József
altábornagy, Kolozsvár.
- 1188/1901 - nn: Amateur kiállítás. - az Egyetemi
Kör Kossuth u. új székházában – védnök.
Páll Sándor
1882-ben és 1888-ban a Mátyás-szoborbizottság tagja
- 0562/1883 – tagja a kolozsvári képkiállítás
előkészítő bizottságának.
- 0564/1883 – u.a.
Palósczy Lajos
- 0897/1895 – tagja a Nemzeti Szalon kolozsvári
képkiállítását előkészítő bizottságnak
Pálya Celestin
festő
Adattár: - 1228/1902 – Fanghné, Gyújtó Izabella:
Az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság
kiállítása. – “Őszi reggel” című képe.
- 1232/1902 – nn: Szépművészeti kiállítás. Munkái
jelen vannak az ESZT kolozsvári
kiállításán.
Életrajzi adatok: /Genova, 1864. III. 9. – Bp. 1948. I. 15. /
Pályáját kőfaragóként kezdte, majd festeni tanult Bécsbe, Münchenben és Bp-en.
Kisméretű,
élénk színű képeket festett. Ezermesterként is ismert volt, kitűnő hegedűket
készített.
Irodalom: - Bíró 1955. 303. 332. – irodalom.
- Műv. Lexikon, 1967. III. 683.
- Lyka Millennium 1983. 49. 107. 127. 149.
Papp Gábor
kolozsvári festő
Adattár: - 0861/1893 – Papp János kolozsvári kereskedő fia. “Undine”-t ábrázoló
képe ki van
állítva Győrffy Imre Főtéri kereskedésének kirakatában.
- 0987/1898 – jelen volt Kolozsvárt, a Roskovics
Ignác tiszteletére adott fogadáson
- 0994/1898 – segíti a kolozsvári Bem-emléktábla
megtervezését
- 1004/1899 – a “Március 15 Bizottság” tagjai közé
választották.
- 1006/1899 – nn: Kolozsvári festőiskola. Festőiskolát
szándékszik indítani május 1-
től. Az újság úgy tudja, hogy ez az első ilyen jellegű próbálkozás.
- 1007/1899 – nn: Képkiállítás Kolozsvárt. – a
műkedvelők kiállítását fogja rendezni
- 1011/1899 – festőiskoláját a sétatéri Korcsolya-pavilonba
rendezte be.
- 1014/1899 – Thorma Károlyt látja vendégűl, s
meglátogatják az Ereklye Múzeumot.
- 1025/1899 – “Exhumálás” című nagyméretű képén
dolgozik.
- 1026/1899 – nn: “Exhumálás”. Dicséri a munkát,
s azt hogy ilyen mostoha körülmé-
nyek között, olyan művészek mint Ács, Veress, Stein, Peielle Nagy Zs.
képesek művészetüket magas szintre művelni.
- 1032/1899 – az “Exhumálás” című képe a befejezés
előtt áll.
- 1055/1900 – nn: Kolozsvár Párizsban. / 3 képe
jelen lesz a világkiállításon /
- 1058/1900 – “Az üldözöttek” című képét most fejezte
be.
- 1059/1900 – tagja a művészbál szervezőinek.
- 1060/1900 – Biasini Mariska: A művészbál. – u.a.
- tagja a szervezőknek.
- 1072/1900 – nn: Atelier látogatások. Papp Gábor.
- 1083/A/1900 – Most kerül kiállításra “Exhumálás”
című képe.
- 1083/D/1900 – most jött haza egy nagyobb európai
tanulmányútról.
- 1083/E/ 1900 – “Exhumálás” című képét sokan látogatják.
- 1085/1900 – l.o.: Képkiállítás a Sétatéren.
- 1102/1900 – véglegesen megalakult az ESZT - elfogadták
az alapszabályokat.
az ESZT igazgatósági tagja.
- 1104/1900 – “Exhumálás” című képe VI. 5.-ig lehet
megtekinteni.
- 1127/1900 – Rómában van tanulmányúton. Fraknói
Vilmos alapítványa támogatja
- 1128/1900 – nn: Kolozsvári festők munkái. A nyáron
Nagyiklod-i kastélyában mű-
vésztelep működött, melynek Papp Gábor volt az egyik vezetője.
E munkákból kiállítást terveznek bemutatni.
- 1146/1900 – az ESZT jövő májusban kiállítást
rendez – a szervező bizottság tagja.
- 1153/1900 – nn: Visszautasítottak Szalonja. -
Papp Gábor munkája ott szerepel
- 1154/1900 – nn: Visszautasítottak Szalonja. –
u. a. Papp Gábor csatlakozásra szólítja
fel a kolozsvári művészeket.
- 1156/1900 – részt vesz a “Visszautasítottak”
tárlatának megnyitóján, munkája is van.
- 1158/1901 – Masszák Hugó véleménye Papp a “Visszautasítottak
Szalonjában” kiál-
lított “Zsidó nő” című képéről. – ajánlja, hogy hagyja a Nagybányai íz-
lésrontó irányzatot, és másoljon híven a régi mesterektől…
- 1158/1901 – nn: Erdélyrészi Szépművészeti Társaság.
Jelen van azon a megbeszé-
lésen, ahol eldöntik, az ESZT III. 2-án a Redotte-ban kiállítást rendez
- 1201/1901 – tagja a tervbe vett ESZT- képkiállítás
szervező bizottságának.
- 1242/1903 – nn: Művészeti Kiállítás Kolozsvárt.
Festményt ígért a kiállításra.
- 1244/1903 – kiállít az ESZT kolozsvári kiállításán.
- 1245/1903 – nn: A Szépművészeti Társaság kiállítása.
- 1246/1903 – -i.-y. Képzőművészeti kiállításunk.
- négy arcképet állított ki.
- 1256/1906 – a nemrég elhunyt Bartha Miklós arcképét
festi
- 1261/1906 – elkészült az arckép, az EMKE számára.
- 1337/1912 – elkészítette Béldy Ákos arcképét
az EMKE számára.
Életrajzi adatok: /Kolozsvár 1873. IX. 19. – Szeged 1931. II. /
A Mintarajziskolában, 1892-1893-ban, Székely Bertalannál, majd Nagybányán Hollósy
Si-
monnál, végül Párizsban a Julian Akadémián tanult. Néhány évig külföldön élt,
1909-után egy
ideig hol Kolozsváron, hol Szegeden, élt. 1898 telén Nagybányáról Kolozsvárra
jött, ahol meg-
kapta a korcsolya-pavilon emeletén azt a nagyméretű műtermet, ahol hozzáfogott
“Exhumá-
lás” című, 14 négyzetméter /!/ nagyságú kompozíciójának megfestéséhez. Az Erdélyi
Szépmű-
vészeti Társaság szervezésének időszaka volt ez, s dr. Ferenczy Zoltán egyetemi
tanár nagy
reményeket fűzött a fiatal művész Kolozsváron történő megtelepedéséhez. Papp
Gábor itt nyi-
tott szabadiskolát, mely 1899 májusában már biztosan működöt 1900 őszéig, amikor
Papp álla-
mi ösztöníjjal Rómába utazott. 1924-ben a Nemzeti Szalonban nyílt kollektív
kiállítása. Impre-
sszionista arcképeket és tájképeket festett. Elborult elmével halt meg Szegeden.
Irodalom: - nn: Papp Gábor. Magyar Művészet. VII-1931. 179.
- Műv. Lexikon III. 1967. 679.
- Murádin, 1997. 54, 84. – 55 old. – önarcképe.
- Lyka München 1982. 79.
- Lyka Millennium 1983. 144. 154.
Papp János
kolozsvári kereskedő
- 0861/1893 – fia, Papp Gábor festőművész
Papp Károly
dr.
- 0914/1895 – cikke: Marselek Endre.
Parlaghy Vilma
tkp. Brachfeld Vilma, Lwow hercegné. Festő.
Adattár: - 0699/1885 – Kossuth Lajos arcképét festette
meg model után. A képet bemutatják a
kolozsvári Redoutte épületében.
- 0700/1885 – u.a. – Kossuth dolgozószobáját megörökítő
képét is kiállítja.
- 0701/1885 – megrendelés esetén, másolatot készít
a Kossuth-képről.
- 0876/1894 – Tutsek József: Képkiállítás Münchenben.
/a Kolozsváron is bemutatott
Kossuth kép most itt van kiállítva /
Életrajzi adatok: /Hajdúdorog, 1864. IV. 15. – New York, 1923. VIII, vagy 1924.
IV. 4. /
Bp-en és Berlinben tanult. Később Berlinben és New Yorkban működött. Főleg arcképeket
festett.
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 727.
- Bíró 1955. 248. – irodalom.
- Műv. Lexikon, 1967. III. 704.
Pasteiner Gyula
- 0347/1873 – cikke: Munkácsy és Vastagh.
Pataky László
festő. Felesége Kreybig Riza.
Adattár: - 0667/1885 - Párizsban időzik, a müncheni
szalonban egy festményéért 2000 márkát
fizettek.
- 0929/1895 - hazatért Párizsból, a nyarat Borbereken
töltötte, most Déván van.
- 1108/1900 – nn: Pataky László műtermében. /dr.
Farnos Dezső írása után /
“Munkács bevétele” című képről, melyet alvinci műtermében festett.
Pataky tulajdonában van Munkácsy “Krisztus Pilátus előtt” című fest-
ményének egyik alakjának vázlatképe.
- 1326/1912 – nn: Pataky László festőművész elhunyt Alvincen. – életrajzi adatok.
Életrajzi adatok: /Zalatna – Brád?- 1857. XII. 24.– Alvinc 1912. III. 4./
A Mintarajziskolában kezdett tanulni, utána Münchenbe, onnan 1882-ben Párizsba
ment. Itt
sokat dolgozott Munkácsy műtermébe. 1888-ban “Hírmondó” című kompozíciójával
elnyerte
a Munkácsy-ösztöndíjat Népéleti és katonai tárgyú képei híresek voltak a maguk
idejében.Dol-
gozott az Új Idők és Vasárnapi Újság számára, Vágó Pállal együtt
festette a volt Ludovika
Akadémia kuruc tárgyú falképeit.
Irodalom: - Farkas Zoltán: Pataky László. 1857-1912. Vasárnapi Újság.
1912. 186. K.
- Malonyay Dezső: Pataky László. Művészet. 1913. 42-50. Képek.
- Éber Lexikon, é.n. /1935/. 730.
- Harsányi Zsolt: Munkácsy és Pataky. Új Idők. 1934. 333-334. K.
- Bíró 1955. 216. 245. 246. 248.- irodalom.
- Műv. Lexikon, 1967. III. 714.
- Lyka München 1982. 58.
- Lyka Millennium 1983. 104. 106. 107. 127. 128. 149. 151.
Pauler Tivadar dr.
- 0511/1881 – arcképét Madarász Viktor festette
meg
Pechy Manó
királyi biztos
0308/1872 – arcképét Vastagh György festette meg.
Peielle Róbert
festő
Adattár: - 0509/1880 – elhunyt nagybátyja, Peielle Sándor honvéd őrnagy, halála.
55 éves volt.
- 0617/1883 – Peielle István kereskedő üzletében
a képkiállítás sorsjegyeit árusítják.
- 0737/1888 – Peielle István halála. 51 éves volt.
Elhunyt 1888. X. 19-én.
- 0762/1889 – tagja a kolozsvári képkiállítás előkészítő
bizottságnak.
- 0763/1889 – u.a. - szervezi a Magyar Képzőművészeti
Társaság
- 0774/1890 – tagja a kolozsv. képkiállítás előkészítő
bizottságnak., húsvétkor nyíllik.
- 0793/1890 – De Noir: A képkiállításról. Kiállított
képe: ” Veszprém vidéke”
- 0798/1890 – Részt vesz a Telepy tiszteletére adott
banketten.
- 0821/1891 – házasságot köt Sertits Valériával.
- 0823/1891 – u.a. – az esküvőt VII. 22-én volt.
- 0914/1895 – Marselek, Ács, Veress, Frölich, Lenkey,
Tegyei diáktársai 1894-ben a
müncheni akadémián.
- 0949/1896 – Bem tábornok főhadiszállásiról készít
festményeket.
- 0956/1896 – többedmagával rendezi a kolozsvári
Ereklye Múzeumot.
- 0984/1898 – Knirr Henrich Münchenből, Pielle tanácsára,
nyári festőiskolát akar
szervezni a gyalui havasokban.
- 1024/1899 – nn: Festő kolónia. – ő a szervezkedés
motorja.
- 1026/1899 – nn: “Exhumálás” – Papp Gábor munkája
kapcsán említik nevét. Csoda,
hogy ilyen körülmények között, olyan művészek, mint Ács, Veress,
Nagy Zs, Stein, képesek művészetüket magas szinten művelni.
- 1027/1889 – “Alkony” című képe bekerült Bp-en,
a Nemzeti Szalon kiállítására.
- 1029/1899 – nn: Kolozsvári festő a Nemzeti Szalon
kiállításán.
- 1038/1900 – nn: Az Erdélyi Szépművészeti Társaság.
- alapító tag, az Ideiglenes
Szervező Bizottság titkára
- 1052/1900 – nn: Beteg művész a művészetekért.
Sárdi István egy Böhm Pál-féle
rajzolt adományoz az E Sz T-nak.
- 1059/1900 – tagja a művészbál szervezőinek.
- 1060/1900 – Biasini Mariska: A művészbál. – u.a.
- tagja a szervezőknek.
- 1070/1900 – nn: Atelier látogatások. Peielle
Róbert.
- 1102/1900 – véglegesen megalakult az ESZT - elfogadták
az alapszabályokat.
Az ESZT ügyvezető igazgatója.
- 1117/1900 - nn: A kolozsvári festők műterméből.
“Csendélet”-et fejezett be.
- 1131/1900 – nn: Walter Crane és a kolozsvári
festők. / úgy tervezik, hogy Melka és
Peielle műtermét fogja meglátogatni.
- 1146/1900 – az ESZT jövő májusban kiállítást
rendez – a szervező bizottság tagja.
- 1147/1900 – u. a. kérni fogják e célra a várostól,
a Sétatéren álló Korcsolya pavilont
- 1156/1900 – csatlakozik a “Visszautasítottak”
csoportjához, kiállít a bp-i tárlatukon.
- 1158/1901 – nn: Erdélyrészi Szépművészeti Társaság.
Jelen van azon a megbeszé-
lésen, ahol eldöntik, az ESZT III. 2-án a Redotte-ban kiállítást rendez
- 1162/1901 – lakásán szervezik a művészbál kellékeit.
- 1181/1901 - nn: Az Szépművészeti Társaság ülése.-
kiállítás megnyitó aug. 28-án, a
sétatéri korcsolya-pavilon átalakítása, Sárdi István emlékköve – Pákey,
Marselek, Veress, Peielle, Melka, Kőváry, Gráf, Kriesch,
- 1201/1901 – tagja a tervbe vett ESZT- képkiállítás
szervező bizottságának.
- 1211/1902 – u. a.
- 1219/1902 – mint az ESZT igazgatója jelenti:
eddig 200 kép érkezett a kiállításra
- 1221/1902 – nn: Az Erdélyrészi Képzőművészeti
Társaság Közgyűlése. – szervezési
ügyek megvitatása. – MÁV kedvezmény – a művek fogadása, rendezése.
- 1228/1902 – Fanghné, Gyújtó Izabella: Az Erdélyrészi
Szépművészeti Társaság
kiállítása. – részt vesz a kolozsvári kiállításon. “Tordai hasadék”
- 1230/1902 – cikke: Művészet. /Fadrusz szobráról
/
- 1232/1902 – nn: Szépművészeti kiállítás. Munkái
jelen vannak az ESZT kolozsvári
kiállításán:
- 1242/1903 – nn: Művészeti Kiállítás Kolozsvárt.
A szervező bizottság tagja.
Festményt ígért a kiállításra.
- 1245/1903 – nn: A Szépművészeti Társaság kiállítása.
- 1246/1903 – -i.-y. Képzőművészeti kiállításunk.
–“Szamospart”, “Fellegvári ház”,
“Szamosparti Zsilip”, “Kálvária templom”, Dachaui asszony”, “Barát”,
“Mégis mozog a föld”, “Útra készen”
Életrajzi adatok: Peielle Róbert apja, Peielle István kereskedő.
Irodalom:
Pergő Celestin
oroszfái / 1784 – 1858 / kolozsvári színész
- 0519/1881 – arcképét Gabányi Árpád rajzolta meg.
Persián Antal
kolozsvári születésű festő
Adattár: - 0486/1879 –öngyilkossági kísérlete a
fővárosban. /vízbeugrott /
Életrajzi adatok:
Irodalom:
Persián Antal
szamosújvári /kolozsvári? / festő- restaurátor és állatképfestő.
Adattár: - 0970/1897 - Bp-en nyitott műtermet a
Kossuth L. utca 43 szám, III. 42. alatt.
Életrajzi adatok: Az 1860-as évek vége felé Párizsban dolgozott, 1862-ben Bécsbe
ment tanulni.
Irodalom: - Lyka Romantika 1982. 70. 89. 125.
Persián Kálmán dr.
- 1334/1912 – cikke: Képzőművészeti élet Kolozsváron.
Peske Géza
festő
Adattár: - 0576/1883 – “Imádkozó barát” című képe
a kolozsvári képkiállításon.
- 1244/1903 – kiállít az ESZT kolozsvári kiállításán.
Életrajzi adatok: /Kelecsény, - Liptovske Klacany /SK/ - 1859. I. 22. – Bodajk,
1934. 1934. V. 18./
Münchenben Benczúr tanítvány, hírnevét gyermekképekkel szerezte. Illusztációkat
is készített,
melyeket a korabeli szívesen közöltek.
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 740.
- Bíró 1955. 248. 254. – irodalom.
- Műv. Lexikon, 1967. III. 742.
- Lyka München 1982. 6. 58.
- Lyka Millennium 1983. 155.
Petelei István.
- 0762/1889 – tagja a kolozsvári képkiállítás
előkészítő bizottságnak
- 0763/1889 – u.a. - szervezi a Magyar Képzőművészeti
Társaság
Peterdy Gyula
festő
Adattár: - 0598/1883 – “Táj” című képe a kolozsvári
képkiállításon.
Életrajzi adatok: /Pest, 1862. II. 28. – Bp., 1885. III. /
A Mintarajziskolában tanult. Főleg arcképeket festett, közülük híres a Munkácsy
Mihály
portréja.
Irodalom: - Műv. Lexikon, 1967. III. 743.
Péterffy Zsigmond
- 0897/1895 – tagja a Nemzeti Szalon kolozsvári
képkiállítását előkészítő bizottságnak
- 1242/1903 – nn: Művészeti Kiállítás Kolozsvárt.
A szervező bizottság tagja.
Péterfi Károly
rajztanár
Adattár: -
Életrajzi adatok: Marosvásárhelyen tanított 84 éves korában bekövetkezett haláláig
/1910 /
Irodalom: - Lyka Századvég 1982. 73.
Péterfi Tibor
amatőr festő
Adattár: - 1194/1901 – nn: Amatőrök kiállítása
Kolozsvárt. – részt vesz az Egyetemi Kör által
szervezett kiállításon.
Életrajzi adatok:
Irodalom:
Petőfi Sándor
/1823-1849 / költő.
- 0389/1875 – Orlay-Petris Soma által festett
arcképét megvette az állam.
- 0390/1875 – u.a.
- 0433/1877 – költeményeihez Vastagh György készül
illusztrációkat készíteni
- 0489/1880 – Mezey József megfestette 1846-ban
arcképét. Most előkerült a kép.
- 0490/1880 – u.a.
- 0491/1881 – r.s.: Petőfi egy ismeretlen arcképe.
/fotó, Jókai, Barabás, Orlai, Mezey képek /
- 0492/1880 – u.a.
- 0498/1880 – nn: Petőfi dalban és rajzban. / zene
és rajz Petőfi verseire /
- 0730/1888 – hír 1844 és 1845-ből. Barabás elkészítette
arcképét.
- 0739/1889 – u.a.
Petőfi Zoltán
Sándor fia
- 0491/1880 – r.s.: Petőfi egy ismeretlen eredeti
arcképe. / Nála volt a dagerrotípia, mely Be-
liczkay birtokába került.
Petrán Jánosné
- 1103/1900 – nn: Kőváry műterméből. – most
készíti arcképét.
Petrovics Pál
Adattár: -
Életrajzi adatok: /Temesvár 1819 – 1851 után /
Alig 16 éves, amikor a temesvári születésű ifjú a bécsi akadémiára került. Négy
év múlva már Módoson volt, ott megházasodott, kifestette a templomot, e mellett
több arcképet is megfestett,1840 után beutazta Ázsiát, majd Dél Amerikában telepedett
le, s ezzel neve eltűnt a nyilvánosság elől.
Irodalom: - Berkeszi: Temesvári művészek. Temesvár. 1910. 72-73.
- Lyka Táblabíró 1982. 114. 145-146. 197.
Peuer Móric
rajzmester.
Adattár:
Életrajzi adatok: 1839.-ben Bukarestben kér útlevelet.
Irodalom: - B. Nagy 1977. 237.
Pfeifer Ferdinánd
- 0091/1859 – Kiadja Ormos Zsigmond “Adatok
a művészet történetéhez” című könyvet.
Pfeiffer Ferenc
festő
Adattár: - 1182/1901 – eredetileg színházi szereposztó
volt, s most felcsapott festőnek.
Életrajzi adatok:
Irodalom:
Pipel Mózes
lengyelországi festménykereskedő
- 0148/1863 – olajképeket árusít a kolozsvári Bánffy
palotában.
- 0149/1863 – u.a.
Pisztóry Mór
dr. /Pest, 1841-1906/ a kolozsvári egyetemen a Nemzetgazdaság- és Pénzügytanszékén
ren-
des tanár 1891-1905 között. Tanított Pesten /1868/, Kassán /1869/, Győrött,
Pozsonyban
/1874/, s onnan jött Kolozsvárra. 1905-ben innen vonult nyugalomba, s ekkor
a város ország-
gyűlési kép viselőjének választották.
- 0897/1895 – tagja a Nemzeti Szalon kolozsvári
képkiállítását előkészítő bizottságnak
Plachy Ferenc
festő
Adattár: - 0131/1863 – fővárosi művész. erdélyi
tanulmányútra készül. /fényképez is. /
Életrajzi adatok: /?-?/
A Képzőművészeti Társulat titkára. Előbb Pesten, majd Rimaszombaton élt. 1856-tól
sűrűn
állította ki történeti, Zsáner-, és arcképeit a Pesti Műegyletben. 1859-ben
kiadta “Az elemi
festészet” című könyvét.
Irodalom: - Műv. Lexikon, 1967. III. 777.
- Lyka Romantika 1982. 60. 102.
Polcz Albert
kolozsvári papír-, és szépműkereskedő – üzlete a város Főterén volt.
- 0408/1875 – átvette Stein János üzletét. /június
11./
- 0495/1880 – üzletében egy Kőváry Endre féle festmény
látható.
- 0496/1880 – több Kőváry kép látható üzletében.
- 0528/1882 – Sárdi István által festett, Sámi László
arcképe van kiállítva üzletében.
- 0666/1885 – üzletében látható Nagy Péter ref.
püspök arcképe, melyet Bain Sándor rajzolt
Polcz Rezső
ifj. 1882-ben és 1888-ban tagja a Mátyás-szoborbizottságnak
- 0983/1898 – cikke: A bécsi műkiállítás. / szidja
a szecessziót /
Poll Hugó
festő
Adattár: - 1226/1902 – Wlassics az E. M. kolozsvári
Képtárának ajándékozta egy festményét
Életrajzi adatok: /Pest, 1867. XI. 15. – Bp., 1931. VII. 11. /
Münchenben és Párizsban végezte tanulmányait. Sokáig élt Franciaországban. Főleg
pasztell
képeket festett, a plein air szellemében. Számos díjat és kitüntetést nyert.
Irodalom: - Éber Lexikon, é.n. /1935/. 753.
- Bíró 1955. 248. 330. 333. – irodalom.
- Műv. Lexikon, 1967. III. 788.
- Lyka München 1982. 77. 80.
- Lyka Millennium 1983. 44. 95.
Pollák /Polláck/ Zsigmond
festő és fametsző
Adattár: - 0750/1889 – Löthart Ferenc püspök arcképét
készíti el rajzban.
- 0751/1889 – K. Papp Miklós arcképét készíti el
rajzban.
Életrajzi adatok: /Pozsony, 1837. II. 8. – Bp. 1912. /
Bécsben az akadémián tanult, majd pesti képeslapoknak dolgozott. 1857-től állandó
munka-
társa volt a Vasárnapi Újság-nak. Több önálló műlapja is megjelent, de
munkái javát illuszt-
rációk nyújtják.
Irodalom: - Bíró 1955. 314. – irodalom.
- Műv. Lexikon, 1967. III. 791.
- Lyka Romantika 1982. 32. 69. 131.
Pósner Lajos
kolozsvári születésű festő
Adattár: - 0851/1892 – elvégezte a Mintarajziskolát,
most Zilahon fog dolgozni.
Életrajzi adatok:
Irodalom:
Posoni György
rézmetsző és rajztanár.
Adattár: - Újság. Kolozsvár. 1910. III. 26.
Életrajzi adatok: / 1780. – Kolozsvár, 1822. VII. 28 /
1801-nem nősül. 1799 körül a kolozsvári magyar szabók vándorlevelét metszi,
rajta Kolozsvár
látképével.1807.-ben a külső ref. templom toldott mennyezetét festi, 1810-1811-ben
a Toldala-
gi-Korda háznál végez aranyozó munkát. 1820.-ban ikreket keresztel. Az anyakönyvbe
úgy ír-
ták be, mint “normal professor”, tehát a rajziskolában tanított.
Irodalom: - nn: A régi Kolozsvár. Újság. Kolozsvár. 1910. március 20.
sz.
- Bielz, Julius: Die Graphik in Siebenbürgen. Sibiu. 1947. 13.
- Lyka Táblabíróvilág művészete. Bp. 1981. 36.
- Pataky 1951. 203.
- B. Nagy 1977. 320.
- Lyka Táblabíró 1981. 221.
Posta Béla dr.
/ Kecskemét, 1862. VIII. 22. – Kolozsvár, 1919. IV. 16. / a kolozsvári egyetemen
a Régészeti
Tanszék rendes tanára 1899-1919 között, illetve az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárának
igazgatója. Bp.-en végzett, 1885-től a MNM alkalmazottja. 1897-ben részt vett
Zichy Jenő ázsi
ai expedíciójában. /Emlékkönyv K-E. 1977. 300-301. / Sírja a Házsongárd-i temetőben.
- 1045/1900 – a művészettörténet tanára, Csengeri
Jánossal fog előadni.
- 1056/1900 – nn: A szépművészetek sorsa egyetemünkön.
– antik építészet.
- 1175/1901 – Veress Zoltán “Ámor gyásza” című,
az EM-nak adott képét köszöni meg.
Prém József
- 0354/1874 – cikke: Bécsi levelek. Vastagh György
művészről.
- 0355/1874 – cikke: Képzőművészeti levelek.
- 0356/1874 – cikke: Az arcképről.
Prepeliczay Lajos
aradi festő
Adattár: - 0103/1863 – két arcképe látható Bettelheim
Testvérek aradi könyvkereskedésében.
- 0151/1864 – 28 éves korában Aradon bekövetkezett
halála.
Életrajzi adatok: /1836 – Arad 1864 II. 23 /
Apja jogtudor volt – 1855-től 6 éven át a bécsi akadémián tanult, főleg csendéleteket
festett.
Irodalom: - Lyka Károly: A két Prepeliczay. Magyar Művészet. VII-1931.
304.
- Bíró 1995. 187. /Prepeliczay Lajos és Sámuel /
- Lyka Táblabíró 1981. 40. 69. 240. 321. 391.
- Lyka Romantika 1982. 53. 69. 116.
Prepeliczay Sámuel
Lajos apja. Ügyvéd, festő és rézmetsző műkedvelő művész
Adattár: -
Életrajzi adatok: /Pest. 1794. V. 28. – Arad. 1858. IX. 20.
Igaz Sámuel: Hébe című zsebkönyve számára Világos és Sólymos várát rajzolta,
mely Berko-
vecz metszete után jelent meg. Fáy: Eredeti mesék és Aphorizmák /1820/ címlapot
is ő rajzol-
ta, s lehet, hogy ő is metszette. Mint festő, Déryné arcképét készítette el.
Irodalom: - Századok 1874.
- Fleischer: Magyarok a bécsi Akadémián. Bp. 1935.
- Pataky 1951. 203. 203-204.
Prónay B. Gábor.
- 0529/1882 – cikke: Munkácsy.
Prónay Róza
festő
Adattár: - 0781/1890 – készűl a kolozsvári képkiállításon
való részvételre.
- 0793/1890 – De Noir: A képkiállításról. Kolozsváron
kiállított képet.
Életrajzi adatok:
Irodalom:
Propper Ferenc
rajztanár.
Adattár: - 0242/1870 – Simó Ferenc halála után ő az ipariskola új rajztanára.
- 0326/1873 – a r. kat Lyceum rajz és szépírástanító.
- 0342/1873 – a nyári szünidőben rajzoktatást ad.
- 0358/1874 – a nyári szünidőben rajzórákat ad,
lakása: Kül-Magyar u. 3 sz.
- 0473/1878 – a nyári szünidőben rajzórákat ad a
Lyceum épületébe.
- 0979/1898 – halála III. 20–án temették.
- 0989/1898 – utódául a Polgári Iskolába Asztalos
Károlyt választják meg
Életrajzi adatok:
Irodalom:
Pulszky Ferenc
/1814-1897/ régész, a Nemzeti Múzeum igazgatója 1869-94 között, az MTA tagja.
- 1125/1900 – dr. Lázár Ernő: A szépművészetek
Spanyolországban és Murillo.
Ferenczy József könyve. – Ferenczy Pulszky tanítványa volt.